Miért ilyen tökéletes vírushordozók a denevérek?

Miért ilyen tökéletes vírushordozók a denevérek?

Fotó: Wikipedia

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Talán alig vannak, akik ne ismernék a szakállas viccet: a mókus is csak patkány, viszont jobb a píárja. Ezt pedig elmondhatjuk a denevérekről, illetve a méhlepényeseken belül velük azonos öregrendbe tartozó vakondokról és sünökről is. Pedig még a szórakoztatóipar is mindent megtesz, Batman népszerűsége magasan túlszárnyalja a Kisvakondét, hogy Sün Balázsról már ne is beszéljünk. Hiába, a denevérek kapcsán mégis van az emberben valami mélyről jövő borzongás, amit eddig sem segített, hogy a rágcsálók mellett a bőregerek az egyik legjobb vírushordozók. Most, hogy a tobzoska mellett a denevér lett a fő gyanúsított, mint a koronavírus-járvány feltételezett kirobbantója, csak még nehezebb helyzetben lesz ez a repülésre egyedül képes emlősállat.

Ennek már sajnos tapasztalni a jeleit, Magyarországon is fokozottabban kezdték irtani őket. Fontos ezért leszögezni, hogy ez nemcsak helytelen, de törvényellenes is: mindegyik nálunk élő denevérfaj védelem alatt áll, és míg a közönséges denevérért 10 ezret, nagyfülű társáért egyenesen 100 ezret kell fizetni. Emellett pedig az irtásuk teljesen felesleges is, hiszen az új típusú koronavírus egy európai denevérben sincs meg, a fertőzést tőlük biztosan nem fogjuk megkapni.

Hogy egy másik példát hozzunk: az évtized elején kialakult közel-keleti légúti koronavírus köztes állata a teve és dromedár volt. Ettől még nyilván nem kezdtünk el aggódni, ha az állatkertben közel mentünk hozzájuk, és nem is volt rá okunk. Jellemző egyébként, hogy a MERS esetében is rögtön az egyiptomi sírlakódenevérre kezdtek gyanakodni, és csak a 2012-es kirobbanás után egy évvel mentették fel őket a vád alól. Igaz: a tevékre már átmehetett denevérről, de erre egyelőre nincs bizonyíték.

Mindez persze nem lenne meglepő, hiszen a denevér tökéletes vírushordozó, ráadásul az állatról emberre terjedő (zoonózis) járványokban is van bőven felelőssége. Ezt mutatta ki egy új tanulmány is, amelyet a koronavírus kapcsán a Davis-i Kaliforniai Egyetemen végeztek Christine Kreuder Johnson vezetésével. Az eredményeik az Egy Egészség Intézménynél kifejezetten impozánsak: különböző állatoktól 140 ezer biológiai mintát vettek, ezáltal 1200 vírust meghatározva, köztük egyébként több mint 140 új koronavírust. Most épp azt vizsgálják, hogy a COVID-19 esetleg nem ugorhatott-e át állatról emberre még annál is korábban, mint az első esetek ismertté váltak.

Az április 8-án közzétett kutatásukban pedig arra jutottak: a főemlősök és a denevérek rendjébe tartozók jóval nagyobb eséllyel hordoznak zoonózis útján terjedő vírust, mint mások. Ahogy fentebb említettük, a denevérek és a vakondok is a Laurasiatheria öregrendbe tartoznak, ezen belül pedig megkülönböztethetjük a denevérek (Chiroptera), valamint a sünök, cickányok és vakondok (Eulipotyphla) rendjét. Magyarázatként a tanulmány megemlíti, hogy a denevérek jobban kedvelik egymás társaságát, sűrűbb csoportokban fordulnak elő, illetve a vándorlás is inkább jellemző rájuk. A szerzők hozzáteszik, hogy a denevérfajták közel egynegyedéről jelenleg sincsenek pontos adataink, ez pedig megnehezíti a kutatásukat, illetve egyáltalán annak megállapítását, milyen szinten számítanak veszélyeztetettnek.

De érdemes vizsgálnunk más tényezőket is. Ezt tették a Glasgow-i Egyetem olyan kutatói, mint Daniel Streicker és Nardus Mollentze, arra jutva, hogy ha egy csoporthoz több faj is tartozik, akkor ott nyilván több vírus is jelenik majd meg, köztük nyilván több olyan, ami képes emberre ugrani. A kutatásban vizsgált emlősök között pedig a rágcsálók rendjéhez tartozott a legtöbb faj, így nem meglepő, hogy hozzájuk volt köthető a legtöbb zoonózissal terjedő vírus is. Streicker a Nature-nek elmondta azt is, hogy ha a következő járványokra felkészültebbek akarunk lenni, akkor a vírusok biológiai jellemzőit kell inkább kutatnunk, mintsem a hordozók élettani vagy ökológiai sajátosságait. A denevérekről például a fejlett immunrendszerük miatt is gondolják, hogy könnyebben raktároznak vírusokat. Ez a jellemző viszont semmit nem árul el arról, mennyire adják azt sikeresen tovább. Az új-zélandi Otagói Egyetemen kutató Jemma Geoghegan már arról beszélt a lapnak: elsősorban az olyan helyekre érdemes koncentrálni, ahol a baj megtörténhet. Tehát például az élő állatot is árusító vásárokra, az olyanokra, amilyen a koronavírusnak táptalajul szolgáló vuhani vizes piac is.

Ettől még persze egyéb okokkal is magyarázhatjuk, miért tökéletes vírushordozók a denevérek. Hiszen a Hendra- és Marburg-vírusok terjedéséért is felelősek, de kapcsolatba hozták őket az ebolával és a Nipah-vírussal, ahogy természetesen a veszettséggel is. Összesen több mint hatvan olyan vírust hordozhatnak ezek az állatok, amelyek emberre is veszélyesek, és közel 140 vírust úgy általában. (Ha egy denevért elfognánk, azért ne nagyon harapdáltassuk az ujjunkat vele.) A Marburg például már jóval veszélyesebb a COVID-19-nél, de szerencsére helyileg behatároltabb, és nem is terjed olyan könnyen. Amikor viszont 2004-2005-ben Afrikában megfertőzött 399 embert, közülük 355-öt meg is ölt.

Egyfelől nyilván az okok közt van, amit említettünk: az egyetlen repülésre képes emlősről van szó. Így könnyebben hurcolják egyik pontról a másikra a vírust, gyakrabban kerülnek kapcsolatba emberrel és más állattal is. Ráadásul ahogy hatolunk be a természetes élőhelyeikre, úgy törnek ki nagyobb eséllyel ezek a járványok. Erre mutatott rá Dr. Melvin Sanicas a Healthcare in America oldalra két éve írott cikkében. Malajziában például a disznófarmokat olyan erdőkbe telepítették, amelyekben hagyományosan sok denevér élt. Az eredmény? A malacokon keresztül először terjedt át emberre a Nipah-vírus.

Emellett, ahogy az írás rámutat, a denevérek más állatoknál több emberi vírust hordozhatnak, épp azért, amiért olyannyira szeretnek egymás közelében élni. Pontosan így terjesztik az emberek is telente az influenzavírust. Az, hogy a denevérek kedvelik a százas vagy akár ezres kolóniákat, könnyű terjesztővé teszi őket. Viszont a repüléssel összefüggésben olyan hatékony védekező rendszert fejlesztettek ki, ami ellenállóvá teszi őket ezekkel a fertőzésekkel szemben.

Ironikus, hogy két éve épp a Vuhani Virológiai Intézetben dolgozó Peng Zhou és társai mutattak rá, miért nem betegszenek meg ezektől a denevérek. Náluk ugyanis egy vírusellenes jelátviteli útvonal, a STING („interferon gén stimulátor”) tompított, tehát elég energiát tudnak a betegségekkel szemben kifejteni anélkül, hogy túlhajtanák az immunrendszerüket. Az embereknél viszont ha ez a jelátviteli rendszer terhelve van, az súlyos betegségekhez vezethet. Így például a STING túlterhelődése miatt alakulnak ki egyes súlyos autoimmun megbetegedések. Továbbá a denevérek testhőmérséklete repülés közben 40 fokra is felmehet, tehát csak olyan vírusok alakulnak ki bennük, amik jól bírják ezt a forróságot. Számunkra viszont ez épp hogy hátrány, hiszen a vírus, ami a denevérig eljut, már biztosan kibírja az ember testhőmérsékletét is.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby