A jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, emellett tovább szűkítette a kamatfolyosót, amelynek alsó széle 50 bázisponttal 12,00 százalékra, felső széle 16,5 százalékról 250 bázisponttal, 14,0 százalékra csökken. Ugyanakkor a szakértői várakozásoknak megfelelően egy százalékponttal, 13 százalékra csökkentette az egynapos betéti eszköz kamatát.
Az egynapos betéti gyorstender kamata és az alapkamat összezárásával a monetáris politika új szakaszba lép, ami lehetőséget teremt a megváltozott környezethez illeszkedő egyszerűbb eszköztár kialakítására – írta az MNB közleményében. A jegybank tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette.
Októbertől azonban kivezeti az MNB az egynapos betéti gyorstendert, és szerdától újra a jegybanki alapkamat az MNB effektív kamata, ami azt is jelenti, hogy ezután elkezdődhet az alapkamat mérséklése is – amely egyébként még mindig rendkívül magas, közel duplája a cseh és a lengyel rátáknak. Az utolsó egynapos gyorstendert az MNB 2023. szeptember 29-én, pénteken tartja.
Az infláció csökkenő pályán van, de még mindig elfogadhatatlanul magas – erről már Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt a Monetáris Tanács követően. Szerinte az év végére 11 százalék köré csökkenhet a jegybanki alapkamat, (az infláció pedig 7-8 százalékos lesz addigra), ugyanakkor a világos kommunikáció érdekében havi rendszerességű elemzéseket fognak közzétenni.
Virág Barnabás kommentálta Orbán Viktor hétfői parlamenti bejelentését is. Mint ismert, a miniszterelnök az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, a parlament nyitóülésén ugyanis arról beszélt, hogy az elszálló infláció miatt a kormánynak át kellett vennie a Magyar Nemzeti Bank feladatait. Ráadásul az MNB százmilliárdos veszteségei miatt külön törvényt kell alkotniuk. Az Infostart beszámolója szerint az MNB-alelnök erre így reagált: „Közös ellenség van, az az infláció. Minden olyan lépés, ami az inflációt csökkenti, fontos lépés abba az irányba, hogy a gazdasági növekedést helyreállítsuk. A verseny ügyében fontos lépéseket hozott a kormány, a pénzpiacok területén pedig szintén fontos hatások voltak, az adatok alapján azt látom, a kormány és a jegybank együtt küzdött a célok eléréséért.”
