Patyomkin-demokrácia

Patyomkin-demokrácia

Fotó: Unsplash/Luis Melendez

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hol volt, hol nem volt, valamikor régen, a XVIII. századon is túl, volt egyszer egy miniszter, aki a legendák szerint nagyon szeretett a látszatra adni. Ez az államférfi állítólag arra is képes volt, hogy egész álfalvakat építsen fel kizárólag azért, hogy az uralkodóját – és talán a népét is – lenyűgözze a látvánnyal és az áltelepülés látszólagos gazdagságával. Nos, hogy a Grigorij Alekszandrovics Patyomkinról szóló történetek szóról szóra igazak-e, vagy csak erős felnagyításai annak, ami a valóságban megtörtént, jelenleg vitatott. A történészek legújabb elméletei szerint valószínűleg Patyomkin politikai ellenfelei terjesztették el az álfalvak legendáját, annak nagy része kitaláció. Patyomkin ugyanis a valóságban is nagy erőfeszítéseket tett adott területek fejlesztéséért, és Katalin cárnő látogatása előtt csak rendbe tetette a településeket. Akárhogy is történt, ezek után a „Patyomkin-falu” kifejezés a politikában úgy terjedt el, mint a kellemetlen tények hamis eredményekkel való elrejtésének szinonimája.

Talán senkinek sem kérdés, miért jutott eszembe Patyomkin. Napjaink magyar népvezére – aki egyébként nem titkoltan letűnt korok lelkes tisztelője – éppen most halad Patyomkin nyomában. A látszat szerint itt minden a legnagyobb rendben van, és a vele, velük egyet nem értőket ők véletlenül sem hallgattatják el. Csak felvásárolnak mindent, ami teret adna másnak, ahogy tették azt a hazai média nagy részével, a többiekkel szemben pedig olyan „piaci körülményeket” hoznak létre, hogy az állami és a magáncégek kizárólag a kormánybarát médiatermékekben merjenek hirdetni. Sajtószabadság van, Patyomkin módra…

A kormányzati gömböc mindent felfal | Magyar Hang

Az olvasók többsége a „nagy magyar valóságot” bemutató riportokat várja, a NER ezt fojtaná meg.

Aztán ott vannak a nemzeti konzultációk, amelyek szintén csak a látszatról szólnak. Olyan kérdésekben kérik ki az emberek véleményét, amelyeket ők látszólag fontosnak tartanak, és az eredmények ismertetésekor elképesztő részvételi arányról, nagyszerű adatokról beszélnek, majd bizonyítékként bemutatnak rengeteg bezárt dobozt. Higgyük el – akárcsak annak idején a cárnő –, hogy abban bizony kitöltött és visszaküldött konzultációs ívek vannak.

Na és ahogy Patyomkin, úgy a mai kor nagy vezetője is szeret építeni. És több esetben nemcsak a látszat, hanem egy bizonyos kör hasznának érdekében. Csak úgy nőnek ki a stadionok a földből, miközben a labdarúgásnak nevezett sportágnak még mindig csak egy lebutított változatát űzik hazánkban hatalmas, ám ürességtől kongó nézőtér előtt. Ráadásul a látszat kedvéért minden nagyobb sporteseményből szinte olimpiát rendezünk, hadd lássa mindenki, mi, magyarok erre is képesek vagyunk. A pénz nem számít.

2018: a gigantikus sportberuházások éve | Magyar Hang

Tavaly is hullottak az állami százmilliárdok a magyar sportba, természetesen a legnagyobb győztes megint a labdarúgás lett.

Persze ne legyünk igaztalanok, nem csak stadionok épültek az elmúlt években. Több kórházat felújítottak, és jó néhány iskolát szereltek fel a modern technika vívmányaival, főként európai uniós forrásból. Van sok Patyomkin-kórházunk, Patyomkin-iskolánk, ám lassan nem lesz, aki gyógyítson bennük, vagy oktasson. Akkora a munkaerőhiány az egészségügyben, hogy hiába a csilivili, modern épületek, orvosok és nővérek nélkül csak látszat az egész. Ott tartunk most, hogy Magyarország egyik leginkább eladósodott kórháza, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet ahelyett, hogy alkalmazottként venne fel orvosokat, vállalkozókat bérel fel a munkájuk elvégzésére. Miért? A magyarázat az alulfinanszírozott rendszerben keresendő.

Ugyanez a helyzet az oktatásban is, ahol egyébként a pedagógusok – a látszattal és a propagandával ellentétben – szintén messze vannak attól a bérezéstől, amit annak idején ígértek nekik. Hogy mennyivel kereshetnének többet a pedagógusok, ha a bértáblájuk alapja nem a 2015 óta változatlan vetítési alap, hanem a mindenkori minimálbér lenne? Körülbelül a jelenlegi bérük dupláját. Ezzel sok fiatalt is a pályán lehetne tartani, hiszen ebben az esetben a kezdő, főiskolai végzettségű, gyakornok státuszú tanárok 73 200 forinttal vihetnének haza többet, mint ma. Ráadásul a mostani, január 1-jétől belengetett fizetésemelésüket is mintha Patyomkin adta volna, hiszen csak azon pedagógusok fizetése emelkedett az idei év első napjától, akik bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, hiszen a pedagógus-bértábla szerint még ennél is kevesebbet kerestek. Erről valahogy nem beszélt Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, amikor a TV2-nek azt mondta, idén a pedagógusoknál is várható 13 százalékos béremelés.

Kis fizetés - nagy felelősség | Magyar Hang

A kormánypropagandával ellentétben méltatlanul alulfizetettek a tanárok – derítette ki egy friss nemzetközi kutatás.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy az ezt megelőző évtizedben történtek most hirtelen megszépülnének. Nem, mert a gyurcsányi évek hihetetlen mélységbe taszították az országot. Ám nem azért győzött immár harmadszor kétharmaddal a Fidesz, hogy Orbán Viktor és kormánya felépítsen egy XXI. századi Patyomkin-demokráciát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.