A házilag elvégezhető koronavírus-tesztek lehetnének akár azok, amik véget vetnek „házi őrizetünknek.” Ezzel a reménykeltő felütéssel közölt cikket a héten a libertárius Reason, többek között //medium [dot] com/ [at] sten [dot] linnarsson/to-stop-covid-19-test-everyone-373fd80eb03b" target="_blank">svédországi molekuláris biológusok megállapításaira hivatkozva. Igaz, egy ilyen teszt kifejlesztése hosszú időt, akár több hónapot is igényel, de hasonlók előállításán is világszerte dolgoznak már a gyógyszerészeti cégek.
Nemcsak ők vetik persze minden reményüket ebbe, a brit kormány rögtön berendelt 17,5 milliót, miután Boris Johnson döntő jelentőségűnek nevezte a mindenki számára elérhető otthoni tesztelést. Igaz, itt egy másféle, vérminta alapján végzett, és az immunitást kimutató tesztről van szó, aminek megbízhatósága kérdéses – erről majd később. Míg viszont tudjuk, hogy a vakcina létrejöttére akár 12-16 hónapot is várni kell, addig a házi tesztek már a közeljövőben elérhetővé válhatnak, és a mostaninál pontosabb képet adhatnak arról, az egyes országokban hány fertőzött és hány egészséges emberről van szó.
A célzott karantén-intézkedések meghozatalában ez kulcsfontosságú lehet, hiszen akkor már tömeges terjedés esetén sem kellene minden egyes állampolgárt potenciális koronavírus-terjesztőnek tekinteni. Amennyiben lehetséges lenne, hogy a társadalom egészét folyamatosan tesztelve csak azoknak kelljen otthon vagy kórházban maradniuk, akik valóban fertőzöttek, úgy a korlátozó intézkedéseket is könnyebb lenne feloldani.
Mintha fél Budapestet már teszteltük volna: az északi szigetek sikere cáfolni látszik Müller Cecíliát | Magyar HangValójában a minden állampolgár számára elérhető házi tesztek nyilván akkor is fontosak lehetnek, ha a megbízhatóságuk nem száz százalékos. Miközben nemrég Müller Cecília országos tiszti főorvos is egyenesen azt mondta, hogy nem szükséges az egész ország tesztelése, ez nagyon is sokat segíthetne a járvány elleni küzdelemben. Persze, ahogy a Reason megjegyzi, a dolog kifejezetten költséges, de jóval hatékonyabb pénzköltés lenne, mint mindenkit otthon tartani, és a történelmi léptékű munkanélküliségre, egyéb kárenyhítésre átcsatornázni további milliárdokat.
Márpedig hosszú távon a lezárások fenntartása a mai tudásunkhoz képest is beláthatatlan károkat okozna. Eddig alig egy hónapon vagyunk túl, de már most is a nagy gazdasági válság óta tapasztalt legjelentősebb recesszióról beszélnek, ami az Oxfam szerint félmilliárd embert taszíthat szegénységbe. A humanitárius szervezet úgy látja, Afrikában és a Közel-Keleten akár harminc évvel is visszavetheti a gazdasági válság a szegénység ellen vívott küzdelmeket. Az Egyesült Államokban három hét után már több mint 16 millióan jelentkeztek be a válság hatására munkanélküliségi segélyért. A napokban pedig a lapunknak nemrég interjút adó Barabási Albert-László hálózatkutató is arról beszélt: „Ennek a járványnak óriási ára lesz. A fertőzésben elhunytak aránya elhanyagolható lesz azokéhoz képest, akik a gazdasági és társadalmi hatások miatt nem fogják túlélni ezt a krízist.”
Eközben néhány ország már elkezdte tervezni az intézkedések lassú feloldását, minthogy úgy látják, a járvány terjedését sikerült kellő mértékben lelassítani. Köztudott, a „flattening the curve” („a görbe kilapítása”) elve szerint minél inkább akadályozni kell a koronavírus-fertőzöttek számának megugrását, ezzel is gátolva az egészségügyi rendszerek túlterhelését. Ezzel persze közben meghosszabbítva a járványt, ami ahelyett, hogy gyorsan menne végig a társadalmon, akár egy-két évig is itt maradhat. A nyájimmunitás kialakulásában kezdetben több állam bízott, csakhogy Nagy-Britannia időközben 180 fokos fordulatot vett, és jelenleg úgy tűnik, Svédország és Japán is óvatosan, de a korlátozások felé halad. Ha más nem, legalábbis a svédeket ért erőteljes kritikák kikényszeríthetik ezt is.
Csakhogy amennyiben az immunitás nem alakul ki, úgy hiába oldanak fel a vakcina elkészülte előtt bármit, a járvány ismét felerősödhet. Ahogy a Reason is megemlíti, ezt nevezte a George Mason Egyetem közgazdásza, Tyler Cowen járványügyi jojónak. Utóbbi akkor alakulna ki, ha egy-másfél évig folyamatosan hol feloldanánk, hol szigorítanánk a korlátozó intézkedéseket, újabb és újabb csapást mérve a gazdaságokra, de közben a koronavírust sosem igazán legyőzve, inkább a kivárásra játszva.
A lap szerint elkerülhető lenne mindez, ha létezne olyan otthoni, akár hetente elvégezhető teszt, ami lehetővé tenné kizárólag a fertőzöttek karantén alatt tartását, hogy a többiek eközben ismét kimehessenek az utcára. Jelenleg több napot is igénybe vesz, amíg a tesztek eredményt hoznak, továbbá orvosi segítség szükséges ennek elvégzéséhet. Ugyanakkor ez is túlterheli a rendszert, például a patológiai intézeteket, amik máris kezdenek kifogyni az analízishez szükséges kémiai anyagokból.
Egy a terhességi teszthez hasonló módszer, ami otthon néhány perc alatt elvégezhető lenne, mindent megváltoztathatna, teszi hozzá a Reason. Ez működhet nyál- vagy vizeletminta segítségével is, bár előbbi jobb választásnak tűnik, mert az RNA-vírus jobban koncentrálódik benne. A hasonló teszt, ha a hatékonysága 85 százalékos lenne, míg a teszt eredményéhez való alkalmazkodás 80 százalékos, máris lehetővé tenné azt a célt a Reason szerint, amit most a járványügyi küzdelemben célul tűztek ki az államok maguk elé. Jelesül, hogy a koronavírus terjedési rátája egy fő alá csökkenjen.
Már nem visszakövethető, hogyan került a vírus a Pesti úti idősek otthonába | Magyar HangAmennyiben valaki elkapja a fertőzést, és mondjuk tünetmentesnek bizonyul, vagy csak nem vesz tudomást a tünetekről, átlagosan 2-4 embernek adja tovább a vírust, akik aztán szintén 2-4-nek, így pedig a járványgörbe exponenciálisan növekszik tovább, igencsak súlyos következményeket hozva. Itt nem csupán a halálesetek számáról van szó, de arról is, hogy a koronavírus-fertőzések nagyjából húsz százalékában komoly légzési problémák lépnek fel, és azonnali kórházi ellátásra van szükség, gyakran lélegeztetőgép igénybevételével. Minél elterjedtebb tehát a vírus, annál halálosabb. Ahogy a Reason említi, nem véletlen, hogy a fertőzöttek közti halálozási ráta 1,4 százalékos Németországban és 1,67 Dél-Koreában, miután ezek az államok hamar léptek, viszont 9,3 százalékos Spanyolországban és 12,2 az olaszoknál. Dél-Koreában és Tajvanban is kifejezetten jól állnak, hamar léptek a határzárat illetően is, valamint sok tesztet végeznek, a fertőzés első jeleire pedig nemcsak a beteget helyezik karantén alá, de azokat is, akiket az utolsó egy-két hétben megfertőzhetett.
Jussi Taipale és Sten Linnarsson svédországi molekuláris biológusok //medium [dot] com/ [at] sten [dot] linnarsson/to-stop-covid-19-test-everyone-373fd80eb03b" target="_blank" rel="noreferrer noopener">szerint a hasonló otthoni teszt akkor működne igazán, ha az egyes állampolgároknak el lehetne juttatni ötvenet, ők pedig hetente elvégeznék magukon nagyjából egy évig. Ha a dobozokat megszámoznák, és az embereket akár anyagi ösztönzőkkel rábírnák, hogy jelentsék az eredményüket, az fontos lépés lenne a járvánnyal szembeni fellépésben. Persze, büntetést is kilátásba helyezhetnek arra az esetre, ha ilyen tesztet mindenki számára biztosítanak, és a fertőzöttek nem jelentkeznek. Ez szintén racionálisabb megoldás lenne, mint potenciális fertőzőnek tekinteni mindenkit, és megbírságolni mondjuk azért, mert – egyébként senkivel nem érintkezve – az autójával tett egy kört, ahogy az az Egyesült Államokban nemrég konkrétan megtörtént.
Az Egyesült Királyságban még hamarabb forgalomba kerülhet a vérminta alapján végzett antitest-teszt, ami azt állapíthatja meg, ki szerzett már immunitást a vírussal szemben – úgy, hogy akár nem is tudott róla. Csakhogy ez a fertőzést nem észleli annak korai szakaszában, így arra nem alkalmas, hogy a terjedést lassítsa. Boris Johnson kormánya azért berendelt 17,5 millió antitest-tesztet, ezek megbízhatósága viszont a The Guardian szerint ötven százaléknál is alacsonyabb lehet.
A hasonló tesztek abban segíthetnének, hogy legalább azok, akik immunisnak bizonyulnak, mentesülhessenek a kijárási korlátozások alól. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter viszont múlt vasárnap már arról beszélt, hogy a jelenleg lehetséges házi tesztek még mindig nem elég megbízhatóak. Sőt, a Kínából beszerzett 3,5 millió teszt egyike sem bizonyult elégségesnek, ismerte el pár napja a Hancock által kinevezett tesztelési vezető, John Newton professzor.
A tesztek engedélyeztetésében részt vevő tudósok a brit lapnak azt mondták: enyhébb tünetek esetén van, hogy ezek csak az esetek 50-60 százalékát mutatják ki. Azok a tesztek pedig, amelyek több mint 90 százalékos pontosságot mutattak, valójában csak olyan kórházban fekvő betegeken lettek vizsgálva, akik már súlyosabb állapotban voltak.
A New York-i Columbia Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó professzora, Dr. David Ho elmondása szerint akik komolyabb tüneteket mutatnak, azok gyorsabb és erősebb választ adnak az antitest-tesztre, mint bárki más – tehát mindazok, akik esetében egy ilyen teszt elvégzésének nagyobb jelentősége lenne. A Rotterdami Erasmus Egyetem Orvosi Központjának virológus professzora, Marion Koopmans pedig arról beszélt a Guardian-nek, hogy az 50-60 százalékos pontosságnál jobb eredményre nem feltétlenül lehet számítani a jövőben sem. Az Oxfordi Egyetem professzora, Sir John Bell mindehhez hozzátette a Sky News említése szerint, hogy legalább egy hónap lehet még, amíg megbízható antitest-tesztet sikerül kifejleszteni.
