Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Az emelkedő infláció vesztesei az idősek

Szerző: | 2018. november 12., 10:48 | Gazdaság

Fotó: Unsplash/Huy Phan

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A puszta adatok azt mutatják, ugyan kicsit nagyobb volt a drágulás mértéke (3,6 százalék) szeptemberben, mint a Magyar Nemzeti Bank várakozása (3,4 százalék), azonban nincs ok az aggodalomra, mert elemzők éves szinten legfeljebb 3 százalékos jegybanki célérték körüli inflációt várnak. A pénzromlás átlagos értéke azonban sok mindent eltakar. Például azt, hogy mennyire terhelik az emelkedő árak a nyugdíjasok költségvetését. A Központi Statisztikai Hivatal által számított nyugdíjaskosár még akár kedvező is lenne, hiszen annak inflációja mindössze 3,3 százalék. Az októberi nyugdíjas infláció pedig 3,4 százalék volt.

HIRDETÉS - AIP

Más képet látunk azonban, ha megnézzük, mely termékeknek mennyivel emelkedett az ára egy év alatt. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, márpedig erre költenek arányaiban a legtöbbet az idősek. Még kedvezőtlenebb a kép annak a nyugdíjasnak, aki egészségesen szeret élni, és sok zöldséget fogyaszt. Az idényáras élelmiszerek – friss zöldség, gyümölcs – ára 21,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a burgonya 36,5, a friss zöldség 38,4 százalékkal drágult.

Ehhez képest az idei év elején 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mert a jelenlegi szabályok szerint az infláció mértékével kell emelni a kifizetés összegét. S miután az első nyolc hónapban nem haladta meg ezt a mértéket az átlagos áremelkedés, az érvényben lévő jogszabályok értelmében az ellátásba fixen beépülő nyugdíj-kiegészítést sem kaphatnak az időskorúak. Igaz, a 3,5 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémiumot igen, maximum 18 ezer forint értékben.

Mi legyen a nyugdíjrendszerrel? Egy biztos: spóroljon, aki csak tud – Magyar Hang

Valóban hét évvel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy van más megoldás?

Miután azonban – amint a kormánypropagandából nap mint nap halljuk – Magyarország jobban teljesít, feltehető a kérdés: nem érdemelnének-e többet a nyugdíjasok is. Hiszen Orbán Viktor több alkalommal is bejelentette, miután az ország jobban teljesít, ő úgy döntött, hogy pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. A valóság ezzel szemben az, hogy a Nemzetközi Valutaalap követelésére a 13. havi nyugdíjat megszüntető Bajnai-kormány döntött úgy 2009-ben, hogy 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett kötelező az egyszeri (azaz a nyugdíj összegébe be nem épülő) prémium kifizetése. Igaz, ezzel együtt az addig érvényben lévő svájci indexálást a nyugdíjasok számára kedvezőtlenül módosította. Amíg korábban a nyugdíj ötven százalékban a reálbér-emelkedés felével, ötven százalékban pedig az infláció felével nőtt, addig ezt követően csak 5 százalék fölötti gazdasági növekedésnél maradt érvényben a szabály, 3 százalék alatt pedig csak az inflációt követte a nyugdíjak emelkedése.

A svájci indexálást teljes mértékben a második Orbán-kormány vezette ki, s 2012 óta már kizárólag a pénzromlás mértéke határozza meg, mennyivel is emelkedik a nyugállományban lévő ellátása.

Érdemes megnézni, mennyivel nőhetne a nyugdíj, ha visszaállítanák az eredetileg a Bokros-csomag idején bevezetett indexálást, vagy visszatérnénk az Antall-kormány idején élő rendszerre, amikor kizárólag az átlagbér emelkedéséhez igazították a nyugdíjak mértékét

Miután a reálbér-emelkedés 2017-ben 10,3 százalék, az idei évre tervezett infláció pedig 3 százalék volt, a nyugdíjemelkedésnek a svájci indexálás szerint 5,15 + 1,5, azaz 6,65 százaléknak kellett volna lennie. Vagyis az emelés több mint kétszerese lehetne a ténylegesnek. Az Antall-kormány idején használt modell szerint pedig még jelentősebb, 10,3 százalékos nyugdíjemelésre számíthattak volna az időskorúak.

Befurakodna az állam a nyugdíjpénzek piacára – Jöhet a „nyugdíjaskötvény”? – Magyar Hang

Ha megjelennének az állami pénztárak, sőt: biztosítók, az a jelenlegi nyugdíjrendszer teljesen új alapokra helyezését jelentené, amelynek következményei beláthatatlanok.

Felvethető a kérdés, ha valóban olyan jól teljesít az ország, s valóban szívén viseli a kormány a nyugdíjasok ügyét, akkor mi akadályozza meg, hogy visszaállítsa a svájci indexálást ahelyett, hogy Erzsébet-utalványokkal kenyerezi le az időseket. Különösen, hogy a jelenlegi rendszerben egyre nagyobb lesz a különbség a dinamikusan növekvő bérek és az éppen hogy emelkedő nyugdíjak között, azaz egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok.

Annál is reálisabb az elképzelés, mert szó sincs kifizethetetlen összegről, hiszen Farkas András nyugdíjszakértő szerint a rendszer visszaállítása tavaly mindössze 140 milliárd forintjába került volna a költségvetésnek. Vagyis még annyiba sem, mint a 170 milliárd forint körüli összegből megrendezett 2017-es vizes világbajnokság, nem is beszélve az új Puskás Ferenc Stadion 190–200 milliárd forintos tervezett költségvetéséről. Amikor értékeli valaki a nyugdíjemelést, akkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a határon túli foci fejlesztésére két év alatt több mint 20 milliárd forintot költött a kormány. Ez az összeg biztosan jobb helyen lett volna a nyugdíjasoknál.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: béremelés, Farkas András, infláció, nyugdíj, nyugdíjprémium


Nem akarnak újabb bányát a grönlandiak

Nem akarnak újabb bányát a grönlandiak

Az emberek hallatták a szavukat – így kommentálta a választási eredményt a győztes párt, a baloldali nacionalista Inuit Ataqatigiit. A koncessziós jogokat birtokló, kínai érdekeltségű cég nem adja fel a harcot.

Kulturális felszabadítás

Kulturális felszabadítás

Ön az egyik első kétéltű művész, aki nemzetközi hírnevet vívott ki magának. rengeteget tett a kétéltűek politikai öntudatra ébredéséért is. nem zavarja, hogy még mindig azt mondogatják az emberek, hogy a fehér gólya hozza a gyereket?

Az első tudós

Az első tudós

Anaximandrosz jelentősége nem is elméleteinek igazságában rejlik, sokkal inkább a világ jelenségeinek vizsgálatát meghatározó felfogásában.

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest