Minden alkalom megfelel

Minden alkalom megfelel

Majka és Curtis (Fotó: Facebook/Curtis)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha Majkáról és Curtisről, Hajdú Péterről, Veiszer Alindáról, Palvin Barbaráról vagy más celebekről ejtek szót, menetrendszerűen érkezik a nyilvános sivalkodás, hogy miért nem a fontos közéleti témákról írok: Orbánról, a demokráciáról, a jogbiztonságról. Ha Orbánról, Gyurcsányról meg a jogállamról írok, már jön is a szemrehányás, hogy miért nem örök dolgok képezik a közlés tárgyát: film, színház, muzsika. Ha moziról, zenéről vagy irodalomról beszélek, arról szól a kioktatás, hogy a globalizációról, a bolygó állapotáról, a kihaló állatfajokról, a mérgezett tengerekről és a gyermekrabszolgaságról volnék köteles szót ejteni. Ha a globális problémákról, a fenntarthatatlan növekedésről, a multinacionális tőkefelhalmozás fékezhetetlenségéről és a reklámok tudatmérgező hatásáról írok, jön a helyreutasítás: térjek inkább vissza a celebkritikához, az való nekem – s a kör bezárul. A felhasználó leüti az entert, és elégedetten hátradől: nem értesz hozzá, elku…ltál, nyomorult bulvárbohóc!

Amikor Majkáról és Curtisről beszélek, a becsületről, a hűségről és a barátságról beszélek.

Épp mint amikor A hét mesterlövészében kollégáimmal a Két félidő a pokolban című filmről beszéltem. Épp, mint amikor a Szélsőközépben a becsület, a barátság és a hűség volt a téma, csak épp a Fidesz kollégiumi szobája vagy Dick Cheney rablóhadjáratai kapcsán. Épp, mint amikor a civilségről, a szolidaritásról, a kis közösségekről, az együttműködésről és a közös értékeinkről beszélek, amelyeket egyenként nyel el a reklámok által korbácsolt falánkság és a szálkásra gyúrt egók képezte gátlástalanság.

Vajna Timi - tettes vagy áldozat? - Magyar Hang

A pénzes proliság lelkendezik afölött, hogy egy macska magángéppel utazik az amerikai műtétjére abból az országból, ahol a mentő nem érkezik időben, és ahol a sebész szikéje alá várólistán át vezet az út.

Húsz éve valahogy mindig ugyanarról beszélünk a barátaimmal más és más nézőpontokból, más és más témák kapcsán, miközben mindannyian sokat változtunk. Kit így tudunk megérinteni, kit úgy: kinek Veiszer Alinda a kellő apropó a közös gondolkodáshoz, kinek Gyurcsány, kinek a genderideológia, kinek a globalizációkritika, kinek Buddha, kinek Jézus, kinek Majka és Curtis konfliktusa – s mindez mégis mindig ugyanaz. Igazság-, humánum- és kompromisszumkeresés, kategorikus szembeszállás a felülről jövő diktátumokkal, a multinacionális kapzsisággal és mohósággal, a tudatot gyarmatosító, létrontó tömegmarketinggel, a hazudozó pártokkal, az országot lakhatatlanná tevő törzsi gyűlölettel.

Az én perspektívámból nézve egyértelmű: mindig örök kérdésekről beszélünk – néha időtlen, néha alkalmi téma kapcsán.

Túl a törzsi gyűlöleten - Magyar Hang

Le kell zárni a polgárháborút, és nem eltanulni a Fidesz módszereit, hanem azokkal ellentétesen cselekedni.

Martin Scorsese forgatott filmet vérszomjas gengszterekről, poszttraumás stressztől szenvedő háborús veteránról, Jézus és Júdás barátságáról, nyomorult rajongókról, japán keresztényekről, gazember spekulánsokról, a dalai lámáról, időhurokba került kisemberről, fékezhetetlen ökölvívó-világbajnokról. Vajon az ő felületein is ott tanyázik az a sok kretén, aki leírja, mennyire nem érdeklik a sztárrá válni vágyó freakek, a gyilkolászó gengszterek, a vallási fanatikusok, valami lelki beteg taxisofőr, ahogy a tükörképével beszélget, meg egy sutyerák bokszoló, amint tör-zúz? A hétköznapi hősök biztosan Scorsese-nek is megmondják, hogy forgasson inkább filmet a globális klímaváltozásról meg az 1936-ban kimúlt utolsó erszényesfarkasról, mert nagyon látványos, hogy A tégla leforgatásával végleg eladta magát Hollywoodnak.

Nekem nincs Martin Scorsese-hez mérhető teremtő szellemem, ugyanakkor jól látszik, hogy ő sem ugorja meg azokat a referenciákat, amelyeket az arctalan tömeg mindennapos szeszélye támaszt. Egyet tehetek: továbbra sem félek szellemből hidat ácsolni a kisszerű élménytől a nagyszerű érvényig – nem félek az emelkedett és ihletett tartalmat a hétköznapok nyelvére lefordítani, és képviselni az ízlést, a tartást, a szabad véleményt, a nyitottságot, a fogékonyságot és a tévedés elismerésének képességét – nem fanatizmussal és nem veszettséggel, hanem mértékletességgel, humánummal és szeretettel.

A tények és a lényeg - Magyar Hang

Vitatkozom, kritizálok, vagy épp rajongok. Nem az akadémiai híradó vagyok, és nem egy szekta főpapja.

Igen: a fejhangon üvöltöző, sokszor tévedő és túlzásba eső Puzsér szeretetről, mértékletességről és humánumról pofázik. Lelepleződtem: most is csak lájkokra vadászom, hogy a sok pénzemből éhen haljak, hisz nincs tehetségem semmihez. Képmutató, hazaáruló fasiszta zsidó vagyok – ez most már egyértelmű. S a helyzet nem változik: számomra továbbra is minden alkalom megfelel majd, hogy elmondjak valami érvényeset.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!

UltraHang

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”