Gyengébb forint, gyengébb állam?

Nem jól járt, aki az utolsó pillanatra hagyja a nyaralást, ugyanis 330 forint fölé ugrott az euró árfolyama. Sőt, a következő hetekben, hónapokban még tovább romolhat az árfolyam, és az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy hozzá kell szokni a 330–340 forint közötti euróhoz. Emlékeztetőül: Orbán Viktor 2008-ban, még ellenzéki politikusként, azt mondta a 274 forintos euróárfolyamnál, hogy „a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak”. A jelenlegi kormányfő 2004-ben is elítélte a forintgyengítést, legalábbis a Hír Tv-nek akkor azt nyilatkozta, hogy „a gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak”. Azt is hozzátette, hogy ezzel tulajdonképpen „ellopják a pénzt az emberek zsebéből”, mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér.

Ehhez képest a gyenge forint most már az ország vezetőinek sincs ellenére, hiszen a 2010-es kormányváltás óta minden korábbi elképzelést túlszárnyaló módon rontották a forint árfolyamát. A második Orbán-kabinet első napjaiban 270 forint körül ingadozott az euró kurzusa, azóta túlesett a 300, majd a 310 forintos lélektani határon, és augusztus végén már azért kellett izgulni, hogy eléri-e a tavaly nyári 330,8 forintos történelmi mélypontot. A „bravúr” sikerült, azóta többször is 332 forint közelében járt az árfolyam, sőt, szerdán újabb rekordot döntve 332,15 forintra gyengült. Ma már csak visszasírhatjuk azokat a „szörnyű” időket, amikor egy ezereurós horvátországi nyaralás 274 ezer forintba került, ugyanez az elmúlt napokban már 58 ezer forinttal többe fájt.

Sokak szerint a java még csak most következik. Sovány vigasz, hogy az elmúlt évekkel ellentétben most nem a magyar gazdaság problémái generálják a gyengülést.

– Míg a tavalyi forintesés mögött jellemzően a hazai események – mint a túl lazának tartott monetáris politika és a jegybanki hitelesség megroppanása – álltak, most nem erről van szó – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Jelenleg nem találni olyan fundamentális okot, amelyre rá lehetne fogni a forintgyengülést. A bruttó hazai termék növekedése még mindig erős, a költségvetési hiány alacsony, a fizetési mérleg többletes. A régióban a cseh korona és a lengyel zloty is a forinthoz hasonló pályán mozgott az elmúlt hónapban, ami arra utal, hogy külső okok állhatnak a feltörekvő piaci fizetőeszközök gyengülése mögött, mint például az egyre durvábbnak tűnő amerikai–kínai kereskedelmi háború, a megállapodás nélküli brexit lehetősége, a német gazdaság gyengülése, valamint az olasz politikai válság. A bizonytalan nemzetközi helyzet miatt a befektetők kerülik a kockázatot, és igyekeznek a pénzeiket biztonságosabb befektetésekbe, így dollárba, aranyba, sőt kriptodevizákba menekíteni.

A legfrissebb előrejelzéseink alapján a következő hetekben – amíg tart a kereskedelmi háború és a le nem zárul a brexit – 325–335 forint között mozoghat az eurókurzus. A szakértő úgy látja, ebben a helyzetben a jegybank sem tehet semmit, mert nem lehet a globális folyamatok ellen harcolni. Csak egy feneketlen kútba öntené a pénzt, ha most forintot kezdene felvásárolni az árfolyam erősítése céljából. A külföldi tőke ugyanis – amint megszimatolja a jegybank szándékát – azonnal elkezdene spekulálni a forint további gyengülésére, amiből csak vesztesen kerülhetünk ki.

Virovácz szerint egyelőre nem számolhatunk azzal, hogy az év vége előtt lenyugszanak a kedélyek, így hosszabb távon kell berendezkednünk a 330 forint körüli, illetve feletti euróárfolyamra. Sőt, ha Donald Trump amerikai elnök bal lábbal kel, az ősz folyamán pótvámot vethet ki az európai autók importjára is, ami a német autóiparon keresztül súlyosan érintené a magyar gazdaságot is.

Amennyiben nem durvulnak el jobban a dolgok, rövidebb távon viszonylag csekély hatással lesz az inflációra a forintgyengülés – jósolja a szakértő. Általában azt mondják, hogy egyszázaléknyi árfolyamgyengülés egy év leforgása alatt 0,1–0,2 százalékponttal emeli az inflációt. Legelőször a benzinkutaknál érezzük meg a drágulást, ez már a következő napokban-hetekben bekövetkezhet. Ha pedig tartósan gyenge marad a forint, akkor szép lassan átgyűrűzik a hatás az importált termékek árába, és jövőre érzékelhetően nőnek az árak, ami elsősorban a kispénzű rétegeket fogja sújtani.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!