Rendkívül visszafogottan...

„A magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része, a nyugat-európai véleményformálók az ő szándékosan téves információikra, rágalmaikra alapozzák a maguk propaganda-hadjáratát. Ez az ellenzék nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata" – ezt nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kormánypárti Demokrata című lapnak.

A baloldali liberális ellenzékről lehet bármilyen lesújtó politikai véleménye egy kormánypárti politikusnak, de az Országgyűlés elnöke olyat nem mondhat, hogy „ez az ellenzék nem a magyar nemzet része”, meg olyat sem, hogy „a komprádor alakulata” a „világelitnek”, ami alatt „a globalista, nemzetellenes hálózatot” kell érteni, ez utóbbit pedig itthon természetesen Soros Györggyel szokás megjeleníteni. A komprádor jelzővel azokat a személyeket illetik, akik idegen érdekeket jó pénzért kiszolgálnak, akár úgy is, hogy ezzel ártanak a saját hazájuknak.

Röviden tehát: az Országgyűlés elnöke, akinek a parlamenti üléseket amúgy pártatlan hozzáállással kellene vezetnie, azt a véleményét hangoztatja, hogy a magyar ellenzék jó pénzért elárulja a hazáját, és ezért nem a magyar nemzet része, vagyis hazaárulásukkal kirekesztették magukat a nemzetből.

A hazai ellenzék alkotmányos jogával élve valóban folyamatosan támadja a magyar kormány intézkedéseit. Az ellenzéki kritikák túlnyomó többségével az ellenzék szavazótábora, vagyis a magyar választópolgároknak legalább a fele egyetért. Vagyis a magyar emberek jó részének véleményét hangoztatja a „komprádornak” nevezett ellenzék. Ez vajon azt jelenti, hogy az ellenzéki kritikákkal egyetértő magyar embereket sem tekinti Kövér a nemzet részének?

Mit is akart elérni ez az ellenzék a legutóbbi időkben? A járvány kitörésekor sokkal határozottabb védekezést szorgalmaztak, a munkájukat elvesztő embereknek a túléléshez állami támogatást, a vírus ellen a kórházakban harcoló orvosoknak, ápolóknak pedig megfelelő védőfelszerelést kértek. Demokratikus kontrollt szerettek volna a kormányzati intézkedések felett a veszélyhelyzet idején is, határidőt szabtak volna a miniszterelnök és a kormány teljes körű felhatalmazásának, a gazdasági visszaesés miatt megszüntették volna a felesleges propaganda kiadásokat, és elzárták volna a Mészáros Lőrinc és társai felé az ömlő állami pénzcsapot. Vagyis kevesebb lopást, több demokráciát, a rossz helyzetbe került magyarok iránt szolidaritást, és nem utolsósorban minél több emberei élet megmentését a szorgalmazta.

Kövér László nagyon rossz, valamennyi demokratikus párt számára vállalhatatlan kijelentést tett a hazai ellenzékre.

Ha egy ilyen helyzetben megkérdezik a Miniszterelnökséget vezető minisztert, akkor ő normális körülmények között megpróbál elhatárolódni a kijelentéstől. Mondhatja azt, hogy Kövér László véleményével a kormány nem teljesen ért egyet, vagy azt, hogy erről kérdezzék Kövér Lászlót, mert nem tartozik a kormány hatáskörébe az Országgyűlés elnökének nyilatkozatát kommentálni.

Gulyás Gergely nem ezek közül a lehetőségek közül választott. Ő azt mondta, hogy „Kövér rendkívül visszafogottan beszélt az ellenzékről ahhoz képest, ahogy az beszél a kormányról, ráadásul az egész ellenzék az elmúlt hetekben Brüsszelbe járt az országot feljelentgetni. Az ellenzék magatartása semmilyen okot nem ad arra, hogy a velük való összefogásról beszélhetnénk, jó lenne, ha az ellenzéki magatartás legalább a járványhelyzetben változna, és képesek lennének az ország iránti érzéseket a kormány iránti érzésekkel szemben is érvényesíteni”.

Nem tudom, vajon a miniszter milyen még erősebb bírálatot tartott volna indokoltnak az ellenzékkel szemben. Az ellenzék nem az országot „jelentgette fel”, hanem aggodalmának adott hangot az időkorlát nélküli, törvénybe iktatott teljes körű felhatalmazás , a rendeleti kormányzás miatt. Erre hivatkozva vontak például állami irányítás alá egy tőzsdei céget, a Kartonpack Nyrt.-t, pedig a társaságnak nyilvánvalóan semmilyen komoly szerepe sincs a vírusjárvány elleni védekezésben. Vagy ez alapján bocsátottak el egyik napról a másikra két kórházigazgatót, mindenféle jogorvoslati lehetőségtől megfosztva az érintetteket. Az ellenzéki irányítás alá került főváros ellen mindeközben szabályos hadjárat folyik, felhasználva a rendkívüli jogrend adta lehetőségeket. Vagyis: a rendkívüli felhatalmazást a politikai ellenféllel való leszámolásra használja a hatalom.

A veszélyhelyzet idején felerősödött a kormánypárti sajtóban hosszú ideje tartó, kritikus hangú médiumok elleni lejárató hadjárat is. A médiumok ellen használt stílust alkalmazták Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke ellen is, aki ugyancsak kemény szavakkal bírálta a kormányt. Erre lenácizták a nagyapját, történelemhamisítást elkövetve.

Most azt kéri tőle Gulyás Gergely, hogy kérjen bocsánatot, mert az Európai Bizottság alelnöke arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar a szabályozás önmagában nem áll ellentétben az uniós jogrenddel. Vera Jourovának, az Európai Bizottság európai értékekért és az átláthatóságért felelős alelnökének nyilatkozatát lobogtatja felváltva Gulyás Gergely és Varga Judit igazságügyi miniszter, mert olvasatukban Jourová asszony azt tette egyértelművé, hogy a pandémiás helyzettel kapcsolatos magyar intézkedések összhangban állnak az EU jogszabályaival, kötelező előírásaival és szerződéseivel.

Arról mintha megfeledkeznének a magyar kormány háza táján, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a magyar kormány tevékenységét és azt, hogy miként használja a nagyon széles lehetőségeket biztosító rendeletet.

Vagyis úgy tűnik a „komprádornak” nevezett ellenzék mégsem jelentgeti fel a magyar kormányt Brüsszelben, mert akkor arról is tudnának, hogy a legelemibb emberi jogukat megsértve küldtek haza a halálba súlyos, orvosi ellátásra szoruló betegeket. Lehet, hogy Jourová asszony erről semmit nem tud, de az is lehet, hogy a jogértelmezése szerint ezzel nem sértették meg az uniós alapelveket. Az viszont biztos, hogy a magyar Alkotmányt súlyosan megsértették. Harminchatezer betegágyat tettek üressé április közepén, amikor a kormány hivatalos statisztikai adatai szerint a kórházi ápolásra szoruló koronavírusos betegek száma ezer alatt volt.

Egyébként Brüsszelben már jóval korábban megindították a 7-es cikk szerinti kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, többek között a hatalmi egyensúllyal, a véleménynyilvánítási szabadsággal és a médiaszabadsággal összefüggésben. Ezeket a problémákat a rendeleti kormányzás, a túlhatalomról szóló felhatalmazási törvény csak súlyosbította.