A januári infláció 2,7 százalék volt, a maginfláció – a gyorsan változó gazdasági hatásoktól megtisztított áremelkedés – viszont 3,2 százalékos értékével ötéves csúcsra emelkedett, és ezzel túllépte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célértékét, a három százalékot – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből.
Az elemzői várakozások szerint ez egyértelműen a monetáris politika szigorítására kényszerítheti a jegybankot. Annál is inkább, mert ezt Nagy Márton alelnök már előre jelezte a Euromoney januári bécsi konferenciáján, amikor azt mondta, “amennyiben az adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a három százalékot, az bizonyítékot jelentene az MNB számára, hogy az infláció tartósan elérte a jegybank célját.”
Bár ez a monetáris politika szigorítása kifejezetten szakmai kérdésnek tűnik, amihez a hétköznapi embernek semmi köze, de mégsem az, mivel a folyamat szükségszerűen magával hozza a hitelkamatok emelkedését. Különösen azért fontos ennek tudatában lenni, mert a hitelezés mind intenzívebb növekedése miatt egyre több család lehet érintett a havi fizetési kötelezettség esetleges emelkedésében.
A monetáris feltételek szigorítására legkorábban a jegybank Monetáris Tanácsának márciusi ülésén kerülhet sor. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a betéti kamatok emelésére, és gazdaságban lévő pénz mennyiségének deviza swap ügyleteken keresztül történő csökkentésére párhuzamosan tesz majd kísérletet az MNB. Ez utóbbira viszont a negyedévenként esedékes inflációs jelentéssel egybekötött ülésén nyílik lehetőség
– nyilatkozta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szavai szerint ráadásul addigra ismert lesz a februári inflációs adat, amelynek tudatásban dönthet a további lépésekről a jegybank. A betéti kamatok emelése pedig automatikusan magával hozza a bankközi kamatláb (Bubor) növekedését is, amelynek eredményeként a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit azonnal emelik majd a bankok. Nem véletlen, hogy a jegybank már régebb óta ösztönzi a fix kamatozású kölcsönök térnyerését.
Az elemző kérdésünkre elmondta, a betéti kamatok emelkedése várhatóan nem lesz drasztikus, hiszen a jegybank mindig óvatos lépésekről beszél, de azért néhány ezer forinttal nőhet egy átlagos lakáshitel havi törlesztőrészlete, ha azt változó kamatozásra kötötték.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy aki tudja, még időben igyekezzen fix kamatozású kölcsönre váltani 3-6 havi kamatperiódusra kötött szerződését. Az egykori devizahitelesek különösen jól teszik, ha megfontolják a váltást, mert nekik a forintosításkor jellemzően változó kamatozású hitelt ajánlottak a bankok.
