A leglényegesebb változás az lenne, hogy három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak három éves időszakon belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlórákkal és szabadnapokkal. Ez azonban nem minden: a javaslat ugyanis a túlórák számát is emelné, a jelenlegi legfeljebb 250 órás túlmunkakeretet ennél jóval magasabban, 400 órában állapítaná meg.
Az állam nem foglalkozik az egészségügyi szakdolgozók gondjaival - összeomolhat a rendszer - Magyar Hang
Tizennégy hónap – átlagosan ennyi idő alatt teljesítendő munkát végeznek el egyetlen év alatt.
Érdemes kiemelni: azzal, hogy egyéni képviselői indítványként nyújtották be a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló javaslatot, megkerülhető az érdemi vita a szakmai szervezetekkel. Erre is felhívta a figyelmet közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. Kordás László azt is bejelentette: mivel elfogadhatatlannak tartják a két képviselő javaslatát, kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) soron kívüli összehívását. A szakszervezet szerint, ha az Országgyűlés elfogadja Kósa és Szatmáry javaslatát, az egyet jelentene azzal, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknál pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez a MaSzSz szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
Tiltakozik a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek is. Szerintük egy 2017 áprilisában már megakadályozott törvénymódosítást próbálnak még rosszabb változatban elfogadtatni a parlamenttel. Szerintük a javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés megteremtése. A két szakszervezet szerint azonban a három év ebből a szempontból szinte beláthatatlanul, életszerűtlenül hosszú idő. A munkaidőkeret szabályozásának további extrém bonyolítása kaotikussá tenné a munkaidő-kezelést – közölték.
Atlasz a katedrán - Magyar Hang
Nincs a világon még egy olyan ország, ahol a diákoknak és a tanároknak ekkora és teljesíthetetlen terhelésben lenne részük, mint nálunk.
Megszólalt a Közúti Közlekedési Szakszervezet is. Honlapjukon úgy kommentálták a tervezett módosítást, hogy „rabszolgát csinálnak a melósból, csak éppen viharlámpát nem adnak” neki. Baranyai Zoltán elnök az Indexhez eljuttatott közleményben azt írta, hogy az autóbuszvezetők szinte minden cégnél már eddig is évi 300 órát túlórázhatnak a kollektív szerződések alapján. Ennél többet viszont nem akarnak túlórázni, hiszen ezen felül még így is átlagosan havi 30-40 óra pluszt töltenek a munkahelyen. Ez nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás. Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra jelenlét a munkahelyen. Ez az idő – érvelt – jövőre tovább nőne, ha a parlament elfogadná az ominózus tervezetet. Baranyai hozzátette, a munkaerőhiányt nem így, hanem béremeléssel kellene megoldani.
A vegyipari és energiaipari szakmák érdekképviseleti szerve, a VDSZ paragrafusonként foglal állást a fideszesek javaslatáról. Ebben a részletes szakmai észrevételek mellett több ellentmondásra hívják fel a figyelmet. Többek között arra, hogy a javaslat módosítaná a munkanap és a hét törvényi definícióját is. Eszerint a munkanap és a hét számítását a munkáltató működése helyett a munkarendhez kötné, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
Kevés sofőr maradt itthon, drágább lesz a fuvaroztatás - Magyar Hang
A szakma Nyugat-Európából hozna gépkocsivezetőket – mégpedig magyarokat.
Az ügyben több parlamenti párt is megszólalt. Az LMP szerint a kormány számára a multinacionális cégek profitja fontosabb a munkavállalók érdekeinél. Csárdi Antal úgy fogalmazott, hogy csúsztatva, bújtatva vezetnék be a heti hatnapos munkahetet. Európai uniós összehasonlításban már most is a magyar munkavállalók dolgoznak a legtöbbet, miközben a magas munkaterheléshez méltatlanul alacsony fizetések társulnak – jelentette ki az állami hírügynökség szerint. A Demokratikus Koalíció szakpolitikusa, Nemes Gábor – aki korábban maga is érdekképviseleti vezető volt – azt mondta, ha a mostani javaslatot elfogadják, akkor napi tíz órányi munkára lehet majd kötelezni a dolgozókat. A túlórák száma pedig évente akár tíz hetet is kitehet. Ezzel együtt pedig felszólította a Fideszt a törvényjavaslat visszavonására.
Csak álom a milliós balatoni fizetés - Magyar Hang
Leginkább felszolgálókat és konyhai kisegítőket várnak, de nézzük csak, mit is ajánlanak. Riport.
Megszólalt az MSZP is. Azt közölték, hogy ha még jobban megpróbálják kizsigerelni a dolgozókat, akkor még többen fogják elhagyni az országot, és tovább növekszik az elvándorlás és a munkaerőhiány. A Fidesz azonban úgy látja – írták szűkszavú közlésükben –, hogy sokan szívesen dolgoznának még többet. Ez elől szeretnék lebontani a bürokratikus akadályokat.
