Nézegetem az ábrát. Diagramok egymásra passzintva, a román és a magyar bruttó és nettó átlagbérek színes csíkjai versenyeznek egymással. Szoros küzdelem. Fej fej mellett. Ízes képzavarral forgatom a számban a fílinget, mert se kiköpni, se lenyelni nem tudom. Összességében még vezetünk, az átlag magyar havi 26 ezer forinttal visz haza többet romániai társánál, amiben benne lehet a családoknak adott tetemes adókedvezmény is, és ez jó. Bár már az is, hogy egyáltalán le kell írni: összességében még vezetünk. Még. Romániával szemben. Az ezerszeresen lesajnált, leszőröstalpúzott, mindörökkön örökké Balkán Románia ellenében.
Ám a részletek! Na azok rendesen fájnak. Nettó átlagbéreink következnek. A román pedagógus 30, az egészségügyi dolgozó 34, a közhivatalnok, egyenruhás pedig 52 ezer forinttal többől gazdálkodhat minden egyes hónapban. Érted, Romániában – általában itt jön a megvető összekacsintás –, ahonnan mindig jó volt hazatérni, és élvezni az Európához való közelebbségünket, amelynek masszív Erdély-járóként annyit röhögtünk a lehetetlen marhaságain, és ahol a mai napig fél másodperc alatt lehet csúcsra pörgetni az erőszakba torkolló értelmetlen nacionalizmust.
Kíméletlen számokkal szembesítik a jövősokkos Magyarországot | Magyar HangBámulom az ábrát. Próbálom nem azt kiolvasni belőle, amit látok, mert úgy még rosszabb. Évtizedes, nemritkán megélt tapasztalatokon nyugvó előítéletekből formálódik a hökkenet: az nem lehet, hogy a románok rájöttek, az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban, a rendvédelemben dolgozókat az átlagnál jobban kell megbecsülni, mert ők cipelik a vállukon mindazt, amitől egy társadalom több és jobb lehet. Aztán eszembe jut a kezdő magyar pedagógus 134 ezer forintos nettója. A rendőrjárőrök bére. A tűzoltók fizetése. A közszolgák jövedelemtáblája. Igen, tudom, persze, Gyurcsányék ennyit sem adtak. De ki az a Gyurcsány már tíz éve?
Bambulom az ábrát. Megmagyarázhatatlan érzés lappang elő, soha nem tapasztaltam hasonlót, most először tapogatom ki magamban valahol nagyon mélyen legbelül, mert félek megfogalmazni, tartok tőle, olyannyira könnyű rásütni az emberre a poszt eszdéeszes bélyeget, ha ilyesmivel áll elő, pedig sem nem örvendek, sem semmi, csupán tényleg az lett most bennem hirtelen, hogy a NER átbukott a delelőn. Nem, nem fog Orbán Viktor már holnap lemondani, és nem, a rendszer sem fog egy hét alatt összeomlani. De így, ahogy eddig, már nincs tovább előre.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/33. számában jelent meg, 2019. augusztus 16-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/33. számban? Itt megnézheti!
