Elkészült az Európai Unió következő hét éves költségvetésének legújabb javaslata – első látásra senkinek sem fog tetszeni. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke február 20-ára hívott össze rendkívüli EU-csúcsot, egyetlen napirendi ponttal: a következő uniós büdzséről lesz szó.
Michel az elmúlt napokban valamennyi állam- és kormányfővel tárgyalt, utolsóként Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel. Ezek alapján készítette el a konszenzusos javaslatot, amelynek központi kérdése az volt, hogy mekkora legyen a tagállami hozzájárulások mértéke. Végül ezt a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,074 százalékában határozták meg, az előző időszakban 1,03 százalék volt ugyanez az adat, igaz, a britek kiválása jelentős bevételkiesést okoz. A nagy nettó befizető tagállamok eddig ahhoz ragaszkodtak, hogy csak a GNI 1 százaléka legyen a befizetendő össze, az EU-s pénzek nagy részét felhasználó, nettó haszonélvező államok azt kérték, hogy ne kerüljön kevesebb pénz a strukturális és mezőgazdasági alapokhoz, míg az Európai Parlament 1,3 százalékhoz ragaszkodik.
Orbán Viktor az uniós büdzsé igazságtalanságairól beszélt | Magyar HangA költségvetési sorokat böngészve kiderül, amit eddig is tudni lehetett: a kohéziós források mellett a mezőgazdasági alap a legnagyobb kárvallottja annak a költségvetésnek, amelynek 25 százalékát a klímapolitikára szeretnék költeni. Megduplázódnak a migrációra és határőrizetre, illetve meghétszereződnek a biztonságra és védelemre fordítható összegek.
A magyar kormányoldalról a költségvetéssel kapcsolatban a legfrissebb nyilatkozat Deutsch Tamásé, a fideszes EP-képviselő szerdán az Európai Parlamentben azt mondta, hogy a jelenlegi tervezetek igazságtalanok, ezért nem támogatja Magyarország. – Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a javaslat a szegényebb tagállamoktól kíván pénzeket átcsoportosítani a gazdagabb tagállamok irányába. Az állam- és kormányfőknek első helyen ezt az igazságtalanságot kell orvosolniuk – mondta a kormánypárti politikus.
Közben egyre erősebb a nyomás azzal kapcsolatban, hogy az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállami feltételekhez. Úgy tudjuk, a tagállamok közül már jóformán csak Magyarország ellenzi ezt. Az Európai Parlament négy frakciójának vezetője levelet írt Charles Michelnek, amelyben többek között ez szerepel: „Ezúton is szeretnénk megerősíteni, hogy szükséges egy új mechanizmus létrehozása az EU-s költségvetés védelmében ott, ahol a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, vagy rendszerszinten fenyegetik az európai értékeket”. A néppárti, a szociáldemokrata, a liberális Megújuló Európa és a zöld képviselőcsoport együttesen az EP abszolút többségét képviseli, ami azért fontos, mert a Parlamentnek vétójoga van a költségvetéssel kapcsolatban – márpedig ragaszkodnak ehhez a kitételhez.
A költségvetési javaslatban változatlanul szerepel is a jogállamisági feltételrendszer, azonban az eddigi változathoz képest kissé „finomodott”. Eddig ugyanis az szerepelt, hogy Európai Bizottság által lefolytatott eljárást követően a szankciók alkalmazását a tagállamok kétharmados többségével lehet blokkolni. A legújabb változat szerint azonban a kétharmad támogatása ahhoz kell, hogy érvénybe léphessen a büntetőintézkedés.
Megszavazta az Európai Parlament a magyar jogállamisággal kapcsolatos fenntartásokat | Magyar HangUgyancsak nyilatkozatban fordult az Európai Tanácshoz a Régiók Bizottsága, amely az EU-s régiókat képviseli. Ők is támogatják azt az elképzelést, amely a „súlyos és rendszerszerű” jogsértések szankcionálásának lehetőségét tartalmazza, de kijelentették azt is, hogy a folyamatnak átláthatónak és mindenkire érvényesnek kell lennie.
A február 20-i csúcs nagy valószínűséggel nem egy napos lesz, egyelőre csak az biztos, hogy csütörtökön kezdődik, de akár a hétvégééig is eltarthat, mert az elnökség mindenképpen megállapodást szeretne elérni.
