„Mennyire vagy csalódott, Borikám?” – Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel

„Mennyire vagy csalódott, Borikám?” – Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel

Péterfy Gergely és Péterfy Bori (Fotó: Halász Nóra/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Testvérek. A maguk területén mindketten maradandót alkotnak. Mindketten sokat adnak a függetlenségükre, és mostanában Bori is, Gergely is „ostrom alatt álló” területeken – irodalomban, underground zenében, alternatív színházban – dolgozik. Beszélgettünk Térey Jánosról, koncertekről, új regényről, művészetről is – de mondataink közé minduntalan bekopogott a rút valóság. Páros interjúnk Péterfy Borival és Gergellyel.

Részletek a Magyar Hang június 14-i (2019/24.) számában, pénteken megjelent interjúból!

(...)

– Említette a nagyon okos embereket, akik cseresznyézni hajlamosak. Erről jut eszembe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): mit gondol, Demeter Szilárd meglehetősen hangosra sikeredett igazgatói belépője után normalizálódhat a helyzet? Mi lesz a PIM-mel?
Péterfy Gergely:
Nem tudom. Komoly kérdés volt sokunk között, hogy megyünk-e a PIM-be, de e héten ott van a Margó Fesztivál, és úgy döntöttünk, hogy a PIM a miénk is, úgyhogy megyünk. Akinek nem tetszik, hogy ott vagyok, majd szól, és akkor csattanunk. A hatalom és az irodalom összefüggéséhez meg még csak annyit, hogy az irodalom mindig valami ellenére, valaminek a peremén, ellentétes erők találkozási pontjain, megjósolhatatlanul keletkezik. Hatalmi akarattal nem lehet befolyásolni. Pénz és irodalom nem úgy függ össze, mint a gazdaság és a pénz: pénzből nem lesz irodalom. Nem lehet felépíteni, mint egy gyárat, és ellehetetleníteni, mint egy egyetemet.

„Nem lehet azt hazudni az embereknek, hogy melegük van, mikor fáznak" | Magyar Hang

– Önnek van kapcsolata az irodalom aktuális szószólóival?
P. G.:
Ők nem az irodalom szószólói.

(...)

– Középkorú művészekkel, értelmiségiekkel folytatott beszélgetések visszatérő témája a csalódottság. Hogy nem erre vártunk, nem ezt akartuk. Önök mennyire csalódottak?
P. G.:
Mennyire vagy csalódott, Borikám?
Péterfy Bori: Nehéz kérdés…

P. G: Én szerintem csalódottabb vagyok annál, amit érzékelek. Az ember védekezik az ellen, hogy túl sötéten lássa a dolgokat. Ha józanul végigvennék mindent, akkor az lenne a következtetés, hogy el kell innen menni. De itt még azért nem tartunk. Abban viszont csalódtam, amilyen az ország lett. Lassan szégyellem kimondani a világon, hogy magyar vagyok, mert undorral fordulnak el az embertől. Erre nem számítottam, ez kemény fordulat. Viszont céhem ősi szabályai szerint én épp a fordulatokból élek, és ez olyan fejlemény, mint a legjobb sorozatokban, hogy gyomron vág, mert erre igazán nem számítottál. A dramaturgia szabályai szerint pedig a következő évadban minek kell következnie? Újabb nagy fordulatnak! Én ebben bízom. Ez az orbáni kísérlet, amelyben élünk – és amit még a hozzáértők sem tudnak pontosan megnevezni – stabilnak látszik ugyan, de egyetlen banánhéjon is elcsúszhat, sőt leginkább azon fog elcsúszni. És nincs izgibb dolog, mint erre várni, jobb, mint a Trónok harca.

Cserhalmi György: Felejtsük el az elmúlt harminc évet! | Magyar Hang

P. B.: A magam részéről folyamatosan dolgozom azon, hogy pozitívan lássam a dolgokat. Olyan a munkám, hogy életösztönöket és energiát kell sugároznom a színpadról, és imádok minden percet, amit ott tölthetek. Szuper közönségem, van akikre tudom, hogy számíthatok. Ráadásul van egy kisgyerekem, akinek az a legfontosabb, hogy boldog legyen az anyukája. Úgyhogy kapaszkodom abba, ami még van, és csinálom a dolgomat a lehető legjobban és a lehető legtöbb energiával.

(...)

Mindketten ostromlott várakban dolgoznak, mennyire nehéz a helyzetük? Miért gondolja Péterfy Gergely, hogy Térey János „gyilkosa az a világ lett, amely lehetetlenné tette, hogy rangjához méltóan tudjon élni”? Hová tűnt a Péterfy Bori and Love Band a rádiókból? Lehet-e udvarhű irodalmat és színházat, vagy zenét létrehozni? Válhat-e kontraproduktívvá a kormányzat nyomulása, kiválthat-e komolyabb ellenállást? Mennyire reflektál a mára Péterfy Gergely új könyve? Mi van Péterfy Bori színházi szerepeivel? Lenne-e Péterfy Bori a női Ákos? Mindketten sokat adnak a függetlenségükre, az önállóságukra, ez tudatos választás, vagy csak így alakult? Családi hagyományaik miatt magától értetődő volt, hogy művészek lesznek? A válaszokat keresse a Magyar Hang június 14-én megjelent 2019/24. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/24. számban? Itt megnézheti!