A magyar kormány támogatja a határon túli magyar pártokat, és csókoltatja azokat az utódállamokat, amelyeknek ez nem tetszik – üzente Tusványosról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az üzenetet valószínűleg Bukarestben is meghallották. A Maszol részletes tudósítása szerint nem ez volt az egyetlen erős kijelentés a Kárpát-medencei magyarság helyzetét elemző pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon, Tusványoson.
Semjén a nemzetpolitikában való gondolkodás előzményeit felidézve kijelentette: annak idején a „Gyurcsány-szekta lelki Trianont okozott a Kárpát-medencei magyarságnak”. Ezért „romeltakarítással kezdődött” a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása, amikor a Fidesz-KDNP kilenc évvel ezelőtt hatalomra jutott. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány az elmúlt tíz év alatt a 2009-es 9 milliárd forintról 130 milliárdra növelte a határon túli magyarok támogatására fordított éves összeget; közel ezer óvodát építettek vagy újítottak fel a Kárpát-medencében; kiépítették a teljes magyar felsőoktatást Erdélyben a Sapientián keresztül. Az „elszakított területeken” meghirdetett gazdaságfejlesztési programot a nemzetpolitika „paradigmafejlesztésének” nevezte.
A kormányfő-helyettes Tusványosról üzent a „trianoni utódállamoknak” is, kijelentve, a magyar kormány támogatja a külhoni magyar pártokat. „Azért támogatjuk őket, mert nem mindegy, hogy van-e magyar polgármester vagy nincs, benn vagyunk vagy nem a parlamentben. Ezt én névvel és címmel vállalom, mert ez a természet rendje. Csókoltatom azokat az utódállamokat, amelyeknek ez nem tetszik” – fogalmazott. A Maszol cikkírója szerint ez vélhetően Bukarestnek nem tetszik, ugyanis a román pártfinanszírozási törvény 15-ik cikkelye tiltja a politikai szervezetek külföldi anyagi támogatását. Ugyanakkor a szerző rögzíti, hogy Semjén „anyagit” nem, mindössze támogatást emlegetett.
Az elmúlt tíz év nemzetpolitikáját áttekintő elemzésének zárásaként Semjén Zsolt a kedvezményes honosítás sikerességéről elmondta, hogy az ezt lehetővé tevő törvény hatályba lépése óta 1,1 millióan lettek magyar állampolgárok. „Trianonra az egyetlen lehetséges válasz a nemzet közjogi egyesítése” – mondta Semjén Zsolt.
A hírportál tudósítása szerint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a délvidéki magyarok „kilógnak a Kárpát-medencei sorból”, Vajdaságban ugyanis a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rájuk a nemzetükhöz való ragaszkodásuk miatt. „A magyar-szerb viszonyt rendeztük, az államközi kapcsolatok olyan jók, amilyenek emberemlékezet óta nem voltak” – mondta a VMSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Vajdaságban 23 nemzet él, amelyek világosan kimondhatják, mit gondolnak egymás történelméről. „Tiszteletből elmegyünk az ünnepeikre, és elmondjuk, hogy mit gondolunk Trianonról. Ezt nyilvánosan megtehetjük, következmények nélkül” – mondta a délvidéki politikus.
Tovább nyomul a NER Erdélyben: lecserélték a főszerkesztőt a legnagyobb magyar nyelvű napilapnál | Magyar Hang
25 év után új főszerkesztőt kapott a Bihari Napló, Tusványos sajtófőnöke érkezett Nagyváradra.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a most lezajlott, a magyar kisebbség számára kudarccal végződött ukrán választás után érkezett Tusványosra. A KMKSZ-nek egyetlen jelöltje sem jutott be a parlamentbe. Ráadásul ez olyan időben történt, amikor az oktatási törvény felszámolja a kisebbségek nyelvén történő oktatást, a nyelvtörvény, ami visszaszorítja a nyelvhasználatot a magánéletre. Brenzovics arról is beszámolt, hogy a magyar közösség üldöztetésnek van kitéve. A jövőről pedig úgy fogalmazott: nem tudja még, mi vár most a kárpátaljai magyarságra, oyan párt került ugyanis hatalomra, amelynek a szándékai még ismeretlenek.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke arról számolt be, hogy az EP-választások kudarca után elkezdődött a magyar-magyar párbeszéd Felvidéken. „A bizalmatlanságot félre kell tenni, hogy legyen 2020-ban politikai képviselet a törvényhozásban. Ha ez nem lesz, úgy járunk, mint a kárpátaljai magyarság” – mondta az MKP elnöke.
Az RMDSZ szenátora, Tánczos Barna nem győzte dicsérni a magyar kormányt, amiért „eddig nem látott dimenzióba sikerült eljuttatnia a Kárpát-medencei magyar összefogást”. Történelmi sikernek nevezte, hogy a magas román részvétel mellett az RMDSZ, több mint 400 ezer szavazatot megszerezve, EP-képviselethez jutott. Tánczos szerint a következő időszakban a társadalomépítés lesz a legnehezebb feladat. Szavai szerint soha nem látott szintre emelkedett Romániában a zsigeri magyarellenesség, a közösséget a hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik.
Román szavazatok az RMDSZ-re: az elemzés külső irányítást mutat | Magyar Hang
A voksok olyan rendezettséget mutatnak, aminek a valószínűsége a lottóötössel ér fel egy politológus elemzése szerint.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint soha nem volt még olyan fontos, mint napjainkban, hogy Erdélyben „magyar a magyarral szót tudjon érteni”, az együttműködés kérdésének szerint minden mást felül kellene írnia. Csomortányi szerint úgy zárult le Románia euroatlanti integrációja, hogy nincsenek olyan, az erdélyi magyar közösség számára fontos, kézzel fogható eredmények, melyek ne lennének folyamatosan veszélyben.
– Az úgynevezett mérleg nyelve-politika lehetőségei beszűkültek, s ez még inkább felerősíti az együttműködés fontosságát – mondta a politikus. „A felerősödő magyarellenesség számunkra nem jelent újdonságot, hiszen közösségünk 100 éve ebben él, a bukaresti politikai elit pedig egyértelműen csődbe viszi Romániát. Ezt bizonyítja közel 5 millió román állampolgár kivándorlása is” – jelentette ki.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be.
Odamondanak, s hazamennek | Magyar Hang
Facebook-videókkal, lezárt temetőkben való sétálgatással, börtön előtt mondott válogatott sértésekkel nem lesz egyszerű javítani a román–magyar kapcsolatokon.
Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet – zárja tudósítását a Maszol.
