Jó az esély arra, hogy a kormány eredeti javaslatával szemben az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári befizetések továbbra is kedvezményesen adózzanak – írja az Mfor.hu. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontból álló versenyképességnövelő csomagja – amelyet ma mutattak be a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak – ugyanis fontos célnak tartja az öngondoskodást, s az egészségbiztosítási befizetések ösztönzését javasolja. A portálnak nyilatkozó Varga Mihály pénzügyminiszter elképzelhetőnek tartja a változtatást, sőt az önkéntes pénztári befizetések esetében is enyhülhet a szigor.
A távirati iroda a jegybanki javaslatcsomagot ismertetve arról ír, hogy az abban megfogalmazott versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, illetve hogy az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, miközben emelkedik a termelékenység. Az előrejelzés szerint 2030-ra a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék lesz, a nettó reálbérek összesített emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. A javaslat 2030-ra 3 százalékos inflációval és 38 százalékos államadóssággal számol.
A jegybanki számítások bár biztosan megalapozottak, de felvetődik a kérdés, hogy miként tudnánk közelíteni az osztrák fejlettségi szinthez. Ha ugyanis figyelembe vesszük a szikár tényeket, azok kétségeket ébresztenek a közeledést illetően. Hiszen Ausztria jelenlegi egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (GDP) két és félszerese a magyarnak. A 2,8 százalékos osztrák és a 4,4 százalékos magyar bővüléssel számolva a következőre jutunk. Ha száz egységnek tekintjük az osztrák GDP-t, akkor egy év alatt 2,8 egységgel nő. Ezzel szemben a negyven egységnyi magyar GDP éves bővülése 4,4 százalékos ütemmel számolva 1,76 egység, azaz nő a lemaradás Ausztriához képest. Vagyis hiába a százalékosan nagyobb növekedés, ha az abszolút értékben kisebb az osztrák GDP gyarapodásánál.A munkavállalóknak fájhat a kafetériarendszer felszámolása
Érezhető bevétel-csökkenést eredményezhet.
A reformterületek közül az MNB kiemeli az állam működésének hatékonyabbá tételét a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével. Adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért, a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell. A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, az állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innovációs stratégia is szerepel.
A tanulmány szerint a hosszú távú fenntartható felzárkózást egy hosszú távú és átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg, amelynek eredményeit folyamatosan utókövetni kell.
Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.
A tanulmány eddig ismertté vált részeiben nem találni utalást arra, miként kezelné a jegybank a talán legnagyobb versenytorzító tényezőt, hogy a támogatások vagy állami megbízások odaítélésénél sokszor nem a rátermettség, hanem a politikai beágyazottság számít. Ez pedig hosszabb távon versenyhátrányhoz vezet. Fokozottan érvényes ez a kis- és közepes vállalkozásokra, amelyeknek a tudás és tőkehiány mellett ezzel is meg kell küzdeni.
A már ismert költségvetési tervezet szerint az is nehezen érthető, hogy bár a tanulmány a humán erőforrás fejlesztéséről beszél, mégsem szánnak többet az oktatásra a jövő évben.
Az is kérdés, hogy a kormány vevő lesz-e arra a javaslatra, hogy széles körű konszenzusra lesz szükség a versenyképességi fordulat eléréséhez. Mostanáig ugyanis az esetek döntő többségében vagy egyáltalán nem egyeztetett az érintettekkel a kormány, vagy csak látszólagos volt az egyeztetés. Jó példája ennek a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának tervezett változtatása, amelynek véleményezésére még egy órája sem maradt az intézmény vezetőinek. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.„Most teszünk arról, hogy ne lehessen a jövőben magyar Nobel-díj"
Beláthatatlan következményei lesznek, ha a kormány bedarálja az MTA-t – mondja a Professzorok Batthyány Körét elhagyó Szathmáry Eörs.
