Mészáros a vörösiszapon is kaszálna, de nem füvet

Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy ha az Orbán kormányok környezeti ügyek iránti érzékenységét egy koordináta rendszerben ábrázolnánk, a negatív tartományban lefelé haladó görbét kapnánk. A kormány szerint a környezetvédelem fölösleges luxus, a gazdasági fejlődés akadálya, a természet- és környezetvédelemmel majd akkor kell törődni, ha mi leszünk Európa Svájca, ezért ezeket a korlátokat rendesen bontogatják. Persze mindezt úgy, hogy a kormány magát kiáltja ki zöldnek, klímabajnoknak.

A „gátak” lebontása az utóbbi hónapokban is rendületlenül folytatódott, ebben a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet, majd a „133 bátor ember”, közreműködésével elnyert időkorlát nélküli felhatalmazás is lehetőséget ad Orbán Viktornak, aki számára ez a kényelmes helyzet további, a környezetet is veszélyeztető lépések megtételére ad lehetőséget. Először a városligeti építkezésekre vonatkozó fővárosi változtatási tilalom eltörlését jelentették be, így a közpark még meglévő zöld területeinek rovására megvalósulhatnak a korábban tervezett, de még el nem kezdett építkezések.

A zöldek, az Orbán kormányok alatt fokozatosan csökkenő, ma már mindössze 70 milliós állami támogatása is veszélyben van, az Agrárminisztérium közleménye szerint a természet- és környezetvédelmi civil egyesületektől a veszélyhelyzetre hivatkozva elvonják ezt a pénzt. Ennyit ér valójában Orbán Viktor nagy látványzöldülése – olvashatjuk a Greenfo.hu honlapon, ahol arra is felhívja a figyelmet a szerző, hogy járványidőben az értelmetlen stadionberuházásokra, balatoni vitorláskikötőkre és egyebekre változatlanul ömlik a közpénz. Viszont Schmuck Erzsébetnek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnökének parlamenti kérdésére az államtitkár meglepő módon azt válaszolta, hogy mégsem vonják el a megpályázható összeget. Hát, erre mondják, hogy majd meglátjuk.

Jogszabályokkal is lehet ártani a környezetügynek, erre példa az LMP által készített, az ellenzék által közösen benyújtott klímavészhelyzetes határozati javaslat, amelyet a Fidesz frakciója módosító indítványokkal szó szerint kiherélt, a konkrét javaslatok helyett a kormányzati klímamantrát erőltették be a tervezetbe. Ez az ellenzéket arra kényszeríti, hogy az általuk beadott, de gyökeresen felforgatott javaslatot elutasítsák. A Fidesz módosító csomagja mindennél ékesebben bizonyítja, hogy nem értik a klímaváltozás súlyosságát és veszélyeit – állítja Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke.

A korlátlan hatalommal történő visszaélés mintapéldája a gödi Samsung gyár esete. Göd és a szomszéd települések lakói már korábban tiltakoztak a gyár bővítése, az akkumulátorgyártás fejlesztése miatt, mert nőne a veszélyes anyagok mennyisége a gyár területén, és a gyártás során keletkező por egészségügyi kockázatot jelent. A koronavírus járvány kellős közepén a kormány a gyárat és a környező területet különleges gazdasági övezetté nyilvánította, ezzel elvette Gödtől az iparűzési adót és a terület feletti rendelkezést, vagyis a kormány a járványra, nemzeti érdekre, meg ki tudja, még mire hivatkozva rákényszeríti a településre és a környékre a potenciális környezeti veszélyt jelentő üzemet.

A környezetszennyező lignittel működő mátrai erőmű 2018 óta van Mészáros Lőrinc cégeinek tulajdonában, és érdekes fejlemény volt, hogy a cég az elvileg modernizációra és környezeti kárenyhítésre félretett eredménytartalékból 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak. Az időközben veszteségessé vált erőművet az állam most, a járvány idején 17,44 milliárd forintért megvásárolta. A képet nem szépíti, hanem csúfítja, hogy az erőmű visontai telephelyén, a szintén a Mészáros Lőrinchez köthető Viresol Kft. gabonafeldolgozó szennyezése a közeli víztározóban tavaly nyáron halpusztulást okozott, novemberben rosszulléteket okozó gáz és vízszennyezés történt, amelyeknél a hatóság is megállapította a Viresol felelősségét: Emiatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentette Mészáros Lőrinc környezetszennyező búzafeldolgozóját, az eljárás eredményét még tudjuk.

Újabb értesülések szerint a szorgos gázszerelő az almásfüzitői, korábbi timföldgyár lerakóin akar kaszálni, de nem füvet. A gyár bezárása után a vörösiszap pora súlyosan szennyezte a környék levegőjét, ezért az üzemeltető úgy akarta rekultiválni a területet, hogy a vörösiszapra veszélyes hulladékból kevert, mesterséges talajnak nevezett terméket tett, mondván, hogy az anyagokból komposzt, majd talaj képződik. Ez a tevékenység a kilencvenes évek második felében kezdődött, akkor többször is jártam a területen riportot készíteni. Sem kísérő vegyész ismerősöm, sem én nem értettük, hogy a veszélyes hulladékot is tartalmazó elegyből hogyan lesz egészséges talaj. A telepet működtető Tatai Környezetvédelmi Kft az akkori és későbbi szakmai ellenvetések ellenére napjainkig folytatta a hulladék elhelyezését.

A Greenpeace környezetvédő szervezet 2016-ban jelentette meg Mérgezett örökségünk című kiadványát, amelyben a legsúlyosabban szennyezett hazai területeket listázták, benne az almásfüzitői vörösiszap tárolókat. A környezetvédők 2011 óta többször felhívták a figyelmet arra, hogy nagyrészt ismeretlen összetételű, nem lebomló szervesvegyületeket és toxikus nehézfémeket tartalmazó ipari hulladék is került a vörösiszap kazettákra. A Greenpeace a cég tevékenysége miatt ügyészséghez illetve a környezetvédelmi hatósághoz is fordult, sikertelenül – tudtam meg Simon Gergelytől, a szervezet vegyianyag szakértőjétől, aki elmondta, hogy az elutasítás miatt az Európai Bizottsághoz fordultak, ők 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. Talán emiatt is a cég nem kapott újabb környezethasználati engedélyt, de a tevékenység mégis folytatódott.

– Az egyedüli eredmény az volt, hogy az uniós eljárás kezdete óta jobban ellenőrzik a Tatai Környezetvédelmi Kft.-t. Amit ők terméknek neveznek, az különféle veszélyes anyagokból álló keverék, az eljárást legjobb esetben is csak hulladékhígításnak nevezhetjük, ennek a tevékenységnek a megállítását követeljük – tette hozzá a vegyianyag szakértő.

Az előzmények ellenére decemberben megújították a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezethasználati engedélyét, történt ez akkor, amikor kiderült, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége is érdeklődik a hulladékos üzem iránt, és be is kebelezte – olvasható az Átlátszó portálon. Az engedély kiadása ellen a Greenpeace fellebbezést nyújtott be, amit még nem bíráltak el. Simon Gergely megjegyezte, hogy ők nem a dolog politikai, hanem szakmai oldalával foglalkoznak, a Greenpeace számára a tulajdonos kilététől függetlenül elfogadhatatlan, ha nem lebomló veszélyes anyagok vagy toxikus nehézfémek kerülnek a tározóra. Úgy hírlik, hogy Mészáros Lőrinc szeretne beszállni a jól jövedelmező veszélyes hulladék üzletbe. A környezetvédők abban reménykednek, hogy a Mészáros cégcsoport a szuper extraprofit helyett megelégszik a veszélyes hulladék ágazatban tisztességesen is elérhető profittal, és valóban csak biológiailag lebomló anyagok kerülnek a területre, amelyek a feldolgozás után alkalmasak lesznek a tározók fedésére és a növényzet megtelepedésére.