Az amerikai jobbos, konzervatív Mercatus Center friss tanulmányában kiszámolta, illetve megpróbálta kiszámolni a lehetetlent, azaz, hogy pontosan mennyibe kerülne az adófizetőknek a vermonti szenátor, Bernie Sanders Medicare for all (Társadalombiztosítást mindenkinek) elnevezésű egészségügyi tervezete, ha az törvényerőre emelkedne.
És most lehet szépen megkapaszkodni a karfában, az elemzőcég szerint ugyanis a számla (2022 és 2031 között) 32 644 milliárd dollárra rúgna. Némi összehasonlításképp a teljes amerikai államadósság a legutolsó, 2016 végi adatok szerint 19 428 milliárdon, azaz a GDP 106,1 százalékán állt. Charles Blahous huszonnégy oldalas tanulmányára fel is élénkült a vita a két politikai oldal, a demokraták és a republikánusok között.
Idén november 6-án félidei választások lesznek – a kongresszus valamennyi, és a százból 35 szenátusi helyéről döntenek a szavazók, így nem meglepő, ha az egészségügy körüli viták újra előtérbe kerülnek. Ahogy azonban a témát feldolgozó Vice magazin elemzésében megjegyezte, ez a csillagászati összeg még mindig kevesebb lehet annál, mintha a jelenleg működő modellben kellene gondolkodni.
De pontosan miről is szól ez az egész? Az egészségügy évtizedek óta az egyik legérzékenyebb belpolitikai téma az Egyesült Államokban, s elsősorban a demokraták vesszőparipája. Ám korábban sem a Bill Clinton (1997–2001), sem a Trump előtt az országot nyolc évig irányító Obama-adminisztráció sem tudott érdemben hozzányúlni a teljes szektorhoz. Ahogy már a 2016-os előválasztási versenyben az elnökjelöltségért harcba szálló, sokak által szocialistának csúfolt Sanders sem volt képes áttörést elérni ezzel a programjával. (A demokrata befutó ugyanis, mint tudjuk, végül Hillary Clinton lett, aki szerint a Medicare for all túl drága lenne, ezért „soha az életben” nem menne át a törvényhozáson.)
Sanders tervezete egyébként abban hozna újdonságot, hogy az eddig prémiumok és fizetés kiegészítések rendszerében működtetett egészségügyi-hozzájárulást egyszerű adó formájában vonnák le a munkavállalóktól. Ezzel pedig annak a több tízmillió embernek is lehetősége lenne alapellátásra, akik erre most nem jogosultak. A törvény elfogadásáért mintegy 60 demokrata kongresszusi képviselő platformot hozott létre, miközben maga Sanders a Fox News hírcsatornához eljuttatott közleményben ment neki a Mercatus kalkulációjának, mondván, hogy Blahous tanulmánya durván félrevezető, részrehajló és elfogult. Ugyanakkor – ahogy a balos, Jacobin folyóiratban is írták – ha spórolásról van szó, akkor arra a jobboldalon is akad felvevőkészség.
Egyes előzetes számítások szerint ugyanis az új rendszerrel – képzeletben azzal kalkulálva, ha azt idén elfogadnák, persze erről szó sincs, de ha mégis, akkor – a tervezett négy éves előkészítés után, 2022 és 2031 között az egészségügyi kiadások egy évtizedes távlatban 2054 milliárddal csökkennének. Azaz, ugyan 2031-ben a szövetségi kormánynak 4200 milliárdot kellene kiadni a társadalombiztosításra, a 2016-os 3300 helyett, de míg utóbbi az éves GDP 18 százaléka volt, addig az előbbi már csak 12,7 százalékra rúgna. Elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy ezzel az új finanszírozási kerettel kevesebb forráshoz jutnak a kórházak, az orvosok, így az ellátásban komoly gondok, – kórházösszevonások, megszűnések – is előállhatnak.
Probléma akad tehát bőven, főleg, hogy a törvény részleteiben egyáltalán nincs még kidolgozva. Így a mostani kalkulációk egyelőre inkább a választások előtti politikai vitákhoz adnak további muníciót.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 12. számában jelent meg, 2018. augusztus 3-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 12. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
