Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójuk második napját követően még az első nap eseményeiről beszéltek. A tagállami vezetők ugyanis az együttműködés egy új formájáról is tárgyaltak, mégpedig Emmanuel Macron francia elnök májusi javaslatáról, amely egy lazább európai platformot biztosítana a párbeszédre, esetleges közös fellépésre. Ezt Európai Politikai Közösségnek hívják, amelynek tagjai lehetnek EU-tagállamok mellett más országok is, elsősorban természetesen azok, amelyeknek céljuk az uniós tagság.
Az állam- és kormányfők által elfogadott következtetésekben ez szerepel ezzel kapcsolatban: „A cél egy politikai koordinációs platform biztosítása az európai országok számára az egész kontinensen. A platform vonatkozhatna minden olyan európai országra, amellyel szoros kapcsolatokat tartunk fenn. A cél az lenne, hogy előmozdítsuk a politikai párbeszédet és az együttműködést a közös érdekeket érintő kérdések kezelése érdekében, és hogy ezáltal megerősítsük az európai kontinens biztonságát, stabilitását és jólétét.” E fórum első ülése a nyári szünet után Prágában lesz, a következő, cseh uniós elnökség szervezésében.
A miniszterelnökök a pénteki napon a gazdasági kérdésekre összpontosítottak. Jóváhagyták az országspecifikus ajánlásokat (amelyek teljesítésétől teszi függővé Magyarország esetében az Európai Bizottság a helyreállítási forrásokhoz való hozzáférés ajánlását) és Horvátország bejelentését is üdvözölték, amely szerint 2023. január 1-től bevezetik az eurót.
Hosszasan vitatkoztak a politikusok az energiaellátás és az energiaárak kérdéséről. Ursula Von der Leyen bizottság elnök kijelentette, tudomásul kell venni, nem lesz visszatérés az olcsó fosszilis tüzelőanyagokhoz.
„Meg kell szabadulnunk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésünktől” – jelentette ki Von der Leyen. Azt is elmondta, hogy ez a munka már elkezdődött, az REPoweEU-program keretében 300 milliárd eurót fordít az uniós energiahatékonyságra és új beszerzési források felkutatására. A bizottság elnöke szerint már látszanak az eredmények, mert egy év alatt az LNG-szállítások 75 százalékkal nőttek.
Az EU felszólította az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent a tagállamok közötti szorosabb energiakoordináció biztosítása és az ellátás diverzifikálása érdekében. Arról is döntés született, hogy az Európai Bizottság még júliusban közös vészhelyzeti tervet nyújt be annak érdekében, hogy az uniós országok felkészültek legyenek a gázellátás esetleges zavaraira.
A csúcsot követően Olaf Scholz német kancellár egyértelművé tette, hogy egyetlen uniós vezető sem hiszi el az oroszoknak, hogy karbantartási okokból szállítanak kevesebb gázt az Északi Áramlat 1-en. „Az okok politikaiak” – jelentette ki Scholz, ami szerinte újabb indok az orosz energiától való leválásra.
