Nyomdafestéket nehezen tűrő jelzőkkel illették az átlagbérek emelkedéséről szóló kormányzati örömódákat az Azénpénzem.hu olvasói – írja honlapján a pénzügyi szakportál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén júliusban 326,7 ezer forint volt az átlagkereset, ami egy év alatt 12,8 százalékos növekedést jelent. Egyre többen vannak azonban, akik ebből nem sokat éreznek.
Ezt magyarázhatja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a statisztikákban ugyan megjelenik, azoknak a minimálbéreseknek azonban, akik zsebbe is kapnak pénzt, ez egyetlen fillér pluszt sem jelent.
A portál számításai azt mutatják, hogy amíg a KSH hivatalos statisztikája szerinti 2010-es átlagbérnél az adózók mintegy 38 százaléka keresett kevesebbet, addig ugyanez az adat 2016-ban már 43 százalék volt. Még nagyobb a lemaradás vidéken, ahol hat év alatt 46 százalékról 52 százalékra emelkedett az átlag alatt keresők aránya. Szabolcsban pedig 60 százalék fölötti arányról beszélhetünk.
Mitől lesz itt osztrák életszínvonal? - Magyar Hang
A jegybank tanulmánya elismeri, az elmúlt 10-15 évben egyik kormány sem hajtotta végre azokat a reformokat, amelyek nélkül esélyünk sincs felzárkózni.
A gazdagabbak azonban egyre gazdagabbá válnak. Jól mutatja ezt, hogy 2015 és 2016 között a havi 1,66 millió forint feletti keresettel rendelkezők 11 százalékkal több jövedelmet vallottak be. Az általuk keresett összeg 2016-ban 545,5 milliárd forint volt. Még árulkodóbb az az adat, amely szerint a top százas jövedelmi listába tartozó magánszemélyek 2015-ben 130,5 milliárd forint jövedelmet vallottak be, ami egy év alatt csaknem negyedével, pontosan 23 százalékkal nőtt. Vagyis az átlagjövedelem emelkedésében komoly szerepe lehet a kiemelkedően jól keresők jövedelmének mind gyorsabb emelkedésének.
