Amikor a magyar kormányt kritizálom, sosem Magyarországot kritizálom. Számomra a kettő nem ugyanaz, és sosem kritizáljuk a magyar embereket azért, ahogyan szavaztak – mondta el Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen Brüsszelben, amelyen a Magyar Hang is jelen volt. Ugyanakkor szerinte sok aggodalom van bennük a magyar kormány lépéseivel kapcsolatban.
A Magyar Hang annak kapcsán tett fel kérdést, hogy még tavaly év elején kiderült, hogy kizárják az uniós Erasmus+ ösztöndíjakból a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemeket, így arról érdeklődtünk, hogyan állnak az újraindítással kapcsolatos tárgyalások. Jourová elmondta, fontos számára, hogy a magyar diákoknak ugyanolyan esélyük legyen külföldön tanulni az unió támogatásával, mert szerinte az Erasmus+ az EU valaha volt legsikeresebb programja. – Ezért nem örültem annak, hogy az Erasmus+-programot blokkolták, de megértem az okokat – mondta hozzátéve, jogi szempontból ez egy szükséges lépés volt. Ezért fontos, hogy továbbra is tárgyalnak arról, hogy lehetővé tegyék a részvételt a magyar hallgatók számára.
A háttérbeszélgetésen felmerült kérdésként az is, hogy a magyar kormány kérésének megfelelően el lehetne-e tolni a helyreállítási források felhasználásának határidejét. Jourová azt válaszolta, szerinte a mostani bizottság már nem fog döntést hozni a kérdésben. Ugyanakkor ők szeretnék meggyőzni a tagállamokat, hogy amint lehetséges, használják fel a pénzeket, hiszen az élénkíti a gazdaságot, így szeretnék, ha maradna a jelenlegi 2026-os határidő.
A vétó kérdése szintén szóba került. Az alelnök szerint miután az EU a jövőben bővülne, vagyis még több tagállam lenne, felül kell vizsgálni a döntéshozatali mechanizmust, emiatt kulcskérdés, hogy megmaradhat-e a vétó eszköze a jelenlegi formájában. Mint elmondta, egyrészről a vétó talán az egyetlen eszköz a kisebb tagállamok kezében, hiszen ennek köszönhetően ugyanannyit ér a szavazatuk, mint a nagyobb országoknak. Másrészt korábban történtek visszaélések a vétóval, amikor bizonyos országok meg akarták zsarolni a többieket olyan kérdéseket beemelve, amelyek nem is kapcsolódtak az eredeti ügyhöz. Például Ukrajna támogatása biztonsági és védelmi kérdés, és míg az uniónak összesen 460 millió polgára van, addig a Fidesznek hárommillió szavazója, a párt mégis blokkolja a közösség életéről szóló döntéseket, ami egy veszélyes aszimmetriát eredményez. Ezért szerdán megvitatott javaslatuk arról szól, hogy kezdjék el annak megtárgyalását, hogy hogyan tartsák meg a vétót úgy, hogy azt a továbbiakban nemzeti stratégiai érdekek esetén lehessen használni.
További újságírói kérdéseket is kapott Jourová, többek közt arról, hogy az Európai Palrament szerint nem elég kemény az Európai Bizottság a magyar kormánnyal. Az alelnök szerint a bizottságot sokkal szigorúbb szabályok kötik, mint a parlamentet. Míg az EP nyíltan kritizálhatja Orbán Viktort Putyinhoz fűződő barátsága miatt és hogy kezet fog vele Kínában, a bizottságnak erre nincsen lehetősége, sem arra, hogy jogi lépéseket tegyen emiatt, hiszen a szabályok szerint kell eljárniuk. Hozzátette: az EP többségének ezért sosem lesz elég, amit a bizottság csinál. Eközben a parlament egy része éppen azt jelzi a bizottságnak, hogy ne nyúljon azokhoz a hatáskörökhöz, amik a tagállamokhoz tartoznak. – Nekem viszont az a kötelességem, hogy cselekedjek, ha azt látjuk, hogy egy tagállam megszegi az uniós törvényt – tette hozzá.
Lapunk brüsszeli útját az Európai Parlament támogatta.
