A pénz beszél. Csak kevesen olvassák az üzeneteit. Olvasása, megolvasása a pénz megszámolása értelmében is jelen van a nyelvünkben, de most nem a mennyiségéről lesz szó, hanem arról, amit a pénzre nyomtatott, vésett üzenetek hordoznak. Tulajdonképpen a magyar történelem van jelen, üzen, amikor pénzeinket kézbe vesszük, „megolvassuk”, fizetünk vele, velük. Nézzük csak!
A ma legkisebb papírpénzt, az 500 forintos bankjegyet a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc portréja díszíti, s mellette ott áll: „Budapest 2018”. E felirat felett olvashatók (ha elolvashatók) a mai nemzeti banki vezetők aláírásai, szignói, s a négy közt legfelül Matolcsy Györgyé. Ebben is politika van, hiszen – általában – a korábbi politikai felállásban megbízást kapott MNB-vezetők aláírásai voltak a lecserélt bankjegyen. Megfigyelhető volt, hogy a politikai többség változásával, a bankvezér személyének megváltozásával, cseréjével a papírpénzeket már egyszer lecserélték. A most vöröses színben pompázó ötszázast megelőző barnás színűt a kormányváltás után, 2013-ban nyomták, s így azon is már Matolcsy szignója áll.
Az ötszázas hátoldalán a sárospataki várat láthatjuk, s ez oda is van írva. E mellett még ott egy körpecsét formájú ábra a gyermeket tartó Máriával, s azzal a körfelirattal: PATRONA HUNG 1707, vagyis Patrona Hungariae (Magyarország Nagyasszonya, avagy védelmezője, védőszentje) s az évszám, amely a trónfosztást kimondó ónodi országgyűlés időpontja.
Az 1000 forintos Mátyás királyé. A 2017-ben nyomott bankjegyen jobbra Mátyás markáns portréja, s mellette a mezítelen férfiak tartotta koszorú közepén a csőrében gyűrűt tartó holló, míg mögöttük Vajdahunyad látképe. Ez változott: a (számos bélyegünket is) tervező, Vagyóczky Károly, akinek neve szerepel is mindig a bankjegyeken, korábban címerpajzsot rajzolt az aranyos tónusú koszorúba – ami szintén más, mint a mostani. A pénz hátoldalán ott a HERCULES-KÚT, így, részben latinos, részben magyaros helyesírással, csupa nagybetűs felirattal is megmagyaráztatik, s az is oda van írva, hogy VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA.
2016-os kibocsátású, barna színű 2000 forintosunk Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portréjával ékes. Az arc előtt, illetve annak hátterében középkori vár alaprajzát láthatjuk, s abban fémes színben irizáló tulipánszerű motívumot az, aki tüzetesebben megnézi a pénzt. A hátoldalon ismert ábrázolás: BETHLEN GÁBOR TUDÓSAI KÖZÖTT. Ez nagybetűs írásmóddal olvasható a pénzen, meg az, hogy Madarász V. pinx. Vagyis Madarász Viktor nevezetes festményét rajzolta itt újra a pénz tervezője. Érdekesség, hogy ez a festmény hány helyen köszönti a jó megfigyelőt: ott van az Országos Levéltár budavári épületének egyik falán éppúgy, mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota egyik üvegablakán.
Az 5000 forintos Széchenyi István portréját viseli, s fémszínű motívumában élete egyik főművét, a Lánchidat idézi. Helyet kapott még valami a képen, a portré előtt. Nem árt a jó szem ahhoz, hogy az ember észrevegye a pirinyó gőzvitorlást, a Balaton első gőzhajóját, amely ugyancsak „a legnagyobb magyar” kezdeményezésére kezdte meg szelni a tó hullámos vizét. Az oldalára oda is van írva a neve: Kisfaludy. Az ötezres hátoldalát a Széchenyiek pompás nagycenki kastélyával díszítette a grafikus.
A 10 000 forintos bankjegyen Szent István királyt rajzolta meg Vagyóczky és a bankjegy hátoldalán az esztergomi bazilikát, amellyel – gondolom – első királyunk egyházalapítási tevékenységére utal ez a pénzünk. De van egy pajzsos dárdás kis lovagalak is a pénzpapíron, akit talán nagyító nélkül is felfedezhetünk.
Gyilkos, szép szavak - Kossuth és a trónfosztás | Magyar Hang
Végül a jelenleg (még) legnagyobb címletű bankjegyünkről, a 20 000 forintosról egy pár szót. Deák Ferenc „a haza bölcse” szerepel a pénzen, és a hátoldalán a Pozsonyból Pestre költöző országgyűlés első székhelye. Pontosabban az alsóházé, avagy képviselőházé, mert a felsőház, a Nemzeti Múzeumban ült össze az új – eleve két táblásra készült – Parlament megépítéséig. A képviselőház, mely – s ez világszínvonalú rekord – mindössze kilencven nap alatt épült meg Ybl Miklós tervei nyomán, ma is megvan, s ott az ormán a magyar címer a Bródy Sándor utcai házon, amely ma a magyarországi Olasz Intézeté. Deák Ferenc ottani székét kimentették a házból anno, amikor átköltözött az országgyűlés mindkét háza a Parlament új épületébe, s a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán bárki megtekintheti.
Érdekes az is, hogy korábbi (már az erős inflálódás után megszűnt, pénzéremmé lett, illetve azokra leváltott) papírpénzeink közül az 50 forintos barna színe, s rajta Rákóczi Ferenc arcmása túlélte a politikában bekövetkezett legutóbbi változást, s folytatta pályafutását 500 forintosként. Petőfi Sándor, a zöld 10-es, Dózsa György, a kék húszas és Kossuth Lajos, a pirosas színű 100 forintos eltűnésével nem jelentek meg újabb bankjegyeinken… Csak emlékeztetőül: Petőfi-, de Kossuth-portré is volt már a pengőkön, s az inflációs millpengőkön is, sőt, Kossuth volt a háború utáni, sokak által gyűjtött, s ma kincsként őrzött ezüst ötforintosokon is. Kossuth Lajost, Petőfit, Dózsát is „kivonták a forgalomból”.
Van rajta pedál - Szeretném, ha a Lánchíd teljes szépségében újulhatna meg | Magyar Hang
Szeretném, ha a Lánchíd teljes szépségében újulhatna meg – írtam nemrég, féltve az ország fontos jelképének is tekinthető gyönyörű hidunkat a tervezett kiszélesítéstől. Akkor lefényképeztem a 200 forintos hátoldalán a híd rajzolatát. Feltűnt, amit egyébként nem nagyon figyel meg az ember, hogy a fémpénz is változik. Megváltozott rajta a körfelirat! A 2018- as évszámmal is jelzett érmeken Magyar Köztársaság helyett Magyarország olvasható. Vagyis itt van már megint a politika… Erről „beszél” a pénz. Aztán elkezdtem böngészni a többit is – és meggyőződvén arról, hogy mindegyik érmét, az 5, 10, 20, 50, és 100 forintost is az új felirattal, újravert formában cserélik folyamatosan, gyorsan eltettem, bespájzoltam mindegyikből egyet-egyet emlékbe, amelyeken még Magyar Köztársaság az ország neve. „Lesz még egyszer szép a világ, Lesz még egyszer köztársaság” – énekelte Bródy János dalának mondatát együtt 12 000 ember legutóbb is a Papp László sportarénában.
Lesz még? És akkor majd újraverik a forintot? Politika a bankjegyeken és az érmeken? A pénz beszél…
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!
