Budapest Film: Senkit nem bocsátunk el, nyárra is vannak már terveink

Nemcsak a filmszolgáltatás internetes újraindításáról döntött a Budapest Film, de izgalmas kísérletbe is fogott. A fővárosi művészmozik visszatérése ugyanis nem az elmúlt években megszokott keretek között történik. Nem a streamingszolgáltatók piacához, az internetes vásárlás módszereihez igazodnak, sokkal inkább megpróbálják minél jobban imitálni a mozis működést, a megszokott napi vetítési rendet.

Kedden indult a Budapesti Távmozi, jelenleg napi tíz választási lehetőséggel délelőtt fél tizenegy és este kilenc között. A programokat az egyes mozikhoz is kötik, így a néző a kényszerű karantén ellenére is őrizheti kötődését a Kinóhoz, a Tabánhoz, a Puskinhoz, a Művészhez vagy a Toldihoz.

Ahogy a Budapest Film írta: március 12-én az elsők között állították le a vetítéseket, most pedig elsőként is nyitnak újra, igaz, egyelőre csak az interneten. A jegyek ezer forintba kerülnek, ami olcsóbb a korábbi mozis vetítéseknél, viszont kevéssel marad el a streamingszolgáltatók áraitól is. Ebből a szempontból nehezebb lehet az új távmozi helyzete, hiszen az HBO GO egy hónapra 1890, a Netflix 2490 Ft, és ezért az összes filmet korlátlanul nézhetjük bármikor, több hanggal és felirattal.

Persze, ehhez mérten a mindenkori mozijegy ugyancsak drága mulatság szokott lenni. Jóval inkább fizet az ember az élményért: a szélesvászonért, a nézők társaságáért, a moziszékekbe való süppedés és a sötétített termekben való borzongás, nevetés és megrendülés kedvéért. Elérhető-e hasonló a képernyő mögött ülve?

Az mindenképpen a távmozi javára szól, hogy míg a filmszínházakba külön kell jegyet váltani, itt egy áráért ülhetnek oda azok, akik közös háztartásban élnek. A vetített filmek között találkozhatunk premierekkel is, elsőként A láthatatlanok című francia filmmel. Az első áruló bemutatója március 12-ére volt belőve, ezt szintén elsöpörte a koronavírus, de most látható lesz a Távmoziban. Ezek mellett az elmúlt évek sikerfilmjeivel kezdenek, magyar világsikerekkel és nemzetközi kincsekkel igyekeznek bevonzani a nézőket. Előbbiek közt ott van a Napszállta, a Saul fia vagy épp a Ruben Brandt, a gyűjtő, utóbbiak közül érdemes megemlíteni az Oscar-díjas Élősködőket, az orosz Szeretet nélkül-t és a japán-francia A vörös teknős-t. A szintén Oscar-díjas Asghar Farhadi izgalmas drámáját, Az ügyfelet szintén csak ajánlani tudjuk mindenkinek.

A vetítettek közül ugyan többet megtalálunk a streamingszolgáltatók kínálatában, de akadnak bőven, amiket már nehezebb elérnünk, és végre pótolhatjuk őket. Emellett számolnunk kell azzal a tendenciával, hogy a szolgáltatók is küzdenek egymással, és van, amikor mi húzzuk a rövidebbet. Az Élősködők például nem a Magyarországon is népszerű oldalakon, hanem a Hulun vált nemrég elérhetővé.

A cikk elején említett izgalmas kísérlet pedig filmnézési szokásaink alakítására vonatkozhat. Másként fogyasztunk ugyanis internetes tartalmakat, ezt kevésbé kötjük időhöz: elkezdhetünk egy filmet nyolckor, de aztán leállítjuk, beszélgetünk közben, kimegyünk a konyhába, egyéb dolgokkal foglaljuk le magunkat. A tévénézéshez közelíthet a Távmozi rendszere: időre ott kell lennünk, lemaradhatunk róla, és ha elkezdtük nézni, nem szakíthatjuk ki magunkat folyamatosan az élményből. Elsőre akár kényelmetlenebb is lehet, de számos előnye éppúgy van ennek, és visszaadhatja kicsit a programszerűség érzését.

Másrészt ez most nyilván nem is csak a filmekről szól, hanem a kényszerpihenőre küldött mozik támogatásáról is. Ahogy a honlapon fogalmaznak: „A Távmozi vetítéseire váltott jegyekkel közvetlenül a budapesti művészmozik fennmaradását és a Budapest Film munkatársainak megélhetését segíthetik a váratlan mozinélküliség idején.”

Nem tart mindenesetre attól, hogy a streaming korában nehezebb lesz érvényesülni a fenti modellel? Ezt is kérdeztük a Budapest Film Zrt. igazgatójától, Liszka Tamástól. A válaszából is kiderült: mindenképpen szeretnék őrizni a filmszínházas jelleget.

– A Budapesti Távmozi jellegzetesen olyan innováció, amelyet a kényszer szült. Arra kerestünk valamiféle megoldást, hogy egyáltalán vetíthessünk, mert egyikünk életében sem fordult még elő, hogy ilyen huzamosan álljanak le a mozik a fővárosban. Tehát nem a streamingszolgáltatók üzleti modelljéhez mérjük magunkat, hanem csakis a saját normális, művészmozis mindennapjainkhoz. Az egész Távmozi arról szól, hogy a mozisok és a nézők a lehető legközelebb érezzék magukat általa a valódi mozihangulat, az egyszeri, megismételhetetlen, közösségi filmnézés élményéhez. A közönség és a mozik tehát készen állnak, a forgalmazók pedig – élen a Mozinettel – minden jel szerint szívesen adják hozzá a filmeket is – fejtette ki kérdésünkre. Utóbbi válasz arra is, hogy lesznek-e a jövőben itt is rendszeresen premierek, készülhetünk-e eddig nem látott produkciók bemutatására.

Nehezebb kérdés, hogy mikor lehet valódi újranyitással számolni. A Sony például láthatóan lemondott az évről, csak egy fontosabb idei premiert tervez, a többi filmjét már áttette 2021-re. A hazai forgalmazók viszont nem ilyen pesszimisták: a Fórum Hungary július 23-ra tette a Mulan, szeptember 24-re a Kampókéz bemutatóját. A Fekete özvegy november 5-től, a 007 Nincs idő meghalni november 19-től kerülhet a nézők elé. Hajdu Szabolcs új filmjét, a Békeidőt pedig a Vimeón mutatják be most csütörtökön. Az Egyesült Államokban eközben közzétették az élet újraindításának lehetséges ütemezését, a mozik pedig szigorú távolságtartási protokollok mellett már az első fázisban működhetnének. Akadnak viszont, akik kételkednek benne, hogy ez ilyen hamar lehetséges lesz.

Mire számít Liszka Tamás? Az újranyitás időpontját illetően nem merne tippelni. – Azt ugyan nem tudni, mikorra lesznek biztosan újra nyitva a filmszínházak, de az egészen biztos, hogy mi akármilyen formában is, de mozit csinálunk, mert ez a szakmánk. A Távmozi csak az első, könnyed, tavaszi példa erre. De nyárra is vannak terveink, sőt még őszre is – mondta lapunknak.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy áll most a Budapest Film, mennyire jó anyagi helyzetben vannak az egyes mozik, kellett-e embereket elbocsátani. – Nem tudom elképzelni Budapestet enélkül a hat mozi nélkül, ahogy nem tudom elképzelni a Budapest Filmet sem a kollégáim nélkül. Senkit sem bocsátunk el, inkább megpróbálunk alkalmazkodni a körülményekhez, mert a lényegünkön ez úgysem változtathat. Minden válság valami újnak a kezdete, így lehet, hogy éppen most pottyannak majd ki a játszmából azok, akik eddig semmi mást, mint bevételi lehetőséget láttak a mozikban – tette hozzá a Budapest Film vezetője.