Aligha született meglepő eredmény Görögországban, ahol a vasárnapi EP-választás egyenesen odáig vezetett, hogy bejelentették: előre hozott választásokat fognak tartani az országban – ahogy arról szombaton lapunk is beszámolt. Mint az EP-választások előtti elemző anyagunkban megírtuk: míg öt évvel ezelőtt a Sziriza söpörte be a legtöbb szavazatot, mostanra a közvélemény-kutatók körében szinte teljes volt a konszenzus, hogy a mostani választásokat az Új Demokrácia nyeri. Legtöbben ezt a Ciprasz–Zaev-féle, Macedónia nevéről szóló megállapodással indokolták, ami kétségtelenül az egyik oka a Sziriza fiaskójának. Ha a pártok népszerűségi adatait vizsgáljuk, könnyen beláthatjuk, hogy a radikális baloldali párt lejtmenete már jóval korábban elkezdődött. Kitüntetett szerepe volt ebben a megszorításoknak, amelyeket a görög társadalom a mai napig nem hevert ki. Nem sokat segített a Sziriza népszerűségén az sem, hogy a Cipasz-kormány az utóbbi hónapokban számos jóléti intézkedést foganatosított.
Ami viszont igazán meglepő, hogy a Sziriza meggyengülése Görögországban éppen az Új Demokrácia megerősödését hozta, vagyis egyedül Kiriakosz Micotakisz pártja tudott profitálni Cipraszék meggyengüléséből. Emlékeztetőül: Görögországban 2004-ben az Új Demokrácia vette át a kormányrudat Kosztasz Karamanlisz vezetésével, ami aztán gazdasági katasztrófához vezetett. A görög kormány ugyanis az euróövezeti tagságot nem a mielőbbi felzárkózásra használta, hanem mindenekelőtt könnyű hitelfelvételre – ez vezetett a hitelválsághoz. Habár a gazdasági adatok nem romlottak látványosan, lassan mindenki gyanakodni kezdett. Egyre több aggály támadt a gazdasági adatok a hitelességét illetően.
Így hat év alatt kétszer is vizsgálatot kellett elrendelni, mert a görög statisztikai hivatal valótlan számokat küldött Brüsszelbe. 2009-ben aztán eljött az igazság pillanata: Athén elismerte, hogy az addig kommunikált 2,8 százalékos költségvetési hiány valójában annak négyszerese. Ez viszont még mindig nem vezetett el az Új Demokrácia bukásáig. Néhány évig ugyan a szociáldemokrata Paszok adta az ország miniszterelnökét, 2012-ben Antonisz Szamarasz vezetésével koalíciós kormány alakult, azonban ez sem tudta megállítani a zuhanást. A bruttó hazai termékhez viszonyított adósság 2007 és 2014 között minden intézkedés és segítség ellenére 107 százalékról 177 százalékra emelkedett. A munkanélküliség sem csökkent: 2014-re már 26 százalék körüli volt, a problémák mindenekelőtt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá. Végül ez vezetett a 2015-ös kormányváltáshoz, a győztes Sziriza koalícióban vezeti azóta az országot.
Előre hozott választás lehet a görögöknél, ha bukik a Sziriza | Magyar Hang
A spanyoloknál eközben a szocialisták készülnek győzelemre.
Úgy tűnik azonban, hogy a görögök politikai emlékezete mégsem túl hosszú. Az első helyen 33,25 százalékkal a jelenleg ellenzékben ülő Új Demokrácia végzett, és csak mögöttük 23,74 százalékkal jött a Sziriza. Az Új Demokrácia elnöke, Kiriakosz Micotakisz azonnal előre hozott választásokat követelt arra hivatkozva, hogy Görögországban teljes változás következett be vasárnap a politikai palettán. Erre pedig sor is fog kerülni hamarosan, mivel Ciprasz bejelentette: felkéri a Nemzetgyűlést, hogy írjanak ki előre hozott választásokat.
Habár szeptemberben mindenképpen parlamenti választásokat tartottak volna Görögországban, a mostani eredmények még újabb lendületet is adhatnak az Új Demokráciának. Olyannyira, hogy hamarosan újra kormányra kerülhet az a párt, amely a görög válság egyik fő felelőse volt.
