Több tízmilliárd forintnyi szabad tőkét költ el külföldön az Orbán-kormány. Így közpénzből Vietnámban kórházat épít, Mexikóban templomokat újít fel, Kongóban iskolát segít. Sőt, olyan „apróságokra” is kiterjed a figyelme, hogy egymillió forintot adjon „a magyar közösség céljait szolgáló kulturális, családi, egyházi és cserkészprogramokra” Kanadában.
Így aztán a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (amely a külhoni magyarság támogatására létrehozott állami Bethlen Gábor Alap pénzeszközeit kezeli) segítségével tudott az Orbán Balázs Társaság is Mikulás-ünnepséget rendezni a torontói magyar gyerekek számára, „melyre maga a Mikulás is hivatalos volt”. Ami igazán szép gesztus, de azért a kanadai magyar közösségi oldalon többen megdöbbentek azon, hogy miért volt ehhez szükség a magyarországi adófizetők pénzére. Persze ez csak aprópénz a határon túli futballakadémiák támogatására fordított összegekhez képest, de kétségtelen, hogy az utóbbi egy-két évben Magyarország egyre többet költ egészségügyi, oktatási és humanitárius célokra – távoli földrészeken.
Onkológiai kórház Vietnámnak
Elsőre akkor kaphattuk fel igazán a fejünket, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2017 őszén bejelentette: hazánk 60 millió euróból, azaz 19 milliárd forintból 500 ágyas onkológiai kórházat épít a vietnámi Can Tho városában. De miért éppen Vietnám? Amikor idehaza egymilliárd forintból is rendezni lehetne például a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház adósságát, amelynek problémáiról épp a Magyar Hang írt először.
Igaz, a vietnámi kórházépítés nem mai keletű projekt. Erről már 2009-ben, a Bajnai-kormány idején megállapodást kötött a két ország, ám végül a 2013-as határidőig hiába várták a magyar segélyhitelt az Eximbanktól az ázsiaiak. Pedig 2012-ben már a kivitelezők is megvoltak: a Novotrading Medical Kft. és a KÉSZ Csoport konzorciuma nyerte el a tendert. A pályázat körül azonban volt néhány furcsaság, egyes források szerint a magyar tervek nem vették eléggé figyelembe a helyi mocsaras környezet sajátosságait. Úgy tudni, azóta már „jó” kezekbe került a beruházás, amelyet a Mészáros Lőrinchez – Orbán Viktor jóbarátjához – közel álló Magyar Építő Zrt., valamint az eszközbeszerző VMD Kórházi Technológiai Zrt. végezhet el.
Ám ez még nem minden: további 440 millió euró, azaz 136,5 milliárd forint értékben indított vietnámi segélyhitelprogramot Magyarország. Ebben 11 projekt szerepel, amelyek között víztisztítómű, vízerőmű, városi csatornafejlesztés is található, valamint további három általános és egy szülészeti-nőgyógyászati kórházat is építene hazánk a kommunista országban. Ez utóbbi szintén elképesztő nagyvonalúságról tanúskodik, bár a hazai kórházak talán másként vélekednek erről. Sőt, tavaly ősszel egy határozatból kiderült, 7,1 milliárd forintot sem sajnál a kormány arra, hogy Vietnám fővárosában, Hanoiban reprezentációs célokra művelődési és közösségi házat vegyen.
Kereszténysegítés
A magyar kormány két éve indította el a Hungary Helps keretprogramot, amely összefogja az összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektet. Ennek egyik alapelve, hogy hazánk a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba viszi. Tény, hogy észszerű keretek között érdemes a migrációt helyben megelőzni, hogy ne kelljen útra kelniük az ott élő embereknek. A globális humanitárius programnak eladott Hungary Helps kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordított az üldözött keresztény közösségekre, mára pedig már teljes mértékben a kereszténysegítésre koncentrál. Nem véletlen, hogy a program sorsát mostanában Azbej Tristan egyengeti, aki az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár.
A Hungary Helps – többek között – Irakban képzési központ létrehozásában, valamint az erbíli iskola és a Szent György-templom építésében nyújtott segítséget, Szíriában pedig az aleppói Szent János Kórházat támogatta. Kongóban iskolatámogatás és infrastruktúra- fejlesztés mellett a Mbuji Mayi (korábban Bakwanga) városában található Centre Ophtalmologique St. Raphael épület- és műszerfejlesztésében vett részt, 321 millió forinttal, miközben Libanonban 450 millió magyar forintért újítanak fel 33 darab több száz éves templomot.
A cél tehát nemes, ezért is érthetetlen, miért kellett a Hvg.hu-nak több hónapos utánajárással, közérdekűadat-igényléssel kikényszeríteni a választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyit költött a kormány közel-keleti és afrikai humanitárius projektekre. A tavaly októberi állapot szerint 6,89 milliárd forinton állt a számláló, amelyet több mint kétmilliárd forinttal dobhat meg két mexikói templom renoválásának támogatása.
A tepoztlani kolostortemplom, illetve a mexikóvárosi Jézus Szíve Templom egy 2017-es földrengésben sérült meg – írta a tavaly november végi kormányhatározatot kiszúró 444.hu. Az ügy előzménye lehetett, hogy tavaly júliusban találkozót tartottak a magyar és a mexikói külügyi vezetők, és már ott szó esett arról, hogy hazánk felajánlja segítségét a földrengésben károsodott műemlékek helyreállításához. A tárgyalásokon ekkor még három lehetőségről – anyag- és munkaerő, valamint szakértők kiküldéséről – egyeztettek, végül a magyar fél a pénzbeli támogatás mellett döntött. Ez a támogatási projekt azonban már sokaknak szemet szúrt, mert a katolikus országként elkönyvelt Mexikót egyáltalán nem lehet keresztényüldözéssel vádolni, és a mexikói migránsok sem hazánkat fenyegetik. Hogy erre a gesztusra mi szükség volt, arra ez idő szerint nincs válasz.
Év végi pénzeső
Akad még egy terület, ahol sok közpénzt szór el külföldön az Orbán-kormány. Mint az Átlátszó. hu kiderítette, az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) a határon túli futballakadémiák támogatására. Tavaly év végén ehhez még hozzáadott további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár.
A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott Mészáros Lőrinc eszéki akadémiájának, amely a korábbi 2 milliárd forint után újabb 1 milliárd forint támogatást kapott. A romániai FK Csíkszereda Egyesület – ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia – két részletben 2,17 milliárd forinthoz jutott év végén, így ők már 5,87 milliárd forintnál járnak. Jutott pluszpénz a romániai Sepsi OSK akadémiájának is: ők most 2,1 milliárd forintot kaptak, így a magyar adófizetők pénzéből már 4,1 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak. A Sepsi OSK-t üzemeltető román cég egyébként Mészáros Lőrinc volt üzlettársához, Varga Károlyhoz köthető. Jóval kevesebbet, csak 300 millió forintot utalnak a Felcsút pályáit építő Pharos ’95 Kft. tulajdonában lévő szlovéniai csapatnak, az FK Nafta Lendava eddig összesen így is 2,2 milliárd forintot kapott. Ugyancsak 300 millió forinthoz jutott a felvidéki Komáromi FC, ők már 2,24 milliárdnál járnak.
Miért magyar közpénzből kell a szerbeknek újra a csúcsra jutni? | Magyar Hang
Dől a pénz a határon túli futballba, és minő csoda, természetesen azok a klubok járnak jól elsősorban, amelyek kapcsolatban vannak a felcsúti akadémiával, vagy valamilyen formában Mészáros Lőrinccel.
A vajdasági Topolya TSC korábban 4,5 milliárd forinthoz jutott hozzá, tavaly decemberben pedig további 1,4 milliárd forintot kapott, amely így együtt már 5,9 milliárd forintot jelent. A kormányközeli szál itt is felsejlik a háttérben: Szerbiában úgy tartják, hogy a topolyai illetőségű milliárdosnak, Zsemberi Jánosnak – aki a magyar kormány futballprogramjának vajdasági intézője – közvetlen elérése van a magyar miniszterelnökhöz.
Az Orbán Viktorral szintén jó barátságot ápoló Világi Oszkár (Szlovákia egyik legbefolyásosabb üzletembere) működteti a dunaszerdahelyi FC DAC-akadémiát, amely 1,35 milliárd forintot kapott. A szlovákiai klub korábban 2,4 milliárd forinthoz jutott a Magyar Labdarúgó-szövetségen és a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a végösszeg így 3,75 milliárdra duzzadt. Végül a volt nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós városának focicsapatához köthető Várda Sport Egyesület is kapott 1,35 milliárdot, feltehetően a kárpátaljai fociakadémia folytatására. ők így már 4 milliárd forintnál járhatnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/1. számában jelent meg, 2019. január 4-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/1. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
