Sötét téli reggeleken álmosan szédelgő iskolások és morcosan munkába siető felnőttek. Hát ezt akarjuk? – fakad ki indulatosan egy olvasó a Facebookon, amikor szóba került, hogy esetleg végleg a nyári időszámításban maradhat Magyarország is, ha Brüsszel eltörli az évi kétszeri óraátállítást.
Ez esetben ugyanis december végén és január elején nagyon későn, fél kilenc körül kezd világosodni. – Cserébe viszont nem nagyon lesz olyan nap az évben, amikor sokkal korábban sötétedik, mint délután öt óra, vagyis munka után lenne még egy-másfél óránk, amit világosban tölthetnénk. Ha esténként tovább van világos, hosszabbnak tűnik a nap és a rendelkezésre álló idő – mutat rá Litkei Péter, a NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője, és ezt a véleményt is sokan osztják. Szerinte nem lenne ekkora vita a nyári és téli időszámítás hívei között, ha idehaza már jobban elterjedt volna a rugalmas irodai vagy az otthoni munkavégzés. A világon egyre több helyütt járnak be a munkahelyre reggel kilencre vagy még később, és mind többen dolgoznak otthonról, így maguk oszthatják be az idejüket. – Nyilván nem oldható meg minden ágazatban, de ha – ahol lehet – helyben és időben sem korlátozzuk a dolgozóinkat, akkor igazából nem probléma, hogy téli vagy nyári időszámításban vagyunk – tette hozzá.
Még az álmos kamaszok problémáját is meg lehetne oldani, ha egy órával később kezdődne az iskolákban a tanítás. Ez egyáltalán nem ördögtől való gondolat: az Egyesült Államokban egy mozgalomnak köszönhetően már több iskolában 9 órakor kezdődik az oktatás, ami a kutatások szerint kifejezetten jótékonyan hatott a fiatalok teljesítményére.
Elvben ennek idehaza sincs akadálya, mert Magyarországon az iskolakezdés pontos időpontját nem határozza meg jogszabály. A hazai alternatív iskolák közül például a Waldorf-intézményekben reggel negyed kilenckor kezdődik a tanítás a másutt szokásos nyolc óra helyett, és már ez is nagy könnyebbséget jelent a gyerekek számára. Reggel kilenc óráig egyébként még nem is a tanulás, hanem az egymásra hangolódás, a felkészülés van előtérben. A Pénzcentrum.hu épp tavaly kérdezte meg az olvasóit arról, hogy mit szólnának a későbbi iskolakezdéshez. Bár ez nyilvánvalóan szakmai szempontból nem reprezentatív kutatás, elgondolkodtató, hogy a 12 ezer szavazó 44 százaléka amellett tette le voksát, hogy kezdődjön később a tanítás, mert az ő gyereke is mindig fáradt.
Számos fontos kérdést vet fel tehát az óraátállítás eltörlése, amelyről Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke beszélt a minap egy nemrég zárult uniós konzultáció eredménye alapján. Az online kérdőívre 4,6 millió uniós polgár válaszolt és elsöprő többségük, 80 százalékuk szavazott az évi kétszeri óraátállítás ellen.
Juncker eltörölné az EU-ban az óraátállítást - Magyar Hang
Az Európai Bizottság elnöke szerint európai országoknak az évi kétszeri óraátállítás helyett át kell térnie az állandó nyári időszámításra. „Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk" - szögezte le.
Magyarországról csak a népesség 0,21 százaléka nyilvánított véleményt, de ők 90 százalékban utasították el a jelenlegi helyzetet. Vagyis a magyarok utálták szinte a legjobban az eddigi állítgatásokat, amikor március utolsó vasárnapján a többi tagállammal együtt előretekerték az órákat, majd október utolsó vasárnapján vissza kellett állítani őket a téli időszámításra. Egyébként számos kutatás foglalkozott már azzal, hogy a kétszeri óraátállítás mennyire megviseli az emberi szervezetet, megzavarja a kialakult bioritmust, rontja a munkahelyi teljesítményt, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor.
Jó eséllyel azonban még idén októberben sem ússzuk meg az óratekergetést, mert időbe telik, mire módosítják az erről szóló uniós irányelvet. S még akkor sem tudni, Magyarország valóban a nyári időszámításban marad-e, ahogyan az Európai Bizottság javasolja majd.
Jelenleg ugyanis nem világos, az egyes tagállamoknak mekkora önállóságuk lesz ennek eldöntésében, hiszen az egy időzónában lévő országoknak, így például Magyarországnak és Németországnak – már csak gazdasági okokból is – érdemes ugyanarra az időszámításra átállniuk. Mindenesetre csillagászati szempontból és földrajzi fekvésünk okán is nálunk a téli időszámítás az „eredeti”, ezért az alvásszakértők egészségügyi okokból a télit tartanák meg.
Az embereket azonban kevéssé érdeklik a tudományos szempontok. József egyike azon kevés magyarnak, aki vette a fáradságot, és szavazott az óraátállítás eltörlését felvető európai uniós konzultáción. Ő így magyarázza a döntését: „Arra szavaztam, nem bánom, ha eltörlik az óraátállítást, de akkor maradjon a nyári időszámítás, mert reggel nem számít, ha sötétben megyek dolgozni, de az nagyon lehangoló, ha munka után sötétben megyek haza. Utána már az embernek nincs kedve sehova sem elmenni.”
S akkor még nem beszéltünk a nyári időszámítás legnépszerűbb hatásáról, miszerint a legmelegebb hónapokban jó sokáig van világos esténként, júniusban és júliusban ugyanis fél és háromnegyed 9 körül kezd sötétedni. Nehéz tehát eldönteni, mi a jobb, a reggeli vagy az este világosság, mindenesetre az Orbán-kormánytól ez ügyben nem lehet sokat várni. A Jobbik korábban többször javasolta az intézmény eltörlését, mert ennek gazdasági hatásai ma már elhanyagolhatóak – évi 4-5 milliárd forint megtakarításról lehet talán szó – de a kormány többször is lesöpörte a javaslatot az asztalról, és nem volt hajlandó érdemben foglalkozni az óraátállítás szükségességével.
