Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Vagyis a megelőző esztendőhöz képest az elmúlt 5-6 évben mindig többet ért az átlagos jövedelem, ám érdemes megnézni, Európában hogyan alakult ez.
A G7 gazdasági szakportál számításai szerint nemcsak a tehetősek jövedelme emelkedett dinamikusan. Sőt, a legszegényebb kétmillió embernél nőttek a leggyorsabban a keresetek 2017-ben (a 2018-as számok még nem ismertek). A látványos adatokat tekintve azt gondolhatnánk, hogy biztosan előreléptünk az európai bérlistán. Pedig nem, vagyis csak bizonyos rétegek. A portál számításai szerint a magyar társadalom alsó fele 2016-ban ugyanott volt a ranglistán, ahol 2010-ben. Ezzel szemben a legjobban kereső egymillió magyar előrelépett, s 2010 és 2016 között megelőzött 75 millió jól kereső európai polgárt. A legfelső százezres tömeg pedig már betört az uniós elitbe. A 2017-es adatok pedig azt mutatják, hogy az itthoni viszonylatban jelentősnek mondható béremelkedés európai viszonylatban még a szinten maradáshoz sem volt elegendő: bármelyik réteget is nézzük, visszacsúsztunk a bérlistán.
Róna Péter: A kerítést a szerbek és a horvátok fogják lebontani | Magyar Hang
Kiprovokálhatja Orbán Viktor az unióból való távozást, ha politikai érdekei azt kívánják – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a közgazdász.
– Nem is lehet ezen csodálkozni a gazdasági folyamatok alapján. A forint 310 körüli korábbi euróárfolyama 320 forint fölé gyengült, ami a napi árfolyam függvényében 3-4 százalékos veszteség. Ez az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar keresetek európai értékét. A másik pedig, hogy a magyarországi – ma már négy százalék körüli – infláció igencsak meghaladja a pénzromlás – 1,5-2 százalékos – európai szintjét – értékelte az adatokat a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász.
– Összességében elmondható, s a mostani számok is ezt igazolják, hogy 2010 után az Orbán-kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmad felé. Tovább nehezíti az előbbiek helyzetét, hogy a szociális támogatási rendszer megnyirbálásával is tetemes összegtől fosztották meg őket. Mindez együtt azt eredményezte, hogy helyzetük drámaian romlik európai sorstársaikhoz képest. Vagyis jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet: az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények – tette hozzá.
Hullámvölgy előtt? Máig nem hevertük ki a hitelkatasztrófát | Magyar Hang
A Lehman Brothers tíz évvel ezelőtti csődjéhez kötik a nyugati világ egyik legnagyobb válságának kitörését. Vajon megismétlődhet a múlt?
A részletes adatok azt mutatják, hogy a hazai keresetek mediánja – az az érték, amelynél ugyanannyian keresnek többet az országban, mint ahányan kevesebbet – 2016-ban az európai érték 18,7 százalékán állt, egy évvel később viszont már csak 17 százalékra volt elég. Vagyis 1,7 százaléknyi, azaz 8,5 millió európai polgár megelőzte a magyar mediánnak megfelelő összeget keresőket. Emögött többek között az rejtőzik, hogy a magyar középrétegek azt az előnyt is elvesztették 2017-ben, amit 2010 óta megnyertek. A korábbi évek adataival összehasonlítva meglepetésként értékelhető, hogy a 2010 és 2016 között dominánsan előretörő magyar gazdagok leszakadóban vannak Európa legjobban keresőihez képest.
A magyar gazdagok – akiknél félmillió még gazdagabb és 9,5 millió szegényebb él az országban – helyzete ugyanis két százalékpontot romlott. Számokban kifejezve ezt azt jelenti, hogy az európai kereseti listán elfoglalt 56,2 százalékot elérő helyükről 54,2 százalékra romlott pozíciójuk. Másként mondva: míg 2016-ban az európaiak 56,2 százalékánál kerestek jobban, addig 2017-re ez az érték 54,2 százalékra romlott. Igaz, a 2010-es 44,7 százalékos helyzethez képest ez még mindig határozott javulásnak számít.
„Sokkal több segélyt kapnak a gazdagok" | Magyar Hang
Egyáltalán nem igaz, hogy megszűnt volna a gyermekéhezés, mint ahogyan azt a kormány mondja – mondta a Magyar Hangnak Bass László szegénységkutató. A teljes interjú.
Nem úgy a legszegényebbeknél. Az ő esetükben 2017-ben a nem igazán fényes 2016-os évhez képest is nőtt a lemaradás európai viszonylatban. Nem is lehet csodálkozni ezen, hiszen a Portfólió.hu birtokába került pénzügyminisztériumi elemzés adatai szerint itthon a vállalati alkalmazottak 42,4 százaléka kap minimálbért vagy garantált bérminimumot.
Összefoglalva elmondható: hiába emelkedtek soha nem látott tempóban az utóbbi néhány évben a magyarországi keresetek, a bérből és fizetésből élők alsó ötödében az európai országokban gyorsabban nőttek a keresetek, s a leggazdagabbak felzárkózása is megszakadt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
