Jobban védik a nyaralókat az utazási irodák csődjétől

Alig egy év telt el a magyar turisták és az utaztatási szakma fekete napja, 2017. július 2-a óta. Akkor a vélhetően csalárd tevékenységet folytató Green Holidays csődje miatt csaknem hatezer utas előre befizetett nyaralása hiúsult meg, és több százan napokra Törökországban rekedtek. A hasonló, szinte évente ismétlődő történetek mindig nagy port kavarnak, mert a legtöbb esetben a hazaszállításra sem marad pénze az adott cégnek. Ezen a helyzeten javíthat a július 1-jével életbe lépett szigorúbb szabályozás, amelynek kifejezetten az a célja, hogy jobban védje a nyaralók érdekeit. A Green Holidays-botrányhoz hasonló eseteket azonban igazából akkor lehetne elkerülni, ha megerősítenék a hazai ellenőrző hatóságot is, amiről már folynak a szakmai egyeztetések.

A július eleje óta érvényes változtatások igénye az Európai Unióból indult, hiszen az utóbbi években, az internetes repülőjegy- és szállásfoglalások miatt is alaposan átalakultak az utazási szokások – magyarázta a Magyar Hangnak Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. A tagállamoknak az év elejére kellett átültetniük a saját jogrendjükbe az utazási csomagokkal kapcsolatos uniós irányelv módosításait, és ezt az alkalmat használta ki a magyar kormány, hogy újraszabályozza a vagyoni biztosíték kérdését. Utóbbi mértékét a tervezett nettó árbevétel százalékában határozzák meg – eddig arra szolgált, hogy váratlan helyzetben ebből fizessék vissza az utazásszervezők a már beérkezett előlegeket, részvételi díjakat, illetve állják a kényszerű kinn tartózkodás és a hazahozatal költségeit. A fedezet lehet hitelintézettel kötött garanciaszerződés, biztosítás vagy egy banknál lekötött összeg. Mint a Green Holidays példája is mutatja, a kötelező vagyoni biztosíték (ez esetben 500 millió forint) önmagában nem mindig elegendő az összes kár (a Green Holidaysnél több mint 866 millió forint) megtérítésére. Ezért a július eleje óta a vagyoni biztosíték – a mértéke egy-két kivételtől eltekintve változatlan maradt – csak a befizetett részvételi díj visszatérítésére szolgál, vagyis azokat kártalanítják belőle, akik még el sem indultak, de már fizettek az irodának. – A kényszerű kinn tartózkodás és a hazautaztatás költségeinek fedezésére már új, kötelező biztosítást kell kötni az utazó javára, ha a csomag nemcsak a szállást és étkezést, hanem a turisták szállítását is tartalmazza – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivőjétől. Így akik július 1-je után indulnak szervezett útra, nagyobb biztonsággal számíthatnak arra, hogy az utaztató összeomlása esetén viszontlátják a pénzüket.

Az illetékes hatóságok dolga ellenőrizni a vagyoni biztosíték és a kötelező biztosítás meglétét. Az engedélyezett irodák listáját Budapest Főváros Kormányhivatalának honlapján lehet megtalálni – tudtuk meg Erdei Bálinttól. Csak olyan vállalkozástól érdemes utazási csomagot venni, amely szerepel a listán, vagyis van vagyoni biztosítéka. Ha nagyobb hatáskörhöz, több anyagi és emberi erőforráshoz juthatna az ellenőrző szerv, még jobb lenne a helyzet – tette hozzá a szakember. – Hiszen a jogszabályokat ki lehet játszani – amire hiába hívta fel a figyelmet a MUISZ már 2016 decemberében. Az engedélyezési hatóság ugyanis hatáskör hiányában az ügyet a fogyasztóvédelmiseknek és a versenyhivatalnak továbbította, végül senki sem tudott időben fellépni a jogosulatlan utazásszervezés ellen. A MUISZ elnöke biztatónak látja, hogy már folyik az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata, a szakmai javaslatcsomagjukat pedig már el is küldték a Magyar Turisztikai Ügynökségnek.

Ami a július eleje óta érvényes szabályozást illeti, számos újdonságra hívta fel a figyelmet a szakember. A rendeletek előírják az utazók szerződéskötést megelőző pontos tájékoztatását. Minden fontos információt egyszerű, közérthető formanyomtatványon kell feltüntetni. Fontos változás még, hogy a nyaralni vágyó bármikor felmondhatja az utazási szerződését, de a szerződésben kiköthető az arányos bánatpénz, vagy az ügyfél átruházhatja az utazását másra. Amennyiben az utazásszervező nem megfelelően teljesít, és jogi útra terelődik az ügy, kártérítési felelősségének felső határa a teljes részvételi díj kétszereséről háromszorosára emelkedik.

Érdekes elem, hogy a turista bizonyos esetekben „kijavíthatja” az utazásszervező hibáját, és kérheti az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítését, ha az iroda nem tesz észszerű időn belül megfelelő lépéseket a szerződésszegés elhárítására. (A kormányrendelet szerint a szerződésszegést köteles orvosolni az iroda, kivéve, ha lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár.) Nem árt tisztában lenni azzal is, hogy olcsóbb is lehet az utunk az eredetileg tervezettnél, de csak akkor, ha az iroda kötötte ki eredetileg a részvételi díj egyoldalú emelését bizonyos költségek növekedése esetére. Július 1-jétől fordítva is működik: ha ezek a költségek csökkennek, akkor az ár is mérséklődik

A rendelkezések hatásai csak a főszezon végére derülnek ki, miután évente nagyjából egymillió magyar állampolgár vesz részt valamilyen szervezett utazáson, jó lenne megelőzni az újabb bajt.