Hazai terepen jól megtanulni egy idegen nyelvet, bizony kemény munka. Mindenekelőtt kitartás, türelem, rendszeres tanulás szükségeltetik hozzá. Az iskolai tanórákon kívül manapság rengeteg kellemes módja van a nyelvtudás fejlesztésének: hanganyagok, videók, feliratos mozifilmek, számtalan tévécsatorna, internet stb. Az már a tanuló és a szülő felelőssége, hogy élnek-e ezekkel a kínálkozó lehetőségekkel.
A kormánynak valóban kötelessége segíteni az eredményes nyelvtanulást, hisz törvénybe iktatta, hogy 2020-tól a felvételihez kötelező a nyelvvizsga. Örvendetes, hogy erre 90 milliárdot szán. Az is helyes, hogy ez nem szerepelt a nemzeti konzultáció kérdései között, hisz minden szakmailag hozzá nem értő, de gyermekét szerető szülő boldogan üdvözölte volna a külföldi nyelvtanfolyam állami finanszírozását. A bajok ott kezdődnek, hogy megint elfelejtették a hozzáértő nyelvtanárok – tehát a szakma – véleményét kérni Orbán Viktor e szívet melengető bejelentése előtt. Márpedig ilyen tetemes közpénz elköltése előtt ez joggal lehet az állampolgárok elvárása.
A jómódú családok eddig is elküldték a gyereket nyáron külföldi nyelvtanfolyamra. Most majd megy nyaranta kettőre is, egyet az adófizetők fizetnek, a másikat a szülők. Egy hónap nyaranta már hozhat valamit a konyhára, főleg, ha a tanévben is van magántanára az iskola mellett. Márpedig a tehetősnek van.
Komcsizás, nácizás, sorosozás után családvédelmi akciótervet hirdetett Orbán Viktor | Magyar Hang
A miniszterelnök évértékelőjében hevesen bírálta az ellenzéket. Szélesítik a csokot, tízmilliós hitelt adnak a frissen házasodó nőknek.
Francia szakos nyelvtanárként sok külföldi nyelvtanfolyamot megjárt gazdag tanítványom volt, fejlődést nem tapasztaltam náluk. Magam is vettem részt külföldi módszertani továbbképzésen, ahol közelről tanulmányozhattam a nyelvtanfolyamok működését is.
A kéthetes kurzus általában 10 tanítási nap, de ebből az első nap írásbeli szintfelmérés, ami nem hoz reális eredményt, szóbeli szintfelmérés nincs.
A csoportokban különböző nemzetiségű diákok saját anyanyelvük akcentusával és jellegzetes nyelvi hibáival beszélik a franciát. Roppant szórakoztató, de nem túl hatékony ezt hallgatni 10 napon át. Csak a tanár francia, csak ő beszél szépen, de igyekszik a diákokat beszéltetni, ezért őt ritkábban lehet hallani. Az órák közti szünetekben a fiatalok egymás közt azonnal átváltanak az angolra, mert általában angolul minden külföldi fiatal beszél. A legrosszabb persze, ha több magyar is van a csoportban vagy ugyanabban a nyelviskolában.
Az esti és hétvégi programokon is csak a szervezők, kísérők franciák. Francia fiatalokkal csak az utcán lehet találkozni, hisz a nyelviskola táján se járnak, nyáron amúgy is nyaralnak vagy utazgatnak. Ha családnál lakik a gyerek, akkor talán a reggeli vagy esti étkezéskor lehet kicsit csacsogni velük, de nem mindig lelkes társalgók, hisz számukra a szállásadás inkább üzlet. Így is csekélyke eredménnyel repül el a 10 nap, de ha van másik magyar is a közelben, akkor nyelvi szempontból az eredmény a nulla felé tendál.
Babaváró | Magyar Hang
Szépen becsomagolt politikai termék a miniszterelnök bejelentése, amelynek pontos haszna a közjó szempontjából csak alapos vizsgálat és kellő idő után állapítható meg.
Ennél még egy külföldi néhány napos családi nyaralás is hatásosabb lehet, ha a gyerekre bízzuk a kommunikációt a helyiekkel boltban, szálláson, utcán.
Ha a kormány célja a segítségnyújtás – nem pedig a népszerűséghajhászás – érdemes lenne más megoldásokon gondolkodni.
Az iskolák építsenek ki testvérosztályi kapcsolatokat külföldi iskolákkal. A nyári szünetben egy hétig a franciák itt, egy hétig a magyarok ott. Egy családhoz egy vendéggyerek. Nem új találmány, sok iskolában működik. Így két hét életszerű nyelvgyakorlás biztosított a magyar diáknak, hisz itthon is, külföldön is franciákkal fog franciául beszélni. Az osztályok kiutazási költségét és a szervező nyelvtanárok szervező-munkáját állhatná az állam közpénzből, ésszerű keretek között (ne Kanadába menjenek). Elenyésző költség lenne a 90 milliárdhoz képest.
A megmaradó összegből pedig az iskolai nyelvoktatás helyzetét kell javítani: jó nyelvkönyvek, technikai feltételek, nyelvi laborok, csoportlétszámok csökkentése további csoportbontással. Ideális esetben nem lehetne 10 főnél több egy iskolai nyelvórán. Pályázhatnának az iskolák plusz pénzre ahhoz is, hogy anyanyelvi tanárt is alkalmazzanak, aki csak társalgási órákat tartana. Ez is már létezik több iskolában.
Ha a kormány mániákusan ragaszkodik eredeti bejelentéséhez, akkor legalább legyen szabad döntési joga a szülőnek és a gyereknek. Választhasson, hogy külföldi nyelvtanfolyamot szeretne, vagy azt az összeget itthoni nyelvtanfolyamra költené. A két hetes külföldi tanfolyam árából (ha tényleg körülbelül 400 000 forint/fő) ugyanis egész évben járhatna olyan nyelviskolába, ahol anyanyelvi tanárok tanítanak.
Hogyha pedig minden kőbe van vésve, hát nem jósolok felhőtlen örömöt sem a gyerekeknek, sem a szülőknek. A 2x2 hét igen keveseket fog közelebb vinni a sikeres nyelvvizsgához. Lehetséges hozadékai: nyelvi gátlás oldódása, némi szókincs-bővítés, szép nyaralási élmények, motiváció a további nyelvtanulásra. Persze nincs rá garancia, hisz sok függ a gyerek egyéniségétől, hozzáállásától, a kinti oktatás színvonalától, légkörétől. Egy jó nyelvtanárral mindez itthon is elérhető. Nem túl drága mulatság erre 90 milliárdot költeni?A szép nyaralás emléke nem lesz vigasz a családnak, amikor a gyerek nyelvvizsga hiányában nem felvételizhet. Nem lepne meg, ha majd az utolsó percben mégis elhalasztanák a törvény 2020-as életbe léptetését, félve a családok haragjától.
Nem csupán a szakmai rész átgondolatlan, de a kivitelezés is nehezen elképzelhető. 140 ezer gyerek elhelyezése nyelviskolákban két hétre, körülbelül két hónap nyári szünet alatt, lehetőleg nem csapatokban küldve őket. Ehhez vagy rengeteg minisztériumi dolgozó kell, – akinek ezek szerint eddig nem volt semmi dolga, – vagy haveroknak kell állás, így létrehoznak egy külön kormányzati intézményt, államtitkárságot. Ki tudja? Így már nem 90 milliárd lesz az ára, hanem sokkal-sokkal több.
A két hetes külföldi nyelvtanfolyam ötlete a fiatalok eme égető gondjának orvoslására Marie Antoinette híres mondatát juttatja eszembe, amikor az éhező szegényeknek azt üzente: „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot.”
Az olvasói levél szerzője kérte, hogy változtassuk meg a nevét, ezt megtettük
A publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
