Ha tengere nem is lesz Magyarországnak, kikötője az olaszországi Triesztben lehet, még ha egyelőre bukdácsol is a sok millió eurós üzlet. Mindenesetre a trieszti kikötőfejlesztésre létrehozott Adria Port Zrt. már megvetette Triesztben a lábát, miután fióktelepként használ egy ingatlant az egykor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó kikötővárosban. Lapunk közérdekűadat-igénylésére közöltekből kiderül: a magyar állami tulajdonú Adria Port Zrt. irodaként használja a cégadatbázisban fióktelepként bejegyzett ingatlant.
A szerződés alapján az irodai szolgáltatásokért évi 500 eurót fizet a cég a Boscolo & Partners S. T. P. az R. L. nevű gazdasági társaságnak. Ez roppant kis összeg, 175 ezer forint évente. A Boscolo & Partners a honlapja szerint egy adótanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó, pénzügyi és más céges szolgáltatásokat nyújtó olasz vállalkozás, amely Trieszt mellett két másik városban is jelen van. A bérlésről szóló székhelyszolgáltatói szerződést idén január 13-án kötötték. Ezt követően jelent meg a trieszti cím (Via Dante Alighieri 5.) a magyar cégadatbázisokban.
Az olasz vállalat a magyar projektcégnek általános titkársági szolgáltatást, postai címet, a küldemények átvételét biztosítja. A szerződés értelmében konferenciák, tárgyalások lebonyolítására is lehetőség van. A szerződés idén év végéig szól, de évente megújul. A jelenleg fizetett díj csak a 2020-as évre vonatkozik, vagyis jövőre módosulhat. Felmondani a lejárta előtt 15 nappal lehet – derül ki az iratból. Mivel székhely-szolgáltatási szerződésről van szó, őrzési költség nem merült fel – közölte érdeklődésünkre a magyar projektcég.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján közzétett 2019-es beszámoló szerint az Adria Portba 31,7 millió eurónyi törzstőkét fektetett a magyar állam (durván 11 milliárd forint). Miután 2019 novemberében alapították, árbevétele nem volt. Gazdasági tanácsadásért havi nettó 980 ezer forintot fizet, a nemzetközi tanácsadó óradíjért dolgozik, miként a környezetvédelmi szakértő is. Azt is megírták, hogy az irodát időszakosan egy fő használja. A Garai Péter Tibor jogász-menedzser által igazgatott Adria Port dolgozói létszáma egyébként március óta megduplázódott: jelenleg négy munkavállalója van az Opten cégadatbázisa szerint.
Kevesebb bizonyosat tudni viszont a kikötővásárlásról. A külgazdasági és külügyminiszter tavaly bejelentette: Magyarország Triesztben egy 300 méteres partszakasszal rendelkező 32 hektáros kikötői területet vásárolt meg. Szijjártó Péter arról beszélt, azért indokolt a kikötő megvásárlása és fejlesztése, hogy a magyar vállalatok gyorsan és akadálymentesen exportálhassanak a tengerentúlra is. Ennek érdekében jelentős fejlesztéseket is bejelentett: 100 millió eurót költene hazánk a teherkikötői terminál és logisztikai szolgáltató központ létrehozásába.
Noha a magyar külügyminiszter Matteo Salvini időközben távozott belügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón ismertette a vásárlás tényét, az ügylet azóta sem zárult le. A Népszava idén július elején azt írta, hogy a magyar állam még nem vehette birtokba a területet. A tárca azt közölte a lappal, hogy az „érintett terület és koncessziós jog kapcsán a tulajdonszerzés véglegesítése van folyamatban”. Azt, hogy miért nem zárult le az adásvétel, nem tudni.
A Hvg korábban azt írta, a teljes üzlet úgy nézne ki, hogy a magyar állam két olasz cégtől, a Tesecótól és a Seastoktól vesz területet a kikötőben. Továbbá kizárólagos tulajdont szerezne a Teseco Aquila nevű leányvállalatában, amely a kikötő üzemeltetési koncesszió birtokosa. Azt vetették fel, hogy a gazdasági társaságok különböző folyamatban lévő ügyei hátráltathatják az üzlet lezárását. Júniusban azonban az olasz Il Piccolo című lap azt írta: Stefano Patuanelli ipari miniszter hivatalos levélben közölte, hogy a magyar állam megszerezte azt a két céget, amelynek révén 60 évre hozzájut az olaszországi terminál koncessziós jogához. Ezt azonban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium azóta sem erősítette meg.
A vásárlással kapcsolatban Szalma Botond, a Mahart korábbi – 1999 és 2001 közötti – vezérigazgatója lapunk érdeklődésére emlékeztetett: a szóban forgó trieszti dokk egykor olajkikötő volt, így a fejlesztése előtt annak mentesítéséről mindenképpen gondoskodni kell. Ennek az ára is dollármilliókban mérhető. Szerinte egyáltalán nem baj, hogy a magyar állam kikötői érdekeltséget vásárol, még az sem nagy gond, hogy nem nagy a kikötési partszakasz. Nem látszik viszont az árualap, egyebek mellett azt sem tudni, hogy pontosan mit vesz az állam, és az mennyibe kerül. Továbbá nem világos, hogyan jut el a magyar áru Triesztbe – fejtegette. A közelben, a szlovéniai Koperben – itt érdekeltségvásárlással, vasúti fejlesztéssel kacérkodott korábban az állam –, vagy a horvátországi Fiuméban (Rijeka) már modern konténeres kikötők működnek. Szalma egyébként korábban a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca városában javasolt kikötői érdekeltségszerzést, mivel a dunai folyami hajókkal jól ki lehetne szolgálni azt.
Szijjártó Péter az MTI beszámolója szerint tavaly azzal indokolta a fejlesztést, hogy a magyar cégek 24 órán belül eljuthassanak közúton vagy vasúton a tengeri kijárathoz. A nagyszabású fejlesztés egyértelműen magyar bázist jelentene. Arról beszélt, hogy a 100 millió eurós beruházással a magyar vállalkozások Triesztből bonyolíthatnák exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente.
Egyébként jelenleg Koperből zajlik a magyar tengeri hajós áruforgalom 55 százaléka, csak 2019-ben 160 ezer konténert bocsátottak a magyar cégek vízre 2 millió tonnányi áruval – derül ki a szlovén Delo.si cikkéből, amelyet a Napi.hu szemlézett. Bár ez alig tizede a szlovén kikötő forgalmának, így is a magyarországi kereskedelem a második legnagyobb a terminálnál. Ha ez Triesztbe kerül át – ami leghamarabb 5-8 éven belül várható a szlovének szerint –, jelentős veszteség lenne Kopernek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/32. számában jelent meg augusztus 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/32. számban? Itt megnézheti!
