Magyarország EU-hoz akkreditált nagykövete a magyar kormány képviseletében megszavazta az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megerősítésére vonatkozó előterjesztést. Első hallásra ez egy hétköznapi hír, a külső határok hatékonyabb védelméről van szó, ebben semmi kivetnivaló nincs.
De ha visszamegyünk az időben múlt év szeptemberig, akkor ebben a témában rendkívül harcias nyilatkozatokat hallhattunk a magyar miniszterelnöktől. Amikor nyár végén az Európai Bizottság előterjesztette az erre vonatkozó javaslatát, Orbán Viktor kikelt magából, mondván, el akarják venni a határvédelem jogát a magyaroktól, csak azért, hogy migránsokkal árasszák el az országot és Európát. Ez persze már akkor sem volt igaz, sőt egészen pontosan azt a kérést teljesítette a javaslat, amelyet Orbán Viktor fogalmazott meg korábban, vagyis hogy vissza kell szerezni az ellenőrzést a külső határok felett. Amivel nyilván mindenki egyetértett, kivéve az embercsempészeket. A dilivonat nem állt meg, és ez torkollott a Soros–Juncker-plakátkampányba, ahol a második tétel, amire Brüsszel készül, ez volt: „Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait.”
Nézzük meg, miről beszélünk. A Frontexnek jelenleg nincs állandó létszáma, időről időre a tagállamok biztosítják a szükséges keretet. Az elmúlt évek menekülthullámai során kiderült, hogy válságos helyzetben ez kevés. Míg 2014-ben összesen 52 359 napot teljesítettek a Frontex munkatársai, 2017-ben ez felszökött 189 705 munkanapra. Éppen ezért az a javaslat született, hogy 2027-re tízezer fős állandó létszám dolgozzon majd az ügynökség kötelékein belül, indulásképpen 2021-ben ötezer főre duzzasztják a keretet.
Hangzatos, de alig értelmezhető - gyorselemzés Orbán Viktor hét pontjáról | Magyar Hang
A miniszterelnök gyakran él olyan retorikai eszközökkel, hogy beszédeiben létező dolgok megvalósítását és nem létezők eltörlését kéri. Jórészt most is ez történt.
A kibővített és megerősített Frontex feladata lesz, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak az illegális bevándorlók azonosítása és visszaküldése terén.
Az uniós ügynökség nem veszi el a tagállamok egyetlen hatáskörét sem. Csak akkor jelenhet meg egy ország területén, és végezhet ott határőrizeti tevékenységet, ha erre az adott tagállam részéről kifejezett kérés érkezik.
És ha már ott vannak, akkor sem tehetnek akármit, csak azt, amire a tagállami hatóságok felkérése vonatkozik, vagyis a nemzeti parancsnokság alatt kell dolgozniuk. A Frontex feladata lesz a harmadik országokkal való kapcsolattartás annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen visszaküldeni származási országukba az illegális bevándorlókat. A partvédelmi ügynökségnek lehetősége lesz bekapcsolódni a határokon átnyúló bűnözés üldözésébe és gyorsreagálású erőket is működtet majd, amelyek azonnal meg tudnak jelenni egy kritikussá vált határszakaszon.
Erről a törvényről viszonylag rövid időn belül megállapodtak a társjogalkotók, vagyis a tagállamok és a parlament delegációja, s ezt a megegyezést szentesítették a nagykövetek. Hivatalos uniós források is megerősítették a Magyar Hangnak, hogy három tagállam szavazott a tervezet ellen: Szlovénia, Olaszország és Spanyolország. Utóbbiak túlzásnak tartják a tízezres létszámot, a szlovénok pedig szerették volna, ha például Szerbia területéről is elvihetné a migránsokat a Frontex. Mivel ez egy uniós ügynökség, semmi keresnivalója az EU-n kívüli Szerbiában, ezért ezt a többi tagállam nem támogatta. Szóval, ezzel a tartalommal
fogadta el végül a magyar kormány is azt, ami ellen talán még ma is kampányol.
Hol a határ? - Orbán Viktor saját magát is ellenzékbe szorította Frontex-ügyben | Magyar Hang
A határvédelem az uniós alapszerződések értelmében tagállami hatáskör, nincs az a brüsszeli javaslat, amely ezt felülírhatná. Orbán mégis e hatáskör elvonásáról beszélt évértékelőjében.
Hamarosan azonban véget ér a bújócska. A formai döntéshez három jóváhagyás kell még: az Európai Parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottságáé (ez már megtörtént), az Európai Parlament plenáris üléséé (ez heteken belül megtörténik) és a tagállamok tanácsáé (ez is rövid időn belül várható). Ezt követően a tagállamoknak át kell ültetniük saját jogrendszerükbe a Frontex megerősítését, jogszabályokat kell alkotniuk, vagyis
a magyar parlamentnek és a fideszes kétharmadnak is ki kell állnia amellett, amit eddig csak zárt ajtók mögött képviseltek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!
