Orbán Viktor és a suttogók

Orbán Viktor és a suttogók

Az úgynevezett rabszolgatörvény ellen tüntetnek Tatabányán 2019. január 19-én (Fotó: Lukács Csaba)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ne haragudj, annyira szégyellem magam, és szorítok nektek nagyon, de nem merem megosztani a Facebookon a cikkeidet és a lapotok hirdetéseit – mondja az egyik barátom, és hosszan bámulja a kávéscsészén a feliratot. Nem néz rám. Majd feszengve folytatja: „Tudod, nemrég megpályáztam a munkaügyi központnál a vállalkozóvá válási támogatást, még nincs döntés. Ha ez bejön, talán sikerül kivennem egy apró üzletet. Ha nem, akkor maradok kisgyerekes anyaként továbbra is munkanélküli. Nem kockáztathatok!”

Az már Nyugat-Európában is köztudott, hogy a cégek személyzetis munkatársainak egyik első lépése az álláskeresők Facebook-profiljának ellenőrzése. Csakhogy míg például Németországban azt vizsgálják, hogy az illető milyen sűrűn váltogatta a munkahelyét, van-e családja, rendezett-e a külseje, nálunk az egyik első számú kérdéssé az vált, hogy a leendő munkavállaló Orbán Viktor rendszerének barátja vagy ellensége-e. Márpedig a NER számára mindenki potenciális ellenség, aki nem teszi ki a profilképére, hogy a Fideszre szavaz, azokat pedig, akik olyan cikkeket, eseményeket vagy uram bocsá’, vicces mémeket osztanak meg, amelyek bírálják a kormányt, gyakran megpróbálják anyagilag is ellehetetleníteni.

Orbán Viktor és a nagy blöff | Magyar Hang

Mára nemcsak a korrupció, hanem vele kéz a kézben a hazugság vált a Fidesz legfőbb politikájává, Orbán Viktor pedig a két lábon járó fake news gyárrá.

Ennek első eszköze, hogy az illető nem kap állami állást. És ezen természetesen nem csak a minisztériumi főosztályvezetői széket kell érteni. Állami állás van az önkormányzatokon kívül szinte valamennyi óvodában, iskolában, kórházban, a vagyonkezelőknél, az államkincstárnál, ahogy a már az összes szakhatóságot bekebelező kormányhivataloknál, így például a munkaügyi központnál és a földhivatalnál is. De vidéken az önkormányzat osztja a lapot a kultúrházakban, a sportközpontokban és a vásárokban is. Vagyis: egy faluban, netán egy vidéki kis- vagy közepes városban gyakorlatilag a maszekléten és néhány külföldi multi összeszerelő részlegének gépsorán kívül semmilyen lehetősége sincs a NER-rel szembeszegülőknek.

Szabadságigény kontra apátia | Magyar Hang

Meg lehet-e akadályozni a Kádár-korszakhoz hasonló perverz társadalmi szerződés kialakulását?

És ha kicsit továbbgondoljuk a jelenséget, sajnos ennél is sokkal rosszabb a helyzet. A NER vasökle ugyanis könnyen elér akkor is, ha önállóan, vállalkozóként próbál boldogulni az ellenségnek bélyegzett ember. Sokan pletykálnak ugyanis arról, hogy visszadobják a rebellisek pályázatait a munkaügyi központok és a kormányhivatalok, márpedig ma kezdeti adókedvezmények, eszköztámogatás nélkül szinte lehetetlen elindítani egy vállalkozást, hiszen hónapokba telhet, amíg sikerül kialakítani a vendégkört. Vidéken ráadásul az üzletek jelentős része is állami vagy önkormányzati tulajdonban van, amelyik meg nem, az olyan NER közeli milliomosé (helyi kiskirályé), akinek sokszor egyáltalán nem is áll szándékában kiadni vagy eladni a tulajdonában álló helyiséget. Csak azért vásárolja fel a legjobb, központi ingatlanokat, hogy így lehetetlenítse el a konkurenciát. Komoly fegyver lehet még a NAV-ellenőrzések szokottnál lényegesen sűrűbb alkalmazása is.

Lélekgyarmatok | Magyar Hang

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy mindaz a rossz, amit leegyszerűsítve, s ezért sok szempontból hibásan NER-nek nevezünk, legerőteljesebben a lelkekben épül.

Nem kérdés tehát, hogy vidéken hatványozottan kiszolgáltatott az állampolgár a hatalomnak.

Igen jó példa a helyzet súlyosságára, hogy van olyan kistelepülés, ahol egy ember nevén van öt Magyar Hang-előfizetés, a többiek ugyanis megkérték közülük az egyetlen „bátor” nyugdíjast, fizessen elő nekik is, a pénzt meg majd odaadják.

Tökéletesen jellemzi a helyzetet az is, hogyha kisvárosi utcán vagy a sarki fűszeresnél előkerül a politika, akkor az emberek nagy része azonnal suttogóra vált, vagy egyszerűen elnémul, és csak legyint vagy fintorog egyet. Persze ez csak azokra igaz, akik nem értenek egyet Orbán Viktorral.

A propagandát szónokolók természetesen nem halkítanak, inkább erősítenek a hangjukon, a Fidesz szekerét tolni ugyanis ma még – ha nem is mindenkinek kifizetődő – bizonyosan biztonságos.

„Drukkoltam a Magyar Nemzetnek, de..." | Magyar Hang

Ha a félelem kultúrává válik, már nincs szükségünk diktatúrára, önmagunkat börtönözzük be.

Ha tehát a NER fenyegető erejének fényében vizsgáljuk a helyzetet, akkor igenis nagy dolog, hogy egyes vidéki városokban – például Pécsett, Egerben, Szombathelyen – több százan, akár több ezren ki mertek menni az utcára, és arcukat vállalva tiltakoztak az erőszakos törvényalkotás ellen. A suttogóknak és némáknak pedig annyit: jobb, ha tudják, az ő félelmük adja Orbán Viktor rendszerének legnagyobb erejét. Ha ők legyőzik a rettegést, legyőzhető lesz Orbán Viktor is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/4. Magyar Hangban? Itt megnézheti.