Hol működött a Kárpát-medencén túl magyar nyelvű napilap? Melyik ország fővárosában van elnevezve Nagy-Magyarországról tér? Melyik ország parlamentjének üléstermét díszíti (egyedüli arcképként) Magyarország szülöttje? A válasz minden feltett kérdésre: Izrael. Sok Izraelbe alijázó, költöző magyar csak kint döbben rá, milyen sok a kapocs régi és új hazája között. Mi pedig, akik itt élünk Magyarországon, talán alig tudunk ezekről. Izraeli magyarok egy csoportja arra vállalkozott, hogy e kapcsokból ízelítőt ad, és Izrael hetvenedik születésnapjára hetvenet kötetbe foglal. Ez lett az #Izrael70magyar.
A fenti feltett kérdések részletes válaszai a következők: a Kárpát-medencén túli magyar nyelvű napilap a tavaly századik évét betöltő, Kolozsvárott alapított Új Kelet. 1948-tól évtizedekig működött fontos napilapként Izraelben. Jeruzsálemben van Nagy-Magyarországról elnevezett tér? Bizony. A világ talán legvallásosabb városnegyedében, a jeruzsálemi Mea She’arimban a Magyar Házak negyed utcái között található a nagy-magyarországi Zsidóság tere. Az pedig talán nem meglepő, hogy szintén a jeruzsálemi Kneszet, azaz parlament üléstermében egyedüliként a Pesten született Herzl Tivadar arcképe függ. Ezek a kapcsok mind, és még 67 szerepel a most megjelent #Izrael70magyar című könyvben.
Izrael tavaly ünnepelte alapításának hetvenedik évfordulóját, ebből az alkalomból kinti magyarok egy csoportja egy 70 részből álló sorozattal emlékezett meg, „Mit köszönhet Izrael állama a magyaroknak?” kérdésre keresve a választ. A közösségi kezdeményezés közösségi finanszírozással valósult meg, a tavalyi internetes cikksorozatból pedig idén májusra született meg a kiadvány, amelynek bemutatóját május 6-án az Írók boltjában tartották.
A 70 szócikk döntő többsége személyekről szól, egészen pontosan 51-ről, akik magyarként Izraelbe vándorolva járultak az állam újjáépüléséhez és fennmaradásához. Herzl Tivadar és Nordau Miksa, a modern Izrael megálmodóin túl helyet kapott a felsorolásban Keleti Ágnes olimpikon; Teddy Kollek, Jeruzsálem emblematikus, 28 évig regnáló polgármestere; Einhorn Gizella ’56-os hős; Aviva Gabriella Steiner, az Aviva-módszer – egyfajta „tornagyakorlatsor” – megalkotója; illetve Dan Reisinger, Izrael-díjas (a legnagyobb állami kitüntetés) képzőművész (többek között az izraeli El Al légi cég logóját is ő alkotta meg) és még 44 személy. A kötet előszavát Jair Lapid politikus, a Yes Atid párt vezetője írta, akinek édesapja szintén kapott egyet a 70 szócikk közül. Az 51 személyen túl olyan „dolgok” is részei lettek a felsorolásnak, mint az izraeli átköltéssel készített gulyásleves, az első, zsidók alapította mezőgazdasági falu, Petah Tikva (ma 230 ezres nagyváros), a páratlan tzfati múzeum, de „kedves ismerősök” is, mint Báró és Tóbiás, a Magyarországon költő, de Izraelben lakó gólyák.
A kiadvány szerkesztőcsapata az Izraelinfo.com magyar nyelvű, de izraeli internetes folyóirat közössége. Az oldal lassan olyan ékessége lesz az izraeli–magyar együttélésnek, hogy maga is szócikké válhat egy jövőbeni kibővített kötetben. Az oldal Frank Péter személyes blogjából nőtte ki magát színvonalas magazinná. A szerkesztőcsapatot pedig egyaránt alkotják néhány éve és több évtizede alijázott magyarok. Fontos motorja a közösségnek Shiri Zsuzsa izraeli MTI-tudósító, aki a legtöbb szócikket írta ebbe a könyvbe, a 70-ből 10-et. Éppen akkoriban vált olvasott oldallá az Izraelinfo, amikor jómagam is Izraelben éltem. Sokat beszélgettünk Shiri Zsuzsával az önkéntesen szerveződő portálról. Kedves hobbinak indult, ami a szerkesztők számára egyre komolyabbá és komolyabbá vált, közösségépítő és megtartó ereje van, az alkotók „szerelemgyereke”.
A kötetet alkotó szövegeket is az Izraelinfón olvasgathatta az érdeklődő. 2018. február 8-ától kezdve 70 napon át április 18-áig a Yom Haatzmautig, Izrael születésnapjáig mindennap megjelent egy cikk a sorozatból. Az ötlet Kallos Beától származik, aki a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjprogramban utánam érkezett Izraelbe szervezni az izraeli magyar közösséget. A sorozatszerkesztést Silló Sándor rendező vállalta el. Megpróbálta őket a megfeszített munka, de inkább összekovácsolta, mint elkedvetlenítette volna a közösséget. Magyarországon Silló Sándor és Fenyvesi Gabriella képzőművész mutatta be a könyvet, elmondták, hogy a hetven „képeslap” – ahogy a szócikkeket a kötet alcíme nevezi – teljesen szubjektív, mégis jellemző összeállítás. Az egyes írások hangvétele is eltérő – 21 szerző jegyzi őket.
A #Izrael70magyar tehát ízelítő, kedvcsináló. Mindenekelőtt pedig emlékeztető mindannyiunk számára – akik írták, olvasták, hallottak róla –, hogy milyen erős is az a szál, amely az „ősúj” Izraelt Magyarországgal összefűzi.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/21. számában jelent meg, 2019. május 24-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/21. számban? Itt megnézheti!
