A puszta adatok azt mutatják, ugyan kicsit nagyobb volt a drágulás mértéke (3,6 százalék) szeptemberben, mint a Magyar Nemzeti Bank várakozása (3,4 százalék), azonban nincs ok az aggodalomra, mert elemzők éves szinten legfeljebb 3 százalékos jegybanki célérték körüli inflációt várnak. A pénzromlás átlagos értéke azonban sok mindent eltakar. Például azt, hogy mennyire terhelik az emelkedő árak a nyugdíjasok költségvetését. A Központi Statisztikai Hivatal által számított nyugdíjaskosár még akár kedvező is lenne, hiszen annak inflációja mindössze 3,3 százalék. Az októberi nyugdíjas infláció pedig 3,4 százalék volt.
Más képet látunk azonban, ha megnézzük, mely termékeknek mennyivel emelkedett az ára egy év alatt. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, márpedig erre költenek arányaiban a legtöbbet az idősek. Még kedvezőtlenebb a kép annak a nyugdíjasnak, aki egészségesen szeret élni, és sok zöldséget fogyaszt. Az idényáras élelmiszerek – friss zöldség, gyümölcs – ára 21,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldség 38,4 százalékkal drágult.
Ehhez képest az idei év elején 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mert a jelenlegi szabályok szerint az infláció mértékével kell emelni a kifizetés összegét. S miután az első nyolc hónapban nem haladta meg ezt a mértéket az átlagos áremelkedés, az érvényben lévő jogszabályok értelmében az ellátásba fixen beépülő nyugdíj-kiegészítést sem kaphatnak az időskorúak. Igaz, a 3,5 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémiumot igen, maximum 18 ezer forint értékben.
Mi legyen a nyugdíjrendszerrel? Egy biztos: spóroljon, aki csak tud - Magyar Hang
Valóban hét évvel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy van más megoldás?
Miután azonban – amint a kormánypropagandából nap mint nap halljuk – Magyarország jobban teljesít, feltehető a kérdés: nem érdemelnének-e többet a nyugdíjasok is. Hiszen Orbán Viktor több alkalommal is bejelentette, miután az ország jobban teljesít, ő úgy döntött, hogy pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nemzetközi Valutaalap követelésére a 13. havi nyugdíjat megszüntető Bajnai-kormány döntött úgy 2009-ben, hogy 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett kötelező az egyszeri (azaz a nyugdíj összegébe be nem épülő) prémium kifizetése. Igaz, ezzel együtt az addig érvényben lévő svájci indexálást a nyugdíjasok számára kedvezőtlenül módosította. Amíg korábban a nyugdíj ötven százalékban a reálbér-emelkedés felével, ötven százalékban pedig az infláció felével nőtt, addig ezt követően csak 5 százalék fölötti gazdasági növekedésnél maradt érvényben a szabály, 3 százalék alatt pedig csak az inflációt követte a nyugdíjak emelkedése.
A svájci indexálást teljes mértékben a második Orbán-kormány vezette ki, s 2012 óta már kizárólag a pénzromlás mértéke határozza meg, mennyivel is emelkedik a nyugállományban lévő ellátása.
Érdemes megnézni, mennyivel nőhetne a nyugdíj, ha visszaállítanák az eredetileg a Bokros-csomag idején bevezetett indexálást, vagy visszatérnénk az Antall-kormány idején élő rendszerre, amikor kizárólag az átlagbér emelkedéséhez igazították a nyugdíjak mértékét
Miután a reálbér-emelkedés 2017-ben 10,3 százalék, az idei évre tervezett infláció pedig 3 százalék volt, a nyugdíjemelkedésnek a svájci indexálás szerint 5,15 + 1,5, azaz 6,65 százaléknak kellett volna lennie. Vagyis az emelés több mint kétszerese lehetne a ténylegesnek. Az Antall-kormány idején használt modell szerint pedig még jelentősebb, 10,3 százalékos nyugdíjemelésre számíthattak volna az időskorúak.
Befurakodna az állam a nyugdíjpénzek piacára - Jöhet a „nyugdíjaskötvény"? - Magyar Hang
Ha megjelennének az állami pénztárak, sőt: biztosítók, az a jelenlegi nyugdíjrendszer teljesen új alapokra helyezését jelentené, amelynek következményei beláthatatlanok.
Felvethető a kérdés, ha valóban olyan jól teljesít az ország, s valóban szívén viseli a kormány a nyugdíjasok ügyét, akkor mi akadályozza meg, hogy visszaállítsa a svájci indexálást ahelyett, hogy Erzsébet-utalványokkal kenyerezi le az időseket. Különösen, hogy a jelenlegi rendszerben egyre nagyobb lesz a különbség a dinamikusan növekvő bérek és az éppen hogy emelkedő nyugdíjak között, azaz egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok.
Annál is reálisabb az elképzelés, mert szó sincs kifizethetetlen összegről, hiszen Farkas András nyugdíjszakértő szerint a rendszer visszaállítása tavaly mindössze 140 milliárd forintjába került volna a költségvetésnek. Vagyis még annyiba sem, mint a 170 milliárd forint körüli összegből megrendezett 2017-es vizes világbajnokság, nem is beszélve az új Puskás Ferenc Stadion 190–200 milliárd forintos tervezett költségvetéséről. Amikor értékeli valaki a nyugdíjemelést, akkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a határon túli foci fejlesztésére két év alatt több mint 20 milliárd forintot költött a kormány. Ez az összeg biztosan jobb helyen lett volna a nyugdíjasoknál.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
