HIRDETÉS
HIRDETÉS

Fenntarthatatlan a jelenlegi magyar növekedési ütem

Szerző: | 2019. január 07., 08:00 | Featured, Gazdaság

Képünk illusztráció, egy autógyár üzemcsarnoka (Fotó: REUTERS/Balogh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Vége az évnek, itt az ideje a számvetésnek. Az ország, illetve az itt élők számára nem mindegy, hogyan teljesít a gazdaság, mert fejlődni, jobban élni csak a megtermelt javakból lehet. Mi is számvetésre kértünk fel közgazdászokat: hogyan értékelik Magyarország 2018-as teljesítményét, s mit várnak a jövőtől. Cikkünkben Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus és Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus írja le ezzel kapcsolatos gondolatait.

Csaba László: Növekedés és fenntarthatóság

Hagyományosan a gazdasági teljesítményt a termelés, a kibocsátás, vagy a fogyasztás mennyiségével, a nemzeti termék, illetve a GDP vagy a foglalkoztatás bővülésével mérték. Az elmúlt három évtizedben a világ közgazdaságtanában ez megváltozott. Hiszen látjuk azt – nem csak Kínában –, hogy a termelés gyors bővülése a környezet, az életminőség – sőt magának a túlélés esélyeinek – romlásával, a következő nemzedék kizsebelésével járhat. Épp ezért helyette a fenntarthatóság szempontja vált sikermércévé.

Magyarország 2018. évi fejlődésében jó eredmények jelentkeznek a rövid távú, hagyományos sikermutatók terén. A növekedés meg fogja haladni a 4 százalékot, a foglalkoztatás és a munkanélküliség mutatói – közel 70, illetve 3,5 százalék – a nyolcvanas évek vége óta nem látott szintre javultak, a fizetési mérleg eközben többlettel zárt. Stabil a kormányzat helyzete, és a bankrendszeré is.

Ugyanakkor a szélesebb értékelési szempontok alapján nem indokolatlan, ha némi fejcsóválás is történik. Vajon mennyi ideig tartható fenn egy olyan gazdasági helyzet, amelyben a bérek növekedési üteme háromszorosan – nem tévedés – haladja meg a termelését? Bárki, akinek van betéti társasága, vagy más módon szembesült már a gazdálkodás konkrétumaival, elgondolkozik, s rávágja: ez bizony nem mehet sokáig, mert tőkefeléléshez vezet.

Csaba László: Közelít a válság, s mi nem készültünk fel rá | Magyar Hang

Csak idő kérdése, mikor pukkan ki a lufi, ahogy 2008-ban – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a közgazdász.

Ha a termelés értéke dollárban csak 2017 végére érte el a válság előtti szintet, az egy évtizeddel korábbit, miközben közel egymillió fővel többen állítják ezt elő, vajon mi a helyzet a termelékenységgel? És ha azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok közül a legjobb elmék, a leginkább vállalkozókészek hagyják el az országot, miközben a gyengék és a betegek maradnak itthon, akkor ez hova vezet? Ki fog három, öt, tíz vagy húsz év múlva teljesíteni, nagy dolgokat véghez vinni? És vajon jó-e az, ha az Európai Unió meghatározó erőivel és a szomszéd államok legtöbbjével kimondottan fagyos a viszony, a nemzetközi sajtó és a legtöbb állam közvéleménye tamáskodva figyeli kormányzatunk megnyilatkozásait és sokszor támogatói által sem értett gyakorlatát – a volt macedón kormányfő védelmétől a letelepedési kötvényekig terjedő körben?

Egy szó mint száz: nehéz lenne hitelt adni ama előrejelzéseknek, amelyek szerint a világgazdaság és a világpolitika kockázatai, a belső hajtóerők kimerülése és a rég ismert hibák, fogyatékosságok ellenére a megoldás a „győztes csapaton ne változtass” elve mentén lenne megtalálható.

Bod Péter Ákos: Véget érhet a kegyelmi időszak

Gazdaságunkról köztudott, hogy külgazdasági és pénzügyi értelemben nagyon nyitott, de a nyitottság mértékével nincs mindenki tisztában. Míg a német export a német bruttó hazai termék 50 százaléka körüli, addig a magyar (vagy az ír, a szlovák) mutató ennek duplája. Nyilván hasonló arányú import is tartozik ehhez a szerkezethez. Pénzügyi oldalon is nagy a nyitottságunk, elég a térségben legmagasabb arányú államadósságunkra utalni, vagy az EU-ból származó nettó transzferekre, és újabban a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaira.

Bod Péter Ákos: Nincs logikus magyarázat a kormány kommunikációjára | Magyar Hang

Bod Péter Ákos a kormányközeli pályázókról, a tudomány függetlenségéről és arról, miért kellene mielőbb bevezetni az eurót.

Ezt a nagy kereskedelmi, pénzügyi kitettséget azért emelem ki, mert minden mostani és prognosztizált nemzetgazdasági mutatószám a világkonjunktúra (azon belül a közép-európai üzleti ciklus) alakulásának függvénye. Láttuk, hogy amikor 2016-ban technikai okokból visszaesett az uniós pénzek beáramlása, a magyar gazdasági növekedési ütem 2 százalékra mérséklődött, míg a rákövetkező két évben az európai transzferek felfelé nyomták a GDP növekedési ütemét.

2018 a hazai termék, az export és a foglalkoztatás szempontjából sikeres esztendő lesz. Ugyanakkor a csaknem négyszázalékos infláció, a szakmák zömében fellépő erős munkaerőhiány és a termelékenység növekedését jócskán meghaladó béremelkedés jelzi az egyensúlytalanságok éleződését. Nem kétséges, hogy gazdaságunk túlfűtött állapotban van. Az eddig igen kedvező külső konjunktúra és a hazai élénkítő gazdaságpolitikai kurzus együttesen járult hozzá ehhez az állapothoz. A vártnál jobb 2018-as tényadatokra alapozva a kormányzat megemelte a 2019-es növekedési előrejelzést. Ez látszólag logikus, holott sokkal inkább az várható, hogy amint az európai konjunktúra gyengül (márpedig a hosszú idő óta felívelő ciklus szakaszt bizonyosan ütemesés követi az euróövezetben), a külső feltételek akkor is gyengülnek, ha nem következik be a külvilágban semmilyen sokk, megrázkódtatás.

Elhúzódhat az amerikai-kínai kereskedelmi háború, Magyarország is megérezheti | Magyar Hang

Senkit ne tévesszen meg, hogy az argentin G20 csúcstalálkozón Donald Trump és Hszi Csin-ping tűzszünetet kötött.

Sajnos azonban éppen ennek az ellenkezőjére van nagy esély. E pillanatban a brit kilépés feltételeit és következményeit sem látjuk tisztán, és már a nyakunkon „Európa beteg embere”, azaz ezúttal Olaszország ügye: az új olasz kormány eltér az uniós pénzügyi szabályrendtől, és ezzel mindannyiunkra kiható feszültség, bizonytalanság keletkezik az EU-ban. Eközben élesedik a vámháborús retorika az amerikai kormányzat részéről, sőt már ténylegesen is elindult a vámemelési ciklus. Ha netán tényleg kiterjesztenék a beviteli vámokat az európai autókra, akkor az közvetlenül Németországot, de ugyanazon pillanatban a magyar járműipari cégek sokaságát is fájdalmasan érintené.

Ezért magam a magyar cégvezetőknek, döntéshozóknak azt javaslom, hogy készüljenek fel az üzleti ciklus leszálló ágára, az azzal együtt járó stratégiamódosításra. A családi büdzsé megtervezésénél is jó az eddiginél nagyobb óvatosság, mert a mögöttünk álló néhány év kegyelmi időszak volt, amelyet felelőtlenség lenne adottnak venni 2019-re is.

Pogátsa Zoltán: Nem tartható fenn a növekedés üteme

Akár a 2018-as évet nézzük, akár a 2010 utáni bármelyik évet, meg kell állapítanunk, hogy a jelenlegi kurzus gazdasági tekintetben valóban jobban teljesít, mint a Gyurcsány-időszak. Az az éra ugyanis IMF-hitelhez, erős megszorításokhoz, eladósodáshoz, bérstagnáláshoz vezetett. Így logikus következtetés, hogy a jelenlegi sikereket részben a siralmasan alacsony összehasonlítási alap magyarázza. A gazdaság teljesítményét mutató számok (bruttó hazai termék, azaz a GDP növekedése, foglalkoztatás, adósságpálya, bérdinamika, infláció stb.) első pillantásra szépnek tűnnek, hosszabb távon azonban fenntarthatatlanok.

Fenntarthatatlanok, mert a magyar gazdaság külső erőforrásokra alapoz. 2010 óta évente átlagosan a GDP 8 százalékát kitevő összeg érkezett az uniós támogatásokból, illetve az unióban dolgozók hazautalásaiból. Mindebből átlagosan 2,2 százalékos növekedést sikerült elérni, ami nem különösebben jó eredmény. A munkanélküliség csökkentésében is jelentős szerepe van az uniónak: 350 ezer magyar dolgozik az unióban, elemzések szerint 175 ezer embernek adnak munkát a magyarországi multik. Ha ehhez hozzászámítjuk a mintegy 200 ezer közmunkást, akkor a foglalkoztatásban mutatott javulás forrását már meg is találtuk.

De azért is fenntarthatatlan a kedvező gazdasági teljesítmény, mert elmaradt a gazdasági szerkezet átalakítása, s így továbbra is a multik alacsony hozzáadott értékű összeszerelő bázisa maradt az ország. Pedig a kormány retorikája helyes volt, amely szerint szakítani akar a multik támogatására épülő alacsony hozzáadott értékű termeléssel. De éppen ennek ellenkezője történt: titkos megállapodásokkal minden korábbinál több támogatást adott a kabinet a nagy nemzetközi cégeknek. Eközben a hazai szektor maradt, ahol volt. Amikorra pedig a Magyar Nemzeti Bank nagyon helyesen elindította a növekedési hitelprogramot, már alig maradt hazai kis- és középvállalkozás, amely igénybe vehette volna. Így még mindig alig vannak hazai tulajdonban lévő, magas hozzáadott értékű exportterméket gyártó vállalataink.

A szerkezetváltás elmaradásának elsődleges oka, hogy a kormány évente az uniós átlagnál 2 százalékponttal kevesebbet költ az egészségügyre, de az oktatást, a szociálpolitikát és a közösségi közlekedést is elhanyagolja. Vagyis azokat a rendszereket nyomja le, amelyek az alsó jövedelműek munkaerejének szintjét emelhetnék. Ez pedig elengedhetetlen lenne a kitöréshez.

Jobb oktatás helyett presztízsberuházásokra költünk | Magyar Hang

Pogátsa Zoltán szerint hazánk az egészségügy és a szociálpolitika terén is keveset költ.

És ezzel eljutottunk a gazdasági kitörést gátló harmadik tényezőhöz, nevezetesen, hogy a kormány a magas jövedelműeknek kedvez, például az egykulcsos jövedelemadóval, s így az újraelosztásnál nem a gazdagoktól a szegényekhez áramlanak a jövedelmek – ahogy egészséges lenne –, hanem fordítva.

Összefoglalva elmondható, hogy Magyarországon bezárultak a társadalmi mobilitás csatornái. Ennek hatása pedig hosszabb távon a gazdasági növekedésben is meglátszik majd.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én. 

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!

Címkék: Bod Péter Ákos, Csaba László, évértékelő, gazdasági növekedés, kivándorlás, közgazdaság, munkaerőhiány, Pogátsa Zoltán, uniós támogatás


HIRDETÉS
Mini Svájc lett Kóspallag?

Mini Svájc lett Kóspallag?

„Úgy éreztem egy ideig, hogy források és a mozgástér hiánya miatt nem fogom tudni kiélni a kreativitásomat. Aztán átállítottam magam: ráálltam a társadalmi munka, a közösség erejére.”

Orbán gyurcsányi vagyonátmentése

Orbán gyurcsányi vagyonátmentése

Legyünk nagyvonalúak, és tudjuk be valamiféle sajátos konszolidációnak, hogy a szuperszuverén kormány egyik államtitkára ilyen libernyák elveket hangoztat, hogy „az állam rossz gazda”.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest