Lassan 25 éve tart a budai Vár oldalában álló Lónyay–Hatvany-villa kálváriája. Az Ybl Miklós tervezte épület filmre kívánkozó története magában rejti az ország másfélszáz éves történelmét, annak minden abszurditásával: nagyúri önkénnyel, politikai korrupcióval, háborúval, kommunizmussal, rendszerváltással és „elvesztett közpénzjeleggel” együtt. A nagy múltú villa jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának tulajdonában van, a vagyonukat kezelő Optima Befektetési Zrt. a Magyar Hang megkeresésére közölte, az évtizedek óta tartó építkezés várhatóan 2020-ban befejeződik.
„Én kérdem gróf Lónyay Menyhért kormányelnök urat: nem épített házat, nem vett-e uradalmakat, akkor, mikor az ország deficitben van” – támadta Lónyay Menyhért miniszterelnököt Csernátony Lajos képviselő 1872-ben. A korrupciót kiáltó képviselő a saját maga által alapított Ellenőr című lapban ugyanabban az évben tovább bírálta a miniszterelnök gyarapodását: „a minisztereknek nem kellene, nem tapintatos, nem illik, nem szabad legkevesebb okot avagy csak ürügyet is szolgáltatni arra, hogy akárki, bármi indokkal és bármely célra rájuk mutathasson, mint az országos elszegényedés közepette is gazdagulókra”. Csernátony szemét leginkább a budai Vár oldalában felhúzott villa szúrta, amely valóban különös körülmények között épült meg.
„A korrupció bizonyítéka”
Lónyay Menyhért 1867 és 1870 között az első Andrássy-kormány pénzügyminisztere, 1871. november 14-ig a monarchia közös pénzügyminisztere volt, ekkor a kiegyezést követő időszak második magyar miniszterelnökévé nevezték ki. 1872. december 4-ig volt hivatalban, bukásához a látványos vagyonszerzése, mindenekelőtt a fényűző villájának építése is hozzájárult. Igaz, ezek inkább ürügyet jelentettek a vezetési stílusával és irányelveivel elégedetlen párttársainak Lónyay lemondatásához.
A budai várhegy Pestre néző oldalán található telket Lónyay felesége, Kappel Emília vásárolta meg 1860-ban. Bő tíz évvel később Ybl Miklós tervei alapján húzták fel a ma is látható épület elődjét, amely a lejtős telken több mint 40 méter szintkülönbséget hidalt át. Még nagyobb differenciát kellett leküzdeni az építési engedéllyel, a telken ugyanis a korabeli szabályozás szerint nem lehetett volna házat állítani. Lónyay miniszter (majd miniszterelnök) kedvéért azonban megváltoztatták a rendelkezést, így a korábban katonai okokból üresen hagyott területen megkezdődhetett a beruházás.
A mai Csónak utca és a Hunyadi János út között felépült villa jelenleg is hangsúlyos eleme a vároldalnak, százötven évvel ezelőtt feltehetően még látványosabb volt a jelenléte, így nem csoda, hogy politikai ellenfelei a korrupció bizonyítékaként használták fel a miniszterelnök ellen. Az épület Lónyay bukása ellenére elkészült, a tulajdonosának pedig be kellett érnie a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztével, amelyet egészen 1884-ben bekövetkezett haláláig betöltött.
Világhírű festmény a fürdőszobában
A villát 1923-ban Hatvany Ferenc vásárolta meg. A hatalmas
vagyonnal rendelkező cukorgyáros család leszármazottja (Hatvany Lajos író öccse)
Magyarország egyik legjelentősebb műgyűjtője volt. Jövedelmének tekintélyes részét
műalkotásokra költötte, gyűjteményében egyebek mellett El Greco, Degas, Ingres,
Corot, Cézanne, Renoir, Manet és Picasso alkotásai is szerepeltek. De Hatvany
birtokában volt Courbet a korban nagy botrányt kiváltó, fedetlen női nemi
szervet ábrázoló A világ eredete című festménye is, amely a gyűjtő
fürdőszobáját díszítette (a képet tulajdonosa a második világháború után
kimenekítette az országból, Párizsban 1,5 millió frankért kelt el egy
árverésen, az új gazdája Jaques Lacan filozófus lett.) 1937-es magyarországi
látogatása során Thomas Mann is megfordult Hatvany otthonában (és hallgatta
Bartók Béla játékát), naplójában azt jegyezte fel: „nagy luxussal berendezett
ház, értékes képek”.
1944-ben bombatalálat érte az épületet, kiégett. Két évvel később lebontották, a helyén később játszóteret létesítettek. A telken 1959–60-ban próbaásatások végeztek, ekkor derült ki, hogy a lebontott villa helyén egykor egy törökkori védmű, az 1685-ben épített Aranybástya állt. Hiába hagyta el az országot Hatvany Ferenc, és hiába használta az állam a telket sajátjaként, a hivatalban elfeledkeztek róla, hogy állami tulajdonba vegyék. Így az egykori villa hűlt helyét az örökösök – egyikük a balatonedericsi Afrika-múzeumot alapító Nagy Endre, Hatvany veje volt – sikerrel igényelték vissza azt az államtól (Katona Tamás akkori I. kerületi polgármester támogatásával). De hamar meg is váltak a családi örökségtől, a telket a Bognár Botond vezette Budapanoráma Kft. vásárolta meg.
Lemásolni a lebontott eredetit
Egy 1998-as rendezési tervváltoztatásnak köszönhetően már nem volt akadálya, hogy az új tulajdonos építkezzen a területen – amelyet korábban nem csupán államosítani, de közparkká nyilvánítani is elmulasztottak –, a megkötés csupán annyi volt, hogy az eredeti épület pontos mását húzzák fel. Bognár Botond pedig mert nagyot álmodni, és nekifogott, hogy elkészítse Ybl alkotásának másolatát. A beruházáshoz nemzetközi sztár tervezőket igazolt, a belső terek kialakításáért a Pritzker-díjas japán építész, Tadao Ando, és az angol hangulattervező, Ilse Crawford felelt. A 2002-ben indul munkálatok lassan haladtak, és többször hosszú időre le is állt a beruházás.
Újabb fordulat a Radetzky-laktanya ügyében | Magyar Hang
A Garancsi István környezetéhez tartozó ingatlanbefektető igényei felülírják az örökségvédelmi szempontokat.
A szakmai körökben nagy vitát kiváltó építkezés először
2003-ban rekedt meg, majd két évvel később a Pestre néző homlokzat miatt hosszú
időre le is állt. A páratlan panorámával bíró vasbeton villa Dunára néző falait
ugyanis üvegből építették volna meg. Kerényi József, a 2016-ban elhunyt neves
építész tervei alapján a villa a hagyományok tiszteletben tartása mellett a
modern kor építészeti szemléletét tükrözte volna. Az építésügyi hatósági
jogkört ellátó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) azonban másként
értelmezte a szabályozást. Három év kellett hozzá, hogy a felek kompromisszumra
jussanak, amely az üvegfal elé húzott kőfal képében öltött testet. Ez sem
bűvölt el azonban mindenkit, a Népszabadság korabeli beszámolója szerint Ferkai
András építészettörténész és Ráday Mihály városvédő továbbra is ellenezték a
homlokzat kialakítását.
Bár az építkezés akadozott, egy óriási haszna mégis volt a beruházásnak: teljes régészeti feltárást végeztek a területen, amelynek során kiásták az Aranybástya még meglévő falait, és rendkívül értékes török kori leletanyagot találtak, amelyek a Budapest Történeti Múzeumba kerültek. Az akkori tervek szerint a feltárt romokat a villa átadását követően a nagyközönség is megtekinthette volna.
Az MNB-nél érnek össze a szálak
Bognár Botond 2008-ban azt nyilatkozta, az eredetileg
diplomáciai épületnek szánt villából nyitott, a nagyközönség számára is
látogatható galériát alakítanak ki. A tulajdonos 2010-ben elárulta, hogy kulturális
befogadó helyszín lesz Hatvany Ferenc egykori otthonának másolata, amelynek
munkálatai az év májusáig befejeződnek. Ebből azonban nem lett semmi, és a
villa 2012 januárjában felbukkant a lakáspiacon. Fekvése és adottságai ellenére
azonban két évig nem akadt vevőre, akkor az MNB Pallas Athéné Domus Animae
(PADA) alapítványa vásárolta meg – 2018-ban egy másik alapítvánnyal való
összeolvadása után jött létre a mai tulajdonos, a Pallas Athéné Domus
Sapientiae (PADS).
Az MNB 2014-ben hozta létre alapítványait, melyekre a devizatartalékának forintra váltásából összesen 260 milliárd forintot juttatott, azok ebből a pénzből jelentős ingatlanvásárlásba kezdtek, ami komoly botrányt kavart. A költéseket a kormány törvényileg titkosította – a magyarázat szerint ez a vagyon „elvesztette közpénz jellegét” –, ám 2016-ban nyilvánosságra került az alapítványos gazdálkodásának jó néhány részlete. A dokumentumokból kiderült, a Matolcsy unokatestvérhez, Szemerey Tamáshoz köthető Növekedési Hitelbank (NHB) is komoly támogatást kapott. Az állam által többszörösen felkarolt NHB idén március közepén hivatalosan is bedőlt, ami a szakértők szerint nem csupán az ügyfeleiket, de minden adófizetőt is érzékenyen érinthet.
Így dőlt be Matolcsy unokatestvérének egykori sikerbankja | Magyar Hang
Pénz- és tőkepiaci körökben teljesen adottnak vették, hogy a bank a fideszes holdudvar egy részét finanszírozhatta.
A PADA 2014-ben körülbelül 4,6 milliárd forintot (egészen pontosan 14,2 millió eurót) fizetett a Lónyay–Hatvany-villáért. Az épület befejezésének előkészítésével az alapítvány a RAW Development Kft-t bízta meg, amely többek között Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám gazdasági melléképületként elhíresült balatonfüredi panorámás nyaralóját is építette. A Népszabadság egy 2016 júliusában megjelent cikke szerint a RAW-t Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás egyik érdekeltsége hozta létre alig néhány hónappal az előtt, hogy a PADA elkezdte a Lónyay–Hatvany-villa munkálatait. A céget később más MNB-alapítványok is bevonták a fejlesztéseikbe.
Az Átlátszó a villa
kapcsán 2016 októberében arról írt, hogy a kivitelezés műszaki ellenőrzését a
DVM Desing Kft. végezheti, amelynek két tulajdonosa is ügyvezető az Eiffel
Palace Kft.-ben. Ettől a cégtől vette meg az MNB 45,3 millió euróért 2014-ben
az Eiffel Palace irodaházat. Az épület kivitelezésére kiírt közbeszerzést pedig
a Magyar Építő Zrt. nyerte el 4,49 milliárd forint értékben.
A Magyar Építő Zrt. a hazai közbeszerzések egyik legnagyobb nyertese, ők újíthatják fel a Postapalotát, építhetik a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság logisztikai központját, a Magyar Zene Házát, és a ZÁÉV-val közösen húzhatják fel az új Néprajzi Múzeumot, valamint az új Puskás Stadiont is. A céget Szijj László, Mészáros Lőrinc üzlettársa 2017-ben eladta az Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István üzlettársaként ismertté vált Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek.
„A munka mindent legyőz" - Weiss Manfréd egykori otthonát Tiborcz István butikhotellé alakítja | Magyar Hang
A több mint 140 éves épület, amely az ország leggazdagabb családjáé volt, szimbolikus helyszínként izgalmas párhuzamokkal teli történelmi ívet rajzol fel.
Tiborcz és Paár
neve még egy ponton felbukkan a Vár oldalában álló villával kapcsán: 2015
szeptemberében a PADA szerződést kötött a közvilágítási botrányból ismert Elios
Zrt-vel az épület homlokzati díszkivilágításának tervezésével kapcsolatban.
Az alapítvány nyilvánosságra hozott költéseiből kiderül, a Magyar Építő Zrt-nek a kivitelezés első fázisáért 989 millió forintot fizettek, a második ütemért pedig 4,49 milliárd forintot. A 4,6 milliárdos vételár mellett így a kivitelezésre összesen közel 5,5 milliárdot költöttek a felújításra, és ehhez hozzáadhatjuk még a néhány milliótól a százmillió feletti összegekig terjedő kiadásokat, amelyek az épülethez kapcsolódó munkákért fizetett ki a PADA.
2020-ban átadhatják
A végeredmény jócskán meghaladja a 10 milliárd forintot, s bár az alapítvány 2017 áprilisában azt ígérte, 2018-ban átadják az épületet, a munkálatok még mindig nem fejeződtek be. Egészen pontosan újra megakadtak. Az utolsó fázisra kiírt közbeszerzési pályázat ugyanis eredménytelenül zárult. Az egyebek mellett a biztonságtechnikai rendszerek, a hő- és füstelvezető rendszer, valamint a konyhatechnológia kiépítését a Magyar Építő Zrt. 1,9 milliárd forintért vállalta volna, ám ez meghaladta az „eljáráshoz rendelt fedezet összegét”, így a beruházás újfent megrekedt.
17,5 milliárdért Tiborcz köre építheti a Magyar Zene Házát | Magyar Hang
Az ígéret szerint már majdnem egy hete épül az intézmény a Városligetben, de a közbeszerzésen csak ma hirdettek győztest.
Az alapítvány a megkeresésünkre közölte, „a villa felújítása jelenleg is tart a korábban lebonyolított közbeszerzés alapján. Jelenleg nem tervezünk új közbeszerzést kiírni, a villa átadása 2020-ban várható.” Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a napjaink egyik leghíresebb építésze, Tadao Ando által tervezett épületbelsőt megőrzik-e a beruházás során. Ezzel kapcsolatban az alapítvány megnyugtatott, a világhírű alkotó keze nyomát viselő belső tereken nem változtattak.
