Bár 2010 után több intézkedést is hozott a kormány az 1981 óta állandó népességcsökkenés megállítására, mostanáig nem sikerült megállítani a folyamatot. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a 2011-es mélypont után, amikor egy szülőképes korban lévő anyára 1,23 gyermek jutott, 2016-ra 1,49-re emelkedett ugyanez az érték. A kívánatos 2,1-es értéktől – amely biztosítaná a népességcsökkentés megállítását – még mindig messze vagyunk.
Vagyis az elmúlt nyolc évben tett intézkedések – mint a bölcsőde- és óvodaépítési program vagy a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) – ellenére 2010 után évente hozzávetőlegesen egy kisvárosnyi, 34–40 ezerrel kevesebb gyermek születik hazánkban, mint amennyien elhaláloznak. A 2011-es mélypontról (88 049 gyermek) kisebb-nagyobb visszaesésekkel ugyan, de emelkedett a gyermekszületések száma 2016-ig (93 063 gyermek), 2017 (91 577 gyermek), valamint a 2018 (89 800 gyermek) adatai azonban azt mutatják, csökkenő tendencia indult.
Spéder Zsolt: A gyerekvállalást leginkább befolyásoló tényező a stabilitás, és a tervezhetőség | Magyar Hang
2050-re várhatóan a magyarok lélekszáma másfél millióval lesz kevesebb mint jelenleg, alig fogja meghaladni a 8 milliót – mondja a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főigazgatója.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének elemzése (Monostori Judit–Őri Péter–Spéder Zsolt /szerk./: Demográfiai portré 2018) szerint a 2010 utáni intézkedések bár az alanyi jogon járó támogatások helyett az adókedvezményekre helyezték a hangsúlyt, mégsem a megcélzott középosztályban emelkedett a gyermekvállalási kedv, hanem a kevésbé képzetteknél: amíg a diplomások között 2011 és 2016 között csökkent a gyermekvállalási kedv, addig a nyolc általánost vagy kevesebbet végzetteknél tizedével emelkedett.
Miért „mostohagyerek” a második?
A február 10-én bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv a népességfogyás megállításával próbálkozik, s úgy tűnik, a korábbi intézkedések egyes hiányosságait is szeretné kijavítani. A csok kiterjesztése például ebbe az irányba mutat. Eredetileg csak a háromgyermekes családok voltak jogosultak a 10 millió forintos kamattámogatott hitel felvételére új lakás vásárlása esetén, ami januártól már a kétgyermekeseknek is jár.
Idén júliustól ezt a kedvezményt már használt lakásra is igénybe lehet venni, három gyerek esetében pedig 15 millió forintra emelték az igényelhető összeget. (Az eredeti szabály, hogy csak új lakásra vehető igénybe a kedvezmény, minden bizonnyal az építőipar ösztönzésén keresztül a gazdaság élénkítését is célozta.) Ezen túlmenően eltörlik a 35 millió forintos értékhatárt, vagyis ennél drágább használt lakás vásárlásához is felhasználható a kölcsön. Újdonság a falusi csok, amely az ötezer fő alatti, csökkenő létszámú településeken élők számára egy gyerek után 600 ezer, két gyerek után 2,6 millió, három után pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít lakásvásárlásra, -építésre és -felújításra.
A feltételekből látszik, hogy ez a lehetőség az egyre szűkülő középosztály számára jelent segítséget, a legszegényebbek számára nem ad megoldást a lakhatási problémákra.
Flaszter 25. - Kinek jó a családvédelmi program? | Magyar Hang
Dévényi István vendégei Balavány György, a 24.hu munkatársa és György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője.
Érthetetlen azonban azon kedvezmény súlyozása, amely szerint a második gyermek születése után egy, a harmadik után négy, minden további után pedig újabb egy-egy millió forint jelzáloghitelt vállal át az állam a családtól. (A korábbi rendszer szerint csak a harmadik gyermeket követően járt gyermekenként 1-1 millió forint.) A fent idézett tanulmány szerint az ezredfordulón mért 8-ról 16 százalékra emelkedett a gyermektelen családok aránya, a kétgyermekeseké viszont 78-ról 67 százalékra csökkent, ugyanakkor a második gyermek születése után nőtt a harmadik gyermek vállalásának esélye. E szerint érdemesebb lenne az első és második gyermek születését erőteljesebben ösztönözni, hiszen a legalább háromgyermekesek amúgy is sok kedvezményt élveznek.
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus is úgy véli, az első két gyermek születését kellene támogatni. Szerinte a gyermekek születését egyébként sem egyszeri intézkedésekkel, hanem a szegénység felszámolásával lehetne ösztönözni. Illetve, hogy a szülők rendes munkabérért, rövidebb munkaidőben dolgozhassanak, és így többet lehessenek gyerekeikkel.
Nőügyek
A február elején bejelentett csomag leglátványosabb pontja egyértelműen a 40 év alatti, legalább három éves munkaviszonnyal rendelkező, első házasságukban élő nők számára nyújtott 10 millió forintos, kedvezményes kamatozású, szabad felhasználású hitel felvételének lehetősége, amelynél a bírálati díjat és az egyéb járulékos költségeket is elengedik, sőt, lehet hogy hitelbírálat sem lesz. A kedvezmény lényege, hogy a 2019. július elseje után született gyermek esetén három évre felfüggesztik a törlesztési kötelezettséget, a második gyermek érkezése után újabb hároméves moratórium következik, s egyúttal elengedik a tartozás 30 százalékát, a harmadik gyermek megszületése után pedig a teljes tartozást.
A programba 2019. július elsejét követően három éven belül lehet jelentkezni. Amennyiben öt éven belül nem születik meg a gyermek, akkor piaci kamatozásúvá válik a hitel, s az egyéb kedvezményeket is elveszti az anya. Ha egészségügyi okokból nem születik meg a gyermek, akkor a kormányhivatal ennél kedvezőbb feltételeket is megállapíthat. Válás esetén a hitelteher megoszlik: a fennmaradó tőketartozást a felbomlott párnak megosztva kell visszafizetnie.
Nagyon kár a benzinért - a családvédelmi akciótervről | Magyar Hang
Ha az állam pénzt szán a társadalom meghatározott csoportjainak, azt úgy tegye, hogy a társadalom egésze számára is jövőbe mutató folyamatokat indít el.
Szintén a középosztályt célozhatja az a 2020-tól élő programpont, amely szerint a legalább négy gyermeket szülő nők életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadó fizetése alól. A kedvezményt nyilvánvalóan csak azok a családok tudják igénybe venni, ahol az anya dolgozik, s annál nagyobb a kedvezmény mértéke, minél nagyobb a jövedelme.
Szintén a középosztály felé tett gesztusként értékelhető, hogy a nagycsaládosok, azaz legalább három gyermeket nevelő családok autóvásárlásához – amennyiben legalább hétszemélyes járművet vásárolnak – 2,5 millió forinttal, de legfeljebb a vételár felével hozzájárul az állam. Ugyanakkor ez utóbbi esetében igazságtalannak tűnik, hogy egy gazdagabb, akár egy 10 millió forintos autó megvásárlására is képes családnak ugyanúgy jár a támogatás, mint a szerényebb jövedelemmel rendelkezőknek. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy máshol is létezik hasonló családtámogatási program, de mindenhol van valamiféle jövedelmi korlátja az igénybevételnek.
Előnyben a középosztály
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy véli, a mostani demográfiai csomagnak, akárcsak a korábbiaknak, valamilyen hatása lesz, de nem csodaszer. Rövid távon semmiképpen, mert például nem azért vállal valaki gyermeket, mert 2,5 millió forinttal olcsóbban jut autóhoz, vagy mert a negyedik gyermek után adómentes lesz az édesanya jövedelme. Kérdésünkre elmondta, bár a részletek még nem ismertek, jó eséllyel a bankrendszeren keresztül nyújtják majd a hiteleket. Ez egyben azt is jelenti, csak azok juthatnak kölcsönhöz, akik hitelképesek. Ezen valamelyest segíthet, ha a konstrukció mögött állami garanciavállalás lesz, de akkor is korlátozott lesz azon családok száma, akik igénybe vehetik a hiteleket. Az elemző azt is elmondta, a költségvetés számára nem jelent különösebben nagy terhelést a csomag évi 100–200 milliárdos finanszírozási igénye.
Bod Péter Ákos közgazdász, akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy előbb az első gyereknek kell megszületnie ahhoz, hogy legyen második, harmadik, negyedik, tehát ezt kellene ösztönözni. Szavai szerint az átlagos magyar család 2-3 gyereket tervez, de mégis csak 1-2 születik. Vagyis az egészséges igény megvan a társadalomban, mégsem születik kellő számú gyerek.
A közelmúltban bejelentett csomag az akadémikus szerint egyértelműen a középosztályra méretezett: azok juthatnak pluszpénzhez, akik egyébként is képesek lakást vagy autót venni. Nem foglalkozik az igazi problémával, vagyis azzal, hogy az első gyermek születése a rugalmatlan munkahelyek, illetve az egyéb, munkavállalással kapcsolatos okokból eltolódik átlagosan az anya 27 éves korára.
Babaváró | Magyar Hang
Szépen becsomagolt politikai termék a miniszterelnök bejelentése, amelynek pontos haszna a közjó szempontjából csak alapos vizsgálat és kellő idő után állapítható meg.
– Nem azok a tényezők hatnak a gyermekvállalással kapcsolatos döntésre, mint amelyekre a kormány most pénzt szán. További gond, hogy amint a csok esetében már láttuk, ezek a lakással kapcsolatos támogatások feljebb tolják a lakásárakat, így elveszik a pluszpénz egy része vagy egésze, s még nehezebbé teszi a kevésbé tehetősek lakáshoz jutását. Hatékonyabb lenne, ha állami bérlakásépítési és -gazdálkodási program indulna, amely kielégítené a kormány gazdaságélénkítési elvárásait is, és egyben segítené a lakhatási problémák megoldását. Persze ez leginkább önkormányzati feladat lenne, de látható, hogy ez a kormány mindent centralizál, nem szívesen vonja be az önkormányzatokat ezekbe a folyamatokba, pedig azok sokkal közelebb vannak a felmerülő igényekhez, mint bármelyik központi szervezet – tette hozzá.
Összességében megállapítható, hogy a mostani csomag a korábbiakhoz hasonlóan elsősorban az amúgy is tehetősebb családokat támogatja, miközben a szegényebb rétegek számára legfeljebb a plusz 20 ezer bölcsődei férőhely ígérete, illetve a nagyszülői gyed bevezetése nyújthat valamiféle segítséget, alapvetően azonban nem segít helyzetükön az évértékelőn bejelentett program.
Facsinay Kinga–Hajdú Péter
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/8. számában jelent meg, 2019. február 22-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/8. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
