Tömegével ömlenek ránk mostanában azok a nyilatkozatok és cikkek, amelyekben befolyásos állami vezetők és kormánylapok tagadják a klímaváltozás tényét, illetve bélyegzik meg különböző jelzőkkel azokat, akik tovább látnak a holnapnál, és nem akarják, hogy gyermekeik élhetetlen világban nőjenek fel. A klímaszkeptikusok – közéjük tartozik az amerikai elnök, Donald Trump is – legtöbbször azzal érvelnek, hogy a globális felmelegedés bizonyítékai nem meggyőzőek.
Sokan persze elfogadják a felmelegedés tényét, de azt már nem, hogy mindez emberi tevékenység eredménye lenne. Ők azt mondják, bolygónk éghajlata mindig is változott, és most is természetes folyamatok állnak a háttérben. Sőt sokszor még azt is állítják, hogy a tudományos egyetértés csupán látszólagos, valójában jól szervezett összeesküvés áll a háttérben, s csak egy tudományos vezető réteg húz hasznot a „klímahisztiből”.
De a másik oldalon is találhatunk szép számmal olyan hangokat, amelyek leegyszerűsítve kezelik a globális felmelegedés problémakörét. Az ő szemükben a rengeteg, szerteágazó és összetett környezeti probléma egyetlenegyre szűkült: az első számú felelős a szén-dioxid, az első számú cél a klímaváltozás megállítása, az egyetlen üdvözítő eszköz pedig a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Ők inkább a „klímaharc” és a „klímabűnözés” szót használják előszeretettel, és a Föld minden gazdasági, politikai, szociális problémájának hátterében ezt a bűvös háromatomos molekulát vélik felfedezni.
Kinek van igaza? Valóban ekkora a baj? Mostanra tényleg az utolsó pillanatban vagyunk, hogy cselekedjünk? Vagy talán az első csoportnak, a klímaszkeptikusoknak mégis csak igazuk van? Lehetséges, hogy nem is ennyire rettenetes a jövő, csak a híradások miatt gondoljuk így? Egyáltalán, mennyire hitelesek azok a bizonyítékok, amelyek azt hivatottak alátámasztani, hogy emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést?
Ezeket a kérdéseket kívánja megválaszolni nemrég megjelent könyvében Kovács Róbert, aki miután éghajlatkutatást és meteorológiát tanult az ELTE-n, újságíróként az elsők között írt a globális felmelegedésről és a klímaváltozásról. A szerző gondosan körüljárja a globális felmelegedésről szóló állításokat, és bemutatja azokat a tudományos írásokat, amelyeknek a fényében könnyen átláthatjuk a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat. Növeli az ismeretterjesztő könyv értékét, hogy mindvégig kiegyensúlyozottságra törekszik, így amellett, hogy igyekszik rámutatni mindkét oldal túlzásaira, kiemeli azt is, hogy mi az, amelyben helyesek a megállapításaik.
Ma, amikor még nem látszik, melyik oldal fogja megnyerni a klímaváltozásról szóló vitát, különösen fontosak az ilyen könyvek, amelyek közérthető tudományos választ adnak a globális felmelegedésről szóló kérdésekre. A tét ugyanis óriási: a győztes nézet fogja alakítani a gazdasági, politikai és technológiai fejlődést az elkövetkező évtizedekben, ami mindenképpen hatással lesz az életünkre.
Kovács Róbert: Klímaváltozás. Typotex Kiadó, 2019. 3200 Ft
