Sokakat tölt el nyugtalansággal a lakástakarékokhoz kapcsolt állami kedvezmény megszüntetése, és nemcsak azért, mert többé nem lehet – ahogy a törvényjavaslat indoklása fogalmaz – „medencét és szaunát” építeni állami forintokból. Az igazi gond az, hogy a kormány – cseppet sem elegáns, viszont annál váratlanabb módon – október közepén lényegében két nap alatt döntött romba egy több mint húsz éve fennálló üzletágat. Nem csoda, ha piaci szereplők már most kutatják a jeleket, melyik lesz a következő szektor, amelyet mindenáron „rendbe kíván tenni” az állam.
Kezdhetnek aggódni az önkéntes kasszák?
A felfokozott hangulatra jellemző, hogy az utóbbi napokban elég volt egyetlen odavetett mondat, és máris lázas spekulációba kezdett a sajtó. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója egy konferencián számolt be arról, hogy szervezete azt javasolja: a magyar állam a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára is lépjen be, mert „alulteljesítők vagyunk e téren nemzetközi összevetésben”. Javaslatukat már le is tették a kormány asztalára, de részleteket nem árult el. Ezzel szinte egy időben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felvetette: garanciarendszert kellene létrehozni az önkéntes nyugdíjkasszák, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében is, mivel ezeket nem fedik le a jelenlegi védelmi alapok. Ezt megelőzően, a nyár folyamán már kiderült, hogy 2019-ben a munkáltatók nem fizethetnek kedvezményesen a munkavállalók önkéntes pénztáraiba, ami önmagában kérdésessé teszi a szektor jövőjét.
„Vissza az állami támogatást a lakástakarékoknak!" - Magyar Hang
A Jobbik visszaállítaná a lakástakarék-pénztárakban megspórolt összeg után járó évi harminc százalékos állami támogatást – erről beszélt lapunknak Z. Kárpát Dániel.
Az információmorzsákat összerakva egyesek már látni vélik az új irányt: az állam akar belépni a hosszú távú nyugdíj-megtakarítások piacára, és – attól függően, hogy ez milyen formát ölt – ennek áldozatul eshetnek az ugyancsak mintegy két évtizedes múltra visszatekintő önkéntes kasszák is.
Jó lenne egy garanciaalap?
– Úgy látom, hogy a pénztári szektor helyzetét komplex módon újragondolja a pénzügyi felügyeletet betöltő jegybank – nyilatkozta a találgatások kapcsán lapunknak Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. Jelenleg a pénztárak megtakarítása mögött a felügyelet szigorú, napi ellenőrzése áll, de garanciaalap valóban nincs, igaz, eddig nem is volt komoly gond a szektor működésével.
A jegybank szerint azonban logikus lépésről van szó. Mint a Portfolió.hu-nak írt válaszukban megfogalmazták: „az önkéntes pénztárak vagyona az elmúlt időszakban örvendetesen megnőtt: a nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak együttes vagyona 2018. június 30-án mintegy 1440 milliárdot, ebből a tagok egyéni számláján lévő tartalék 1417 milliárd forintot tett ki”. Már csak a közbizalom növelése szempontjából is indokoltnak tartják tehát a garanciarendszer kiterjesztését a szektorra. Ha lenne ilyen alap, ebből lehetne fizetni a kártérítést egy kassza fizetésképtelensége esetén, összege pedig megegyezhetne a már meglévő garanciaintézményekével, azaz legfeljebb 100 ezer euró (mintegy 30 millió forint) lehetne. A jegybank hangsúlyozza: „a tagdíjat fizető önkéntesnyugdíjpénztár-tagok terhei semmilyen módon nem növekednének a pénztári garanciaalap létrehozásával”.
Babakötvény után nyugdíjaskötvény?
Azzal Kravalik Gábor is egyetért, hogy az új rendszer az öngondoskodásba vetett bizalmat erősíti. Ugyanakkor szerinte a célt el lehetne érni a meglévő négy garanciaalap valamelyikének kiterjesztésével is, mivel az önkéntes nyugdíjkasszák nonprofit szervezetek, így a vagyont valójában háttérintézmények (például pénzintézetek, letétkezelők) kezelik. Az Országos Betétbiztosítási Alap a hitelintézeti betéteseket, a Befektető-védelmi Alap a tőkepiaci szolgáltatásokat igénybe vevőket, a Kártalanítási Alap a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ügyfeleket, a Pénztárak Garancia Alapja pedig a megmaradt magánnyugdíjpénztári tagokat védi. Ez utóbbi tűnik logikus választásnak, ha az önkéntes kasszák egy meglévőhöz csatlakozhatnának.
Lakástakarékok: Németh Szilárd és Hoppál Péter is medencére költi a pénzt? - Magyar Hang
A Jobbik népszavazási kérdésével a Nemzeti Választási bizottsághoz fordult. A Momentum is hasonlóan cselekedett.
Ami az ÁKK vezetőjének megnyilvánulását illeti, egyesek látatlanban egyből azt a következtetést vonták le, hogy jön az állami önkéntes nyugdíjpénztár. Szakértők azonban egyelőre úgy értelmezik a konferencián elhangzottakat, hogy a szervezet inkább állampapírokba terelné a nyugdíjcélra félrerakott pénzeket. Feltételezések szerint ennek eszköze lehetne például a Babakötvényhez hasonló hosszú lejáratú „nyugdíjaskötvény”, amelyet sokféleképpen – akár állami támogatással, adókedvezménnyel – lehet vonzóvá tenni ahhoz, hogy elcsalogassa a pénzt a jelenlegi kasszáktól. Ha viszont mégis megjelennének az állami pénztárak, sőt: biztosítók, az a jelenlegi nyugdíjrendszer teljesen új alapokra helyezését is jelentené, amelynek következményei beláthatatlanok.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
