Tovább folytatódik az uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben a „Stop, Soros!” törvénycsomag kapcsán, de más ügyekben is megállapította az Európai Bizottság, hogy az adott magyar szabályozás ellentétes az EU-s joggal.
A Stop, Soros! ügyében tavaly júliusban indította meg az eljárását a brüsszeli testület, és válaszokat kért a felmerülő aggályokra a magyar kormánytól. Ezek ugyan megérkeztek, azonban a felvetések döntő részére nem adtak magyarázatot – áll a bizottsági állásfoglalásban.
Három jelentős eleme van a bírálatoknak. Először is, a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánításának kapcsán a magyar szabályozás azzal, hogy „kriminalizálja” a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük. Másodsorban, a Stop, Soros! az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy a jogellenesen jogsértőknek minősített személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. Végül a magyar törvény jogellenesen korlátozza a menedékjogot, amikor a kérelmeket az uniós jogban nem szereplő indokok alkalmazásával tulajdonképpen a hatóságok számára elfogadhatatlanná teszik.
Ebben az eljárásban a magyar kormánynak két hónapja van az újabb válaszok elküldésére, vagy a törvény módosítására. Ezt követően a bizottság dönt arról, hogy beperli-e Magyarországot az Európai Bíróságon. De bíróság elé kerülhet a magyar kormány egy másik menekültügyi eljárás során is, mert – szemben az uniós joggal – nem engedi, hogy azok a harmadik országból származó állatorvosok, akik legalább öt éve jogszerűen élnek Magyarországon, gyakorolhassák a hivatásukat. Még akkor sem, ha az érintett Magyarországon szerezte a diplomáját.
Fizessen különadót, akinek más a véleménye, mint a kormánynak? | Magyar Hang
A bevándorlási különadó a véleményre kirótt sarc, a logikája alapján mindenki fizethetne, aki nem ért egyet a kormánnyal – mondja a Helsinki Bizottság társelnöke.
Van olyan ügy, ahol már most beperelte az Európai Bizottság a magyar kormányt. Két éve tart a kiskereskedelmi adó kapcsán a levelezés Brüsszel és Budapest között, de az álláspontok nem közeledtek. A bizottságnak az a problémája, hogy magyar kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, mert hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.
A Bizottság ezeken kívül még számos más területen is megindított, vagy folytatott kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. Például azért, mert nem készült el a vasúti közlekedés akadálymentesítésére vonatkozó terv, vagy mert továbbra sem felel meg az uniós jognak az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), amely jogellenesen vezet be adminisztratív kötelezettségeket az érintettek számára.
