Orbán Viktor nélkül kezdődött az uniós állam- étkormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, mégis 27 vezető volt a teremben: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vett részt a tárgyalás elején, ahol beszédet is mondott EU-s kollégái előtt.
A csúcstalálkozóra érkezve Zelenszkij elismeréssel szólt arról, hogy egyrészt az EU elfogadta a 19. szankciós csomagot, másrészt pedig Donald Trump is büntetőintézkedéseket jelentett be orosz olajipari óriásokkal szemben. Az ukrán elnök szerint ezzel közelebb kerültek ahhoz, hogy az USA Tomahawk-rakétákat biztosítson az ukrán védekezéshez. „Azt gondolom, hogy a nagy hatótávolságúakkal kapcsolatban a jövőben is ugyanilyen döntést fogunk hozni, de ez az amerikai oldaltól függ” – mondta Zelenszkij. António Costa, az Európai Tanács elnöke – aki az ukrán elnököt kísérte a tárgyalásra – arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába volt Trump jóindulatú szándéka, ha ez nem találkozott Putyin elképzeléseivel. „Trump elnök kezdeményezései által keltett nagy várakozások ellenére egyértelmű, hogy ma sajnos ezek a kezdeményezések nem egyeznek Putyin elnök jóindulatával. Oroszország fokozza a csapásokat, fokozza a civilek és a civil létesítmények elleni csapásokat, ami azt jelenti, hogy továbbra is támogatnunk kell Ukrajna küzdelmét az igazságos és tartós békéért” – mondta Costa.
Az uniós csúcson sok szó fog esni Ukrajna további támogatásáról. Ennek kiemelt része egy 140 milliárd eurós kölcsön, amit az orosz befagyasztott banki vagyon terhére folyósítana az EU, amelyet az ukránoknak majd a jövőbeni orosz jóvátételből kellene visszafizetni. A pontos konstrukció még nem világos, illetve le kell küzdeni Belgium ellenállását is, amely garanciákat szeretne látni arra, hogy a főként náluk őrzött orosz vagyon felhasználása nem jelent számukra hátrányt. Arról is tárgyalnak és esetleg döntenek is az állam- és kormányfők, hogy a következő két évre biztosítanak mintegy 40 milliárd eurót az ukrán állam működésének biztosítására. És az ukrán uniós csatlakozással kapcsolatos várakozásaikat is megerősítik majd az állam- és kormányfők. Mindehhez Magyarország nem járul hozzá, vagyis a közös álláspontot Orbán Viktor nélkül, 26-os körben, de az EU nevében fogadják el az állam- és kormányfők. A magyar álláspont ettől függetlenül el fog hangozni, mivel Robert Fico szlovák miniszterelnök képviseli majd Magyarországot. Úgy tudjuk, Fico fel is szólal Magyarország nevében, illetve a magyar kormány egy írásos nyilatkozatot is eljuttat a csúcstalálkozó részvevőinek.
Zelenszkij: Az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásával érhető el a tűzszünet
Mivel Oroszország nem akarja megállítani a háborút, nyomást kell gyakorolni további, még szigorúbb szankciós csomagok elfogadásával – mondta Brüsszelbe érkezve.
A vezetők tárgyalnak még az EU közös védelmi törekvéséről és megerősítik elkötelezettségüket, hogy 2030-ra az EU felkészült lesz minden külső támadásra. Ez magában foglalja a keleti határvidék felügyeletét, a sokat emlegetett drónfal megvalósítását, mindezeket a NATO-val összehangolva.
A tervek szerint a magyar miniszterelnök délután öt óra körül érkezik meg Brüsszelbe és a versenyképességről szóló napirendbe kapcsolódik majd be. Erről a témáról lesz valószínűleg a legnagyobb vita, ugyanis az uniós zöld átállást össze kell egyeztetni a vállalkozások terheinek csökkentésével. Egyre többen vannak olyanok, például a német kancellár, aki újranyitná a vitát a belsőégésű motorok 2035-ös kivezetéséről. Ehhez támogatót talált például a szlovák miniszterelnök személyében. A két politikus szerdán este találkozott, és megvitatták az ágazatot érintő „ambiciózus klímacélokat” – írta Fico egy Facebook-bejegyzésben –, és egyetértettek abban, hogy „a növekvő nyomás valószínűleg valamilyen formában felülvizsgálathoz vezet”. Szlovákia és Németország azt szorgalmazza, hogy a plug-in hibridek 2035 után is engedélyezve legyenek, de Franciaországnak és Spanyolországnak van egy másik javaslata, amely más kivételeket is tartalmazna, de blokkolná a hibrideket.
Az uniós csúcsok történetében először a lakhatás kérdése is napirendre kerül. „Sok Európából érkező szabályozás hatással van a lakhatásra is, ezért az egyszerűsítés témáját szorosan a lakhatáshoz kötjük” – mondta Dick Schoof holland miniszterelnök. Hollandia súlyos lakhatási válsággal néz szembe, és az ügyvezető kormány évi 100 000 ház építését tűzte ki célul ennek megoldására. A kérdés fontos azért is, mert jövő héten választások lesznek Hollandiában.
A csúcstalálkozón téma lesz még a migrációs helyzet áttekintése, a közel-keleti helyzet értékelése, a moldovai választások következményei és lesz egy eurocsúcs is.
Trump új szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben és lemondta a békecsúcsot
A szankciók Oroszország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt célozták meg.
