A hazai közhangulat megöli a szabad gondolatot

A hazai közhangulat megöli a szabad gondolatot

Demonstrálók a Magyar Tudományos Akadémia főépülete előtt Budapesten 2019. február 12-én az MTA-székház köré szervezett élőlánc-tüntetésen (Fotó: Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A tavaly alakult magyar kormány – az előző ciklusban folytatott gazdaságpolitikával szembemenve – olyan fontosnak tartja az innovációt – legalábbis szavakban –, hogy kezelésére külön minisztériumot hozott létre, Innovációs és Technológiai Minisztérium névvel. Dicséretes ez az igyekezet, mert 10–15 éves lemaradásban vagyunk a világ vezető országaitól, de még a régiós államoknak is csak a hátát nézhetjük.

Az igyekezet, legalábbis a szavak és az intézmények szintjén tehát megvan. A tények azonban azt mutatják, nemcsak az új minisztérium, hanem a kormány egész politikája szembemegy az innovációval. Mert lehet ugyan mindenféle számszerűsített mutatókat figyelni, s azok javulásától, kisebb-nagyobb összegek szétosztásától remélni az innovációt, mindez azonban hiábavaló, ha az alap hiányzik. Mert az innováció alapja az emberi elme, a kezdeményezőkészség, a szabadság. Oda kellene eljutni, hogy természetes legyen a Karl Bühler német-osztrák pszichológus által aha-élménynek nevezett állapot, amikor a tanuló, fejlesztő, kutató hosszas gondolkodás után felismer valami lényeges összefüggést. Arról a Bühlerről van szó, aki a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) a tiszteletbeli tagja volt 1937-től, amelynek a szétverése éppen az innovációs minisztérium vezénylete alatt folyik jelenleg. S úgy tűnik, az MTA szétverésével végére érhet a kormány annak a folyamatnak, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2012. szeptemberi megalakításával kezdődött.

Több ezren tüntettek az MTA székháza előtt a Palkovics-terv ellen | Magyar Hang

A hétköznap délután ellenére szép tömeg érkezett az MTA-székház elé, hogy élőláncot fonjon az épület köré. Itt visszanézheti a demonstrációt.

Amikortól megfojtanak minden kezdeményezést, amely nem egy az egyben másolja az idejétmúlt, dohos XIX–XX. századi központi akaratot, amelyet már nagyon régen elhagyott a világ. A tankötelezettséget 16 évre szállították le, hogy meglegyen a multik öszszeszerelő üzemeinek munkaerő-utánpótlása, illetve hogy még véletlenül se jusson az eszébe az ifjúnak képezni magát. Aki pedig mégis erre vetemedik, annak kedvét és lehetőségét a fejlődésre a felsőoktatás fizetőssé tételének tervével akadályoznák meg.

A jelek szerint a kormány nem tudja vagy nem akarja észrevenni: szabad gondolkodás hiányában életszerűtlen abban reménykedni, hogy Magyarországból az innováció vezető hatalma lesz. De még az is az álom kategóriájába tartozik, hogy a középmezőnyt valaha is megközelítjük.

Pálinkás József: Ennyi erővel néhány akadémikus unokáját is ellophatták volna | Magyar Hang

Egy hatalmi játék és zsarolás része lett a Magyar Tudományos Akadémia – mondta a Fidesz korábbi minisztere.

De nemcsak az oktatás silányítása, az akadémia ellehetetlenítése akadályozza, hogy az alkotó emberi elme „terméke”, a hétköznapi életben és az innovációban is hasznosítható gondolat megszülessen. A legnagyobb gond az, hogy a jelenlegi hazai közhangulat – ahol az egyik oldalon, a csúcson a despotikus erőfitogtatás, alatta a szervilizmus jellemző, a másikon pedig a félelem és tanácstalanság – megöli a szabad gondolatot, amely az újdonság felfedezésének alapja. Mindenki tudja, aki legalább egyetlen igazi pedagógussal találkozott tanulmányai során, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban haladt akkor, amikor nem magolni kellett, és hátra tett kézzel ülni a padban, hanem szabadon, játékosan tanulhatott.

Jól mutatja a jelenlegi közállapotokat, hogy a minap már a sokadik olyan kisvállalkozóval beszéltem, akinek eszébe sem jut továbbfejleszteni vállalkozását, mert nem szeretne egy visszautasíthatatlan ajánlatot kapni a NER valamelyik kitartottjától.

Világos, hogy amíg egy központi akarat mindent ellenőrzése alatt akar tartani, addig álom a szabad gondolatban, s annak hétköznapi megvalósulásában, az innovációban reménykedni. Ám úgy tűnik, ott fönt – minden ellenkező retorika ellenére – ez az állapot mindenkit tökéletesen kielégít.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.