Két szervezet, a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vizsgálta meg, vajon ténylegesen hasznos volt-e Magyarország számára a letelepedési kötvény-projekt. Nos, az adatok áttekintése után például a kutatásból egyértelműen kiderült, a kötvény-biznisz nemhogy nem volt érdemi hatással az államadósság finanszírozására, hanem mintegy 30 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar adófizetőknek és az államnak. A kutatási adatokból a hvg.hu számításai szerint összesen 1666 millió euró bevétele volt az országnak, ám a vállalások miatt majd 1844 millió eurót kell majd visszafizetnie a határidők lejártával.
A különbség, 178 millió euró 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna. Ráadásul, ha az állam nem kötvényekkel üzletel, hanem az Európai Beruházási Banktól kér több hitelt, máris kijön a fent már említett, közel 30 milliárdnyi bukás, arról nem beszélve, hogy mindeközben nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a kutatási adatok bemutatásakor elmondta, hogy az államvezérelt közpénzszivattyú egyik fontos eleme a letelepedési államkötvény, és a rendszerszintű korrupció így szolgál hatalmi érdekeket, a foglyul ejtett állam pedig néhányak mesés gazdagodását szolgálja.
Kreml-közeli emberek és bűnözők is kaptak Rogánék kötvényéből - Magyar Hang
A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomzó cikke szerint orosz politikusok és állami cégvezetők is kaptak magyar papírokat a kötvényprogramon keresztül.
Arról nem is beszélve, hogy a kutatás szerint a programban összesen 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez. Köztük a szíriai elnök, Aszad pénzembere, az orosz hírszerzés vezetőjének családja, egy, a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott üzletember, valamint a stratégiai hajózási útvonalak mentén Finnországban szigeteket vásároló orosz milliárdos is.
Bod Péter Ákos – aki előadást tartott a rendezvényen – úgy véli, a letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá, hiszen a magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni ezekkel, mert volt belőlük elég. Mivel a szokásosnál jobban működőt nem hozott a letelepedési államkötvények rendszere, így aztán lehet választani, hogy ötlettelenségről, dilettantizmusról, vagy nyereségvágyból vezették-e ezt be a kormány.
Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője a korrupció vizsgálata felől közelítette meg a kérdést. Magyarország elszúrta ezt a programot, mert az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem a fent említett közvetítők árulnák a kötvényt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami a kötvényprogram idején még nem, de azóta már alaptörvény-ellenes. Ráadásul a kockázatot jelentő személy azt is megtehette, hogy egy családtagjával vetetett kötvényt, hogy majd később családegyesítés címén jöjjön be az országba.
Joghézagon át menekül a kötvényes „jobbkeze" - Magyar Hang
Még egy hónapja sincs érvényben az új büntetőeljárásról szóló törvény, egy joghézag máris láthatóvá vált.
A kutatásban szintén részt vett Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője, Romhányi Balázs egyértelműen kijelentette, nem volt szükség erre a programra sem a hiány finanszírozásához, sem a lejáró adósság megújításához, sem a devizatartalék növeléséhez, sem a kincstári számla likviditásának fenntartásához. Véleménye szerint, ha az állam mégis pénzt szeretett volna, akkor azt megoldhatta volna szokványos devizakötvények kibocsátásával, ugyanis 2015 óta annyival jobb üzlet lett volna a hagyományos devizakötvény, hogy mára 21 milliárd forinttal több pénzt kapott volna az állam. Az Beruházási Bankról már nem is beszélve.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint nem a magyar adófizetők, hanem Soros György veszített a magyar kötvényprogramon, és ez a Transparency kritikájának valódi oka. "2012 és 2016 között Magyarországnak vissza kellett fizetnie a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hiteleket. Ezt Soros György is szívesen finanszírozta volna, de Magyarország más utat választott. Lakossági devizakötvényekből és letelepedési kötvényekből fizettük vissza az adósságot. Ez Soros gazdasági érdekeit sértette. Ezért rágalmazzák a Soros által fizetett szervezetek - mint például a Transparency International- a magyar kötvényprogramot" - olvasható a közleményben.
A KTK szerint a kötvényprogram elősegítette a 2010 előtt felvett magas kamatozású IMF hitel visszafizetését, melynek kamata a 2013. májusi törlesztéskor a 4%-ot is meghaladta szemben a Letelepedési Magyar Államkötvény akkori éves 2,53%-os éves kamatával. A magyar állam 2013 és 2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben kibocsátott ki Letelepedési Magyar Államkötvényt. A kedvezőbb feltételeknek köszönhetően 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a kedvezőtlenebb kamatozású Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki.
A TI konferenciájának résztvevői csak óvatosan reagáltak az ÁKK közleményére. Romhányi Balázs az Indexnek annyit mondott, hogy nem ismeri az ÁKK számítását, az viszont komoly érvelési hiba lenne, ha az ÁKK az elérhető legdrágább finanszírozási konstrukcióhoz, mondjuk az IMF hitelhez hasonlítaná a letelepedési programot (pedig az ÁKK részben ezt teszi). Wiedemann Tamás, a G7 újságírója, aki a Transparencyvel együttműködve próbált kiperelni a programra vonatkozó adatokat az államtól, arra hívta fel a figyelmet, hogy a PEMÁK egy három éves futamidejű állampapír, aminek a konstrukcióját direkt úgy alakították ki, hogy ösztönözze a magyarokat az euró államkötvények vásárlására, ezért ezzel összehasonlítani a letelepedési kötvényeket igazi "almát a körtével" hiba.
