Az Európai Unió egyik legfontosabb szakpolitikájáról, a 6-7 millió gazdálkodó bevételi forrását jelentő uniós agrárpolitikáról egyeztettek a tagállamok és az Európai Parlament. Előbbiek a hét elején, utóbbiak pedig a hét végén alakították ki saját álláspontjukat, most pedig majd azok a hetek-hónapok következnek, amikor meg kell egyezniük egy közös megoldásban.
A két elképzelésből annyi mindenképpen közös és egyformán hangsúlyos, hogy a környezetvédelmi és a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerültek. Az EU a jövőben olyan mezőgazdasági tevékenységet fog finanszírozni, amely megfelel a párizsi klímamegállapodásban rögzített céloknak. Ez nem kis vállalás, a közös agrárpolitika részesedése az uniós költségvetésből körülbelül 30 százalék, azonban a klímacélkitűzések 40 százalékát kell biztosítaniuk a gazdáknak. Új elem lesz az úgynevezett ökoszisztémák telepítése és fenntartása, erre a tagállamok a büdzsé 20, a parlament pedig 30 százalékát különítené el.
A képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani.
Összességében is elmondható, hogy a tagállamok és az EP is többet vár el a termelőktől, ugyanakkor hangsúlyosan jelenik meg a Parlament programjában a kis- és közepes gazdaságok támogatása. Például kijelentik, hogy egy gazdálkodó számára a közvetett kifizetések összegét 60 ezer euró fölött fokozatosan csökkenteni szeretnék, de 100 ezer eurónál többet senki sem kaphat. A nemzeti kifizetések legalább hat százalékát a már említett kisebb gazdaságoknak kell elkülöníteni és legalább 4 százalékot a fiatal gazdáknak. Jelenleg ugyanis 57 év az unió gazdálkodóinak átlagéletkora.
A tagállamoknak a célkitűzések megvalósítására nemzeti stratégiát kell majd készíteniük. Ezt az Európai Bizottság hagyja majd jóvá és ellenőrzi is a tervek megvalósítását. A Parlament külön nyomatékosítja, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan ki kell zárni azokat, akik „repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek”.
A Parlament szigorítani kívánja a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén. A büntetés mértékét a támogatási jogosultság szerinti kifizetés jelenlegi öt százalékáról tíz százalékra kellene növelni – áll a javaslatban.
A képviselők emellett eseti uniós panasztételi mechanizmus felállítását is szorgalmazzák. Akkor lehetne ezzel az eszközzel élni, ha egy gazdálkodó vagy vidéki kedvezményezett úgy érzi, hogy olyan igazságtalanság vagy hátrány érte egy uniós támogatással kapcsolatban, amelyet saját nemzeti kormánya nem orvosolt kellőképpen.
