Véget ér a magyar uniós elnökség. Orbán Viktor békemisszióval kezdte és azzal is zárta ezt a hat hónapos időszakot, azonban úgy tűnik, a többi tagállami vezető nem ért egyet ezzel. Szerintük a tárgyalások erőltetése nagyon rossz pozícióba hozná Ukrajnát – ráadásul Putyin nem akar békét. Ezekről is szó volt csütörtökön Brüsszelben, ahol egy napos uniós csúcstalálkozót tartanak.
A tagállami állam- és kormányfők azt követően egyeztetnek ismét, hogy szerdán már találkoztak az EU-Nyugat-Balkán-csúcson. A hat csatlakozásra váró tagállamot megerősítették abban, hogy az EU kapuja nyitva áll előttük – amint teljesítik a feltételeket. A magyar elnökség kiemelt célja volt és rendkívüli eredményként könyvelik el, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozását felgyorsítják. Mára már eljutottunk odáig, hogy három tagállam – Szerbia, Albánia és Montenegro – esetében már a csatlakozási tárgyalások végét is lehet látni: két, illetve három éven belül véget érhetnek véget. ezek a tárgyalások.
Az EU-csúcs központjában azonban egy következő tagjelölt ország állt: Ukrajna. – Mindaddig ki kell állnunk Ukrajna mellett, amíg erre szükség van, és mindent meg kell tennünk az orosz invázió legyőzése és a nemzetközi jog érvényesülése érdekében. Az Európai Tanács decemberi ülése fontos alkalmat teremt arra, hogy egységes és egyértelmű üzenetet küldjünk Ukrajna támogatásáról az átfogó, igazságos és tartós béke jegyében – ezt írta António Costa, az Európai Tanács december 1-jén hivatalba lépett új elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében. Ennek szellemében meghívta Brüsszelbe a csúcstalálkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki el is fogadta a meghívást. – Európa kész megtenni bármit, és a szükséges ideig, hogy támogassa Ukrajnát – mondta Costa, már Zelenszkijjel az oldalán. Hangsúlyozta, hogy szeretné, ha egyszer az ukrán államot az EU tagjaként üdvözölhetné. Addig is „a nemzetközi jognak kell érvényesülnie, és az inváziót le kell győzni” – fogalmazott.
Zelenszkij úgy látja, hogy „nehéz lenne” Európának támogatni Ukrajnát az Egyesült Államok segítsége nélkül. Kijelentette, hogy készen áll a megbeszélésekre Donald Trumppal, ha az új amerikai elnök átveszi a hivatalát. „Nagyon nagy egységre van szükségünk az EU és az Egyesült Államok között a béke eléréséhez. Együtt megállíthatják Putyint és megmenthetik Ukrajnát” – mondta az ukrán elnök.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője Szíria példáját hozta fel, szerinte ahogy Szíriából kiszorultak az oroszok, az megmutatja, hogy legyőzhetőek. Kallas és mások is azt mondták – akarva-akaratlanul üzenve a magyar miniszterelnöknek –, túl korai béketárgyalásokról beszélni, főleg azért, mert Putyin láthatóan nem akar békét és a tárgyalások idő előtti szorgalmazása „valójában rossz üzlet lenne Ukrajna számára”.
A csúcstalálkozó előestéjén volt egy találkozó, amelyen az ukrán elnökön kívül a NATO főtitkára, a német kancellár, az olasz miniszterelnök, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei vettek részt. Olaf Scholz erről azt mondta, hogy Ukrajnának hosszú távon kell támogatást biztosítani. Szerinte minden EU-tagországnak meg kell vizsgálnia, mit tud vállalni a légvédelem, a tüzérség és a hadianyag terén, „hogy Ukrajna megvédhesse függetlenségét és szuverenitását”.
Gitanas Nauséda litván elnök is azok között volt, akik azt mondták, hogy „nem ez a megfelelő alkalom arra, hogy Moszkvával békéről tárgyaljunk”. Szerinte ha most tartanának béketárgyalásokat, akkor az „igazságtalan és fenntarthatatlan békéhez” vezetne. Figyelmeztetett arra, hogy „Oroszország támadó üzemmódban van”, és „nem mutat hajlandóságot a tárgyalásokra”.
A napirenden van még a migráció is, de ebben nem várható komoly vita, olyan kérdéseket érintenek ugyanis, amelyekben egyetértés van. Ide tartoznak a harmadik országokkal kötött megállapodások, az illegális bevándorlók visszaküldésének felgyorsítása és a külső határok védelmének erősítése. Szóba fog kerülni még Grúzia is, ahol a legutóbbi választások után utcai összecsapások alakultak ki, mert az oroszbarát kormány választási csalásoknak köszönhetően őrizte meg a hatalmát – ahogy erre nemzetközi megfigyelők rámutattak.
– Az Európai Tanács határozottan elítéli a békés tüntetők, politikusok és média képviselői elleni erőszakot. A grúz hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a gyülekezési és szólásszabadsághoz való jogot, és tartózkodniuk kell az erőszak alkalmazásától. Minden erőszakos cselekményt ki kell vizsgálni, és a felelősöket felelősségre kell vonni – áll az EU-csúcs zárókövetkeztetéseinek tervezetében, amely a Magyar Hang birtokába jutott. Ezt a dokumentumot minden vezetőnek, tehát Orbán Viktornak is el kell fogadnia, másképpen nem hagyhatják jóvá.
Az uniós csúcstalálkozó a magyar féléves elnökség utolsó eseménye, januártól a lengyelek veszik át az elnökségi feladatokat. A leköszönő elnökség részéről Orbán Viktor – az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének társaságában – sajtótájékoztatót fog tartani Brüsszelben.
