Ha van lecke, amit megtanulhattunk az elmúlt években, az az, hogy a politikában nagyon hatásos tud lenni a végletekig leegyszerűsített üzenetek sulykolása, a bonyolult folyamatok egyetlen ellentétpárra redukált értelmezése. Ahhoz, hogy mindez elérje a kívánt hatást, nem elég az üzenet kitalálása, annak egy sok – de nem minden! – elemében megkonstruált történetbe ágyazása.
A sikerhez elengedhetetlen egy olyan propagandagépezet felépítése, amely mindennap ugyanazt a történetet meséli, és nem hagyja, hogy a megcélzott közönségben az igazság minden elemének kibontásával kételyek ébredjenek; ha a valóság, a tények aláásnák az üzenet hitelességét, ez a gépezet nem az üzeneten változtat.
A rendszer irányítóinak mindig ébernek kell lenniük, hiszen a gondosan felépített, valóságok, féligazságok, hazugságok és modern mítoszok elegyéből kikevert történet szövedéke mindig fölfeslik valahol.
A Fidesz nagy migrációs elbeszélésének trükkje abban áll, hogy a polgárok által érzékelhető probléma nélkül is képes politikai értelemben fenntartani a 2015-ös válsághelyzetet a témát variálva, új elemekkel kiegészítve. A miniszterelnök álláspontja négy éve helyes volt: az ellenőrizetlen illegális migráció tarthatatlan, a külső határok védelme elsődleges. A problémát nem ide kell hozni, hanem helyben kell kezelni. Az e köré felépített, idegenellenes érzelmeket felszító kampány azonban egy hazug politikai termék, hiszen szinte minden állítása kikezdhető. Legalábbis azok körében, akik nem kiszolgáltatottak a hatalompárti sajtó manipulációinak.
Miért Soros? | Magyar Hang
Az erősebb kutya bölcsessége évszázados törvény a Kárpát-medencében – ennyi és nem több Orbán Viktor ideológiája.
Orbán Viktor harcot hirdetett mindenfajta kötelező kvóta ellen, miközben előzőleg éppen ő javasolt az ENSZ-ben világkvótákat a menekültek elosztására. A magyar állam folyamatosan befogad menekülteket, éppen annyit, mint amennyi menedékkérő ügyét az elátkozott uniós kvóta szerint nálunk kellene elbírálni. A kormányfő elítéli a migráció legalizálását, miközben az ő utasításait végrehajtó parlamenti többség alkotta meg a biztonsági szempontból is aggályos kötvényes bevándorlás szabályait. Kormánya kényszernek engedve ugyan, de asszisztál a munkaerőhiány égető problémájának vendégmunkásokkal való enyhítéséhez. Félreértés ne essék: nem azt állítom, hogy ezek mindegyike elítélendő lépés, csupán azt, hogy összeegyeztethetetlen a Fidesz kampánygépezete által előadott történettel. Az az állítás pedig pofátlan hazugság, hogy mindenki, aki szemben áll a kormánnyal, Soros György zsoldjában állva migránsok tömegeinek betelepítését szeretné.
Van a hatalom retorikájának egy visszatérő eleme, amely ugyanígy két részre hasítja a hazai és az európai politikai küzdőteret: a szuverenitás kérdése. Az üzenet itt is faék egyszerűségű: a Fidesz és európai barátai – döntően nem a hivatalos szövetségesei – a nemzetállami önrendelkezés, szuverenitás híveiként küzdenek a nemzeti indentitást egy európai szuperállamban feloldani szándékozó hazai ellenzékkel és az uniós fősodorral. Ez is egy létező konfliktusra reagál, de bántóan sok benne a hamis elem.
Kétévnyi propaganda százmilliárdért | Magyar Hang
Tavaly több mint 50 milliárdot, tavalyelőtt csaknem 50 milliárdot költött el erre a kormány.
Magam sem kivitelezhetőnek, sem kívánatosnak nem tartom valamiféle Európai Egyesült Államok létrehozását, ám ugyanez a helyzet a teljes szuverenitásról szőtt álommal is, amelybe mintha a Fidesz szeretné ringatni a híveit. Magával az EU-csatlakozással is lemondtunk szuverenitásunk egy részéről, az unió mostani működését meghatározó lisszaboni szerződést pedig az akkori szocialista kormány kezdeményezésére, az ellenzéki Fidesz egyetértésével fogadta el rekordgyorsasággal, komoly előzetes nyilvános vita mellőzésével a magyar parlament. A teljes szuverenitás azért is illúzió, mert a globális világ káros hatásaival szemben nemzetállami szinten reménytelen sikerrel felvenni a harcot.
Orbán Viktor a nemzetközi intézményekhez, a nagyhatalmakhoz fűződő viszony kapcsán is szeret a szuverenitásra hivatkozni. Van, amikor joggal. 2001-ben, első miniszterelnöksége idején szuverenitásdöntést hozott, amikor a legtöbb javaslattal és a szemérmetlen amerikai lobbizással szembemenve nem az F–16-osokat, hanem a Gripeneket választotta. Az ország pénzügyi-gazdasági mozgásterét növelte, amikor tíz évvel később megszabadult az IMF kötelekétől.
Korábbi külügyminiszterek: Mike Pompeo listája kényes kérdéseket feszeget | Magyar Hang
Már Budapesten van az amerikai külügyér. Jeszenszky Géza és Balázs Péter szerint is lesz miért magyarázkodnia Orbán Viktornak.
Érdekes módon azonban nem lát szuverenitásproblémát az orosz és kínai óriáshitelekben, beruházásokban, befolyásszerzésben. A jogállamiság ügyében megfogalmazott kifogásokat dacosan utasítja vissza, de neoliberális politikát folytatva kész teljesíteni a német ipar elvárásait. Most pedig az Egyesült Államoknak enged ott, ahol Washingtonnak a legfontosabb: a védelmi beszerzések és a katonai együttműködés terén.
Az amerikai–magyar védelmi együttműködés megújításáról hosszú ideje húzódó, Mike Pompeo külügyminiszter látogatásakor szentesített megállapodás nagy pofon a szuverenitás feltétlen híveinek. Az elsőként a Direkt36 által ismertetett szöveg szerint ugyanis a jövőben amerikai katonák parlamenti jóváhagyás nélkül is mozoghatnak hazánk területén, s ha jogsértést követnek el, a legtöbb esetben az amerikai jogrendszer vonatkozik rájuk. A megállapodás utal a magyar alkotmány és szuverenitás tiszteletére, de a tartalmat ismerve ez tényleg olyan, mint halottnak a csók. Úgy is mondhatnánk: az Orbán-kormány szuverén módon mondott le az állami önrendelkezés egy szimbolikusan és a gyakorlatban is nagyon fontos eleméről. (A kormány egyelőre még nem írta alá a megállapodást – a szerk.)
A sajtó előtt kerülte a kényes témákat Pompeo és Szijjártó | Magyar Hang
Alig félórás sajtótájékoztatóval zárult Mike Pompeo háromállomásos közép-európai útjának első napja.
Felháborodásra amúgy szerintem nincs különösebb ok. Ez az egyezség tükrözi az erőviszonyokat, a realitást, sok helyen van ilyesmire példa. A nemzeti önrendelkezésért tűzön-vízen át kiálló, szabadságharcos miniszterelnök képét azonban rombolja. Vagyis rombolná, ha a magyar nyilvánosság alkalmas lenne propaganda és valóság viszonyának árnyalt és értelmes megtárgyalására. Mi rezignáltan annyit állapíthatunk meg, hogy bizony a szuverenitásra való örökös hivatkozás is csak egy ügyesen felépített politikai termék. Elismerem, a hétfejű sárkánnyal szembeszálló hős királyfi meséje vonzóbb, mint a tehetséges, de az örökös pávatáncba néha beleszédülő, érdekvezérelt hatalomtechnikus története.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/9. számában jelent meg, 2019. március 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/9. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
