A jelek azt mutatják, hiába álmodozik arról a kormány, hogy európai startupközpont lesz hazánkból, a puszta adatok nem igazolják ezt az igyekezetet. A Bloomberg minden évben kiadott innovációs listáján hazánk egy év alatt öt helyet rontott, s az összesített listán jelenleg a 32. helyen található, míg az uniós országok között a 18. lett. A régiós versenytársak közül Lengyelország vezet, a lista 22. helyére küzdötte fel magát, de Csehország, a sokat előre lépő Románia és Szlovénia is előttünk jár. A szlovákok teljesítménye viszont csak a 39. helyhez volt elég.
A ranglista összeállításánál hét szempontot vesznek figyelembe. Ezek közül hazánk a feldolgozóiparban megtermelt hozzáadott értékkel még a viszonylag jónak mondható 12. helyet foglalja el, a többi tényező tekintetében azonban gyengén teljesített. A high-tech ipari cégek koncentrációját tekintve a 26., a kutatás-fejlesztésre fordított összeg tekintetében a 30., a kutatók arányát tekintve pedig a 33. helyen állunk. A legnagyobb elmaradásunk a felsőfokú oktatásban résztvevők arányában, illetve a szabadalmak tekintetében mutatkozik: ezeken a területeken éppen csak beleférünk az első ötvenbe.
Kelet vagy Nyugat? | Magyar Hang
Rendszerváltozással ér fel a digitalizáció, ha késve lépünk, társadalmi katasztrófa fenyeget.
Az adatokat vizsgálva Virovácz Péter, az ING elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk a vizsgált hét kategóriából ötben – a kutatás-fejlesztésre fordított összeg, a feldolgozóipari hozzáadott érték, a high-tech vállalatok szerepe, a felsőoktatás helyzete és a szabadalmak jelentősége – rontott az előző évi helyezéséhez képest. Vagyis nem egyetlen tényező okozta a visszaesést, hanem általánosnak mondható helyzetünk romlása, így a kutatás azt mutatja, hogy folyamatosan csúszunk lefelé a legfontosabb innovációs mutatókat tekintve.
Virovácz kiemelte, nem jó hír, hogy bejön ugyan az országba a külföldi tőke, de jellemzően összeszerelő üzemekbe fektet, és alig-alig akad köztük valódi újítást jelentő high-tech vállalkozás.
Ezért csökken arányuk az összes magyarországi vállalaton belül. Pedig arra lenne szükség, hogy innovatív – például biotechnológiával, a gyógyászattal vagy akár űrkutatással foglalkozó – vállalkozások telepedjenek meg hazánkban.
Jó hír viszont az elemző szerint, hogy a munkaerőhiánynak köszönhetően többet fordítanak a vállalkozások technikai beruházásokra, s így valamelyest javult a termelékenység. Pozitívum az is, hogy a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma emelkedett. Elgondolkodtató viszont, hogy most a két évvel ezelőtti szintre jutottunk vissza, illetve hogy a vizsgálat 2013-as kezdete óta egy helyben topogunk, miközben számos ország folyamatosan előre tud lépni.
Aki nem a tudásba fektet, az egyre inkább lemarad | Magyar Hang
Európa és a közép-európai régió kihívásairól beszélgettek döntéshozók és kutatók Bécsben a Vienna Congress com.sult nevű konferencián, ahol többek között az okosfalu kezdeményezéséért Szanyi Tibor is elismerésben részesült.
Az elemző hozzátette, manapság sokat beszélünk a versenyképesség emelésének szükségességéről, de ehhez elengedhetetlen, hogy az állami finanszírozású kutatás-fejlesztésre fordított 1,2 százalékos GDP-arányos összeget legalább a két százalékos uniós átlag szintjére emeljük. Ez lehet az első lépés a közepes fejlettség csapdájából való kitörésre.
A Bloomberg listája nem mond ellent az Európai Unió 2018-ban kiadott innovációs rangsorának, amely szerint hazánk 2017-re ismét visszakerült arra a szintre, ahol 2010-ben volt, vagyis az összesített mutató e területen az uniós átlag 69,6 százalékán áll, s ezzel a tagországok között a 21. helyen tanyázik.
Az uniós elemzés részletei azt mutatják, a magánszektor viszonylagosan jól teljesített, hiszen 2010 és 2017 között például a kockázati tőkebefektetések két és félszeresükre nőttek, a kutatásra fordított összeg 140 százalékra, az internetlefedettség csaknem 180 százalékra, a képzésre fordított összeg pedig 133 százalékra emelkedett.
Inotai András: Eljátszotta az ország jövőjét az Orbán-rezsim | Magyar Hang
Teljesen felkészületlen Magyarország a világban gyors ütemben zajló gazdasági és társadalmi kihívásokra – állítja a közgazdász.
Ezzel szemben az állam fennhatósága alatt álló területek némelyikén ijesztő a visszaesés mértéke. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hét év alatt 23 százalékkal csökkent, az állami szektor számára biztosított kutatás-fejlesztési összeg a 2010-es érték 43 százalékára esett vissza. Mindemellett 36 százalékkal kevesebb magántőke egészítette ki az állami kutatási befektetéseket, mint 2010-ben.
Ezek az adatok azt mutatják, hiába a nagy fogadkozások, egyelőre a legjobb esetben is helyben járunk, miközben több ország elhúz mellettünk. Így nehéz realitásként tekinteni az olyan kormányzati kijelentésekre, amelyek Magyarországra Európa startupközpontjaként tekintenek. De ugyanezek a kételyek merülnek fel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusi – a közép- és kelet-európai innovátorok varsói kongresszusán elhangzott – kijelentésével kapcsolatosan is, amely szerint kiáll a tudásalapú gazdaság fontossága mellett. Ugyanebbe a sorba tartozik Szijjártó Péter külügyminiszter szintén tavaly márciusban elhangzott kijelentése, nevezetesen hogy Magyarország Európában innovációs központtá kíván válni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/5. számában jelent meg, 2019. február 1-jén.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/5. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
