Miközben a nyugati világ a napokban a D-nap 75. évfordulójára emlékezett, addig a Normandiába meg nem hívott Vlagyimir Putyin kínai kollégájával rázott kezet Moszkvában. Oroszország és Kína 2014 után kezdett el látványosan közeledni egymáshoz, azóta formálódik a Moszkva–Peking-tengely. Ennek továbberősítéséről akarja Donald Trump lebeszélni Putyint, így ez a kérdés állhat majd az esetleges oszakai csúcstalálkozó központjában.
Akár szimbolikusnak is nevezhetnénk a normandiai partraszállás évfordulójának és Hszi Csin-ping háromnapos oroszországi látogatásának egybeesését. Öt évvel ezelőtt a győztesek még együtt emlékeztek, a Krím elcsatolása ellenére ott állt még a normandiai parton ukrán kollégája, Petro Porosenko mellett Vlagyimir Putyin is. Azóta már a múlt is a mai szembenállás áldozatává vált. Moszkva pedig erre válaszul látványosan erősíti a stratégiai szövetséget Kínával. Miközben már a Szentpétervári Gazdasági Fórumon is kevesebb nyugati üzletember teszi tiszteletét, Oroszország a Kelet felé fordul. A Washingtonnal kereskedelmi és diplomáciai háborúba keveredett Pekinget ugyanez a pragmatizmus fordítja Moszkva felé. A két államfő 2014 óta a mostanit is beleértve 29 alkalommal találkozott. A kétoldalú kereskedelem tavaly 25 százalékkal növekedve átlépte a 100 milliárd dollárt.
Ezúttal is vagy 30 megállapodást írtak alá, köztük az 5. generációs (5G) mobilhálózat-fejlesztésről és újabb atomerőmű építéséről. Az új generációs kommunikációs hálózatok fejlesztéséről, valamint idén és 2020-ban megvalósítandó oroszországi 5G kísérleti programokról az orosz MTSZ mobilszolgáltató és a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat kötött megállapodást. Mindez jelképes értékű akkor, amikor a Huawei ellen hadjárat folyik a nyugati világban. Emellett az orosz szolgáltató kereskedelmi LTE-hálózatát (vezeték nélküli adatátviteli rendszer) 5G-kész állapotúra fejlesztik a Huawei segítségével, a Huawei pedig állítólag megszerezte a Vocord orosz arcfelismerő rendszer szabadalmait és fejlesztőcsapatát. Eközben a Roszatom az idén már második aláírt szerződést is figyelembe véve 2028-ig kínai partnereivel négy, legújabb, 3+ generációs blokkot épít a tienvani (Tianwan) létesítmény területén, illetve Hszütapaóban (Xudabao; Liaotung-öböl).
Nemcsak a Huawei-nek fáj az amerikai-kínai kereskedelmi háború | Magyar HangA kétoldalú kapcsolatok erősítésére Hszi Csin-ping két pandát is magával vitt Moszkvába. Mint fogalmazott, nem ajándékba, hanem a két nép barátságának követeiként. Din-Dint és Zsujit (Ru Yi) ennek megfelelő megbecsülés övezte az orosz sajtóban. A találkozó csúcspontjaként a diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulójáról emlékeztek meg a Bolsojban, ahol első oroszországi útján 1949-ben Sztálin 70. születésnapján megjelenve Mao még egy volt a sok barát közül.
Hszi ezen már túllépve Oroszország első számú barátja, támasza. Figyelemre méltó ugyanakkor, és a viszony jellegéről árulkodik az a kapcsolatok alapelveit rögzítő szerződésben fellelhető megállapítás, amely kimondja, hogy a két ország nem lép fel szövetségben harmadik féllel szemben. Trump valószínűleg az ilyen félmondatokra alapozva reménykedik abban, hogy leválaszthatja Oroszországot Kínáról. Ez azonban illuzórikus várakozásnak tűnik akkor, amikor Washington folyamatos gazdasági és politikai nyomás alatt tartja mindkét országot. Így aztán nehéz lenne olyat ajánlani manapság, ami eltávolíthatná Moszkvát Pekingtől. Annak ellenére, hogy ez a kapcsolat azért meglehetősen ambivalens. Egyszerre érvényesül benne a pragmatizmusra alapuló stratégiai partnerség és az orosz félelem a nagy kínai testvértől, a túlságos függőségtől.
Új hidegháború küszöbén áll a világ | Magyar HangPeking ugyan szépen bevásárolja magát az orosz energetikai szektorba, Szibériában pedig mindenki a saját bőrén érezheti a kínai jelenlét nagyságát, Oroszország nem ereszkedett térdre a keleti barát előtt. Az idei első negyedév kereskedelmi adatait nézve sem beszélhetünk egyelőre egyoldalú függésről. A 157,4 milliárd dolláros forgalomból ugyanis a 3,8 százalékos csökkenés ellenére is 68,4 milliárddal részesedik az Európai Unió, míg az orosz–kínai kereskedelem a 3,4 százalékos növekedés mellett is csak 24,9 milliárd dollárt tesz ki. Ez ugyan duplája annak, amit az Eurázsiai Gazdasági Unió országaival folytatott kereskedelemben (12,4 milliárd dollár) Moszkva fel tud mutatni, ám egyértelmű, hogy Oroszország első számú kereskedelmi partnere egy ideig még biztosan Európa marad.
Figyelmeztető ugyanakkor, hogy amíg Kína befolyása Oroszországban (is) folyamatosan növekszik, addig ez fordítva messze nincs így. Már csak a méretek miatt sem, hiszen Kína külkereskedelme nyolcszorosa, gazdasága hatszorosa, katonai költségvetése négyszerese az orosznak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/24. számában jelent meg, 2019. június 14-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/24. számban? Itt megnézheti!
