Az elmúlt héten újból demonstrálta erős jelenlétét Magyarországon az új nemzeti nagytőke legismertebb képviselője, Mészáros Lőrinc. Az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott felcsúti nagyvállalkozó már nem elégedett meg azzal, hogy tőzsdei csoportja – ha a részvénycsomagokat összerakjuk – a budapesti börze ötödik legnagyobb vagyonát birtokolja. Egy cégfúzió révén jövő tavaszra már hivatalosan is az ő érdekeltsége lesz hazánk legtőkeerősebb befektetési holdingja, valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) negyedik legnagyobb cége, a Magyar Telekommal holtversenyben.
Egy múlt heti konferencián ugyanis bejelentették, hogy a milliárdos többségi tulajdonában lévő Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. egyesül, ami egyébként a BÉT történetének első fúziója. A tranzakció lezárására legkésőbb 2019. március 31-ig kerül sor. A fúzió után létrejövő vállalat árbevétele meghaladhatja a 200 milliárd forintot, a kamat- és adófizetés, illetve amortizáció nélkül számított eredménye pedig a 30 milliárd forintot. A jogutód társaság becsült piaci értéke – mai árfolyamon és a jelenlegi piaci viszonyokkal számolva – elérheti a 350-400 milliárd forintot. Ez közel egymilliárd eurót, a magyar GDP (bruttó hazai termék) egy százalékát jelenti, ezért Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az Opus Nyrt. igazgatóságának tagja abban reménykedik, hogy egy ekkora vagyontömeg megszólítja majd a nemzetközi befektetőket. A holding maga is terjeszkedne a nemzetközi piacon, és arra készül, hogy külföldi cégeket is felvásároljon.
Mészáros cége miatt tarolták le a ligetet Balatonszemesen - Magyar Hang
Az üdülőtulajdonosok a dél-balatoni vasútvonal felújítása óta küzdenek a gödrökkel és az összegyűlő vízzel.
A Mészáros-család számára némi gondot okozhat, hogy a Konzum és az Opus igazgatósága meglehetős átfedést mutat, márpedig a menetrend szerint december 3-án el kell majd dönteni, kik legyenek az egyetlen igazgatóság tagjai. A Konzumban Jászai Gellért, és közeli munkatársa, Linczényi Aladin Ádám mellett megtalálható három Mészáros-utód is: Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix és az ifjabb Lőrinc is. Mészáros-Homok Ágnes, valamint Beatrix az Opus Global igazgatóságában is szerepet kapott. Mellettük áll még Jászai Gellért, Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója és Halmi Tamás (neki vezető szerep jutott több, az egykori felcsúti polgármesterhez köthető cégnél, mint a Mészáros és Mészáros Kft., vagy a lapokat kiadó Mediaworks, illetve az Opus Press).
A fúziót követően többek között olyan gyöngyszemek kerülhetnek egy ernyő alá, mint a Hunguest Hotels, a Balaton Tourist, az ingatlanbefektető Appeninn, a CIG Pannónia biztosító, a Mészáros és Mészáros és R-Kord építőipari cégek, a Wamsler kandallógyártó, a mezőgazdasági Csabatáj, a Kall Ingredients izocukorgyár, a Viresol búzakeményítő gyár, a Mátrai Erőmű, a Geosol biomassza cég, a Mediaworks vagy a 4iG informatikai vállalat.
Elkezdték a vagyon átcsoportosítását
Amióta Orbán Viktor jóbarátja, Mészáros Lőrinc megjelent a Budapesti Értéktőzsde (Bét) világában, szinte naponta jelentenek be valamilyen érdekes ügyletet. Augusztus 23-án például az derült ki, hogy a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport egyik cége, a Konzum PE Magántőkealap eladja az ingatlanbefektető Appeninn Nyrt.-ben lévő 20,59 százalékos részesedését a miniszterelnök veje, Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt.-nek. Vagyis a volt felcsúti polgármester vagyonának egy része már nyíltan az Orbán család közelébe kerülhet. A vételár üzleti titok, de a G7 portál a Tiborcz cége által megszerezni kívánt részvénycsomag értékét 6 milliárd forintra becsüli. Az Appeninn-nél az irányítás a 33 százalék körüli tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoporton keresztül továbbra is Mészároséknál marad.
A Mészáros-cégek százmilliárdos túlárazással dolgoztak az elmúlt években - Magyar Hang
A lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése idején is kijut a pozitív Mészáros Lőrinc-hírekből.
Az ügylettel kissé áttekinthetőbb lett a tőzsdei Mészáros-birodalom szerkezete. Már korábban is tisztult valamelyest a kép: egy májusi közleményben ugyanis a felcsúti sikerember elismerte, hogy a Konzum PE Magántőkealap az ő és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix tulajdonában van.
Hasonló „tisztulás” zajlott le augusztus végén az MKB Banknál: nem tűnt el ugyan a pénzintézet tulajdonosi hátteréből az egyik nagy befektető, a Metis Magántőkealap, de nyilvánosságra hozták, hogy Mészáros Lőrinc és felesége a Metis és Metis 2. magántőkealapok kizárólagos befektetőivé válnak. E két tőkealapon keresztül pedig hivatalosan is a Mészáros házaspár kezébe kerül az MKB Bank 48,62 százalékos tulajdonrésze. Igaz, egy 9,99 százalékos tulajdonrész a Metisből kiváló Eirene Magántőkealapnál landol, amelynek végbefektetője továbbra is ismeretlen.
Lehetőség a vagyon elrejtésére
– Az elmúlt hetek tőzsdei manőverei arra utalnak, hogy az új nemzeti nagytőke képviselői immár tulajdonosként is kezdenek a fényre lépni, a titokzatosságot biztosító magántőkealapok használata pedig olyan köztes lépésnek tűnik, amelyet szép lassan elhagyhatnak – magyarázták lapunknak szakértők. A magántőkealapok a gyakorlatban lehetőséget adnak arra, hogy a gazdaság fontos szereplői elrejtőzzenek, vagyonukat eltüntessék. Azt is lehetne mondani, ez a konstrukció az idejét múlt offshore cégeket váltotta föl, az ide befektetőknek ugyanis a törvény garantálja az ismeretlenséget. Még azt sem kell bejelenteni, ha megváltozik a tulajdonosi szerkezet.
444: Mészáros Lőrinc átveszi a TV2-t, vége lesz Andy Vajna médiabirodalmának - Magyar Hang
Csak a Rádió 1 marad a filmügyi biztosnál. Dirk Gerkens is távozik.
Külön érdekessége a Mészáros-birodalom terjeszkedésének, hogy tavaly óta a börzét is bevonták az építkezésbe, noha ez elsőre furcsa taktikának tűnhet, hiszen a tőzsdei cégekre sokkal erősebb nyilvánossági szabályok vonatkoznak, mint az átlagos vállalatokra. Szakértők úgy vélik, erre azért van szükség, mert a tőzsdei társaság mint tulajdonosi forma megnehezíti, hogy egyvalaki ragadhassa magához a Mészáros érdekeltségébe tartozó cégcsoportban összegyűjtött vagyont. Egy másik értelmezés szerint mindig ad némi aggodalomra okot, ha a vagyon nagy része politikailag kitett üzletek, állami közbeszerzések révén halmozódik fel, hiszen soha nem lehet tudni, egy új kormányzati kurzus nem kívánja-e felülvizsgálni ezt a folyamatot. Ám ha jórészt tőzsdei cégekben testesül meg a vagyon, akkor ezt már gyakorlatilag lehetetlen visszavenni, hiszen a kis- és egyéb részvényesek miatt rengeteg tulajdonost sértene a lépés.
Létező modell
Jászai Gellért már februárban arról beszélt, hogy „tőzsdei érdekeltségeik az aktív növekedési szakaszt követően már 5–7 éven belül közép-kelet-európai szinten is meghatározó befektetési csoporttá válnak”. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint ez a modell nem egyedülálló: a dél-koreai chaebolok (családi irányítású konglomerátumok, mint a Samsung, az LG, a Daewoo vagy a Hyundai) a 60–70-es évektől kezdve játszottak kiemelkedő szerepet az ország gazdasági növekedésében. A recept hasonló volt: a politikai hátszéllel kiemelt vállalkozások állami segítséggel nőttek hatalmasra, és egy részük ugyancsak a tőzsdén forog. Az is igaz, ez a modell gazdasági válság idején hátránynak bizonyult. Fontos különbség, hogy e cégek sokat fektettek a kutatás-fejlesztésbe, és világszínvonalú termékekkel léptek ki a piacra, ellentétben az „legújabb” hazai márkákkal.
– A Mészáros-csoport szédületes sikeréből osztalék vagy árfolyam-emelkedés formájában a kisrészvényesek is részesedhetnek. Vagyis a kisbefektetőknek most az az érdekük, hogy az új magyar elit más tagjai, például Garancsi István, Andy Vajna, is vezessék be cégeiket a tőzsdére – fűzte hozzá Dióslaki.
