Két olyan jelentést is elfogadott csütörtökön az Európai Parlament, amelynek alapján 2020-tól jelentősen csökkenhet az az uniós forrás, amelyet a magyar kormány egyébként lehívhat. Az egyik javaslat az uniós támogatások felfüggesztésével, csökkentésével vagy megvonásával büntetné, ha egy tagállamban súlyosan sérülnek a jogállamiság és a demokrácia alapelvei, veszélybe kerül az igazságszolgáltatás függetlensége vagy a kormány nem lép fel a korrupció ellen. Ez az Európai Bizottság kezdeményezése és a következő hét éves költségvetéssel együtt lépne hatályba.
Az erről szóló vita során Günther Oettinger, költségvetési biztos kijelentette, hogy „nem szankciókról van szó, hanem arról, hogy megvédjük az európai pénzeket annak érdekében, hogy a költségvetés gazdaságossága, átláthatósága megmaradjon uniós szinten.” A támogatást lehet majd csökkenteni vagy leállítani annak mértékében, hogy milyen jogállamisági hiányosságokat tapasztalnak. A biztos hangsúlyozta, mindez a tagállami kormányzatokra nehezedik, a kedvezményezettek, a civil társadalom nem láthatja ennek a kárát, vagyis gondoskodnak arról, hogy a pénzeket végső soron felhasználók hozzájussanak a támogatásokhoz.
Egy másik, de Oettingerhez hasonlóan szintén az Európai Néppárt színeiben politizáló képviselő, Ingeborg Grassle, a költségvetési ellenőrzési bizottság elnöke alig félreérthetően fogalmazott: „ez a rendelet egy nagy hiányosságunkkal foglalkozik, az olyan tagállamokkal, ahol állami szintű a korrupció”. Hozzátette: vannak olyan állami vezetők, akik arra használják befolyásukat, hogy magukat, barátaikat, rokonaikat EU-s pénzekkel gazdagítsák és még az ezt feltárni szándékozó vizsgálatokat is akadályozzák.
A vitában felszólalt Deutsch Tamás is. A fideszes EP-képviselő csodálkozott, hogy az uniós intézmények számára az a legfontosabb, hogy a jogállamiság működjön. Szerinte egy uniós országnak az a dolga, hogy garantálja az állampolgárainak szabadságát és mindent megtegyen a polgárok jólétének gyarapítása érdekében, ehhez a jogállamiság segítséget nyújt. Deutsch szerint ez a javaslat gyenge, nem derül ki belőle, hogy milyen eljárás keretében vonnak meg pénzeket, ezért éppen ez a lépés fenyegetné a jogállamiságot.
Végül nagy többséggel fogadták el a javaslatot, amelynek alapján megkezdődnek a tárgyalások az uniós tagállamokkal. A szavazás során a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a döntő többsége támogatta a kezdeményezést, kivéve a fideszeseket, illetve a szélsőjobboldaliak is tiltakoztak a tervezet ellen.
Egy másik kezdeményezés keretében az úgynevezett Jogok és értékek programra 2021 és 2027 között fordítandó összeget megháromszorozná az Európai Parlament. Így 1,834 milliárd euróra emelnék az erre elkülönített összeget, szemben az Európai Bizottság által javasolt 642 millió euróval. A képviselők egyetértettek abban, hogy kivételes esetekben, ha egy tagállamban hirtelen súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárás keretében támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek elősegítenék és támogatnák az országban a demokratikus párbeszédet.
