Néhány éve sokan még az egyik feltörekvő banknak tartották a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbankot (NHB), mostanra azonban elfogyott a lendület, s március 14-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti hatósága visszavonta a hitelintézet tevékenységi engedélyét és kezdeményezte végelszámolását. Ez utóbbi feladatot a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) végzi el.
Ezek a száraz tények, amelyek az átlagembert ezúttal – szerencsére – annyira nem érintik, hiszen a hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegének csupán 0,2 százalékát kitevő NHB-nak nagyon kevés ügyfele volt, bukása nem rengeti meg a bankrendszert. Mégis tanulságos a történet. Mint szakértők a Magyar Hangnak elmondták, az NHB-nál a legalapvetőbb banki hibát követhették el: olyanoknak adtak hiteleket, akik nem tudták vagy nem akarták visszafizetni. Hogy kik voltak ezek, nem tudhatjuk pontosan,
de pénz- és tőkepiaci körökben teljesen adottnak vették, hogy a bank a fideszes holdudvar egy részét finanszírozhatta.
(A városi legenda szerint az idetartozó cégeket általában egy bizonyos kód alapján lehet azonosítani.) Nem tudni, mi igaz a híresztelésekből, mindenesetre az NHB Bank rövid tündöklése és bukása önmagáért beszél.
A bank a rendszerváltás idején, 1990-ben Kulturbank néven indult, majd különféle vargabetűkkel a dél-koreai Hanwha Bank leánya lett, végül 2013 tájékán előbb Evobankként működött, később pedig átkeresztelték NHB Bankra. Ekkor már Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltségébe tartozott. Az elnevezés nem volt véletlen, a bank aktívan részt vett az elnevezésére is rímelő jegybanki Növekedési hitelprogramban (Nhp), amely a hazai kis- középvállalkozások kedvezményes hitelekkel való finanszírozását szolgálta. Az Nhp révén a hitelintézet mérlegfőösszege gyorsan gyarapodott, egy év alatt 16 milliárdról 41 milliárdra, a betétállomány pedig 8,5 milliárdról 33,2 milliárdra bővült. Egyéb fontos megbízásokat is kapott a jegybanktól és állami intézményektől is: ilyen volt többek között a jegybanki alapítványok pénzkezelése és a BudaCash-károsultak értékpapírszámláinak kezelése.
Arról, hogy valami nagyon nincs rendben, először tavaly nyáron értesülhetett a hazai közvélemény, amikor az MNB felügyeleti hatósága komoly szabálytalanságok miatt 19 millió forintra büntette az NHB-t. A bírság összege nem volt feltűnően magas, de annál sokatmondóbb volt, hogy a felügyeleti vizsgálat a banki működés szinte minden – vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése – területén talált hiányosságokat.
Decemberben odáig fajult a dolog, hogy az MNB felügyeleti biztost nevezett ki a bank élére, korlátozta a 7 millió forint feletti kifizetéseket, és nem engedte a további kötelezettségvállalást. A hírek szerint a hitelintézetnél tartotta cégei pénzeit Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia is, aki a decemberi korlátozások előtt már a Gránit Bankkal szerződött. Ekkorra a jegybanki alapítványok érdekeltségei is menekülőre fogták, kivonva 4 milliárdnyi betétjüket is. Mint fentebb jeleztük, banki körökben meg voltak győződve arról, hogy részben az Nhp keretében kihelyezett nagy mennyiségű hitel okozhatta a galibát. A konstrukció szerint ugyanis amennyiben egy adós nem tud törleszteni, a hitelintézetnek a saját forrásaiból kell visszafizetnie a jegybanknak a kölcsön összegét. Ha több ilyen nem fizető adós volt az NHB-nál, az hozzájárulhatott a fizetési nehézségekhez.
A szabályok szerint a banknak 90 napja volt a likviditási helyzet kezelésére, és ez idő alatt próbálkozott is: az Index információi szerint igyekezett más bankoknak értékesíteni a hitelportfólió egyes elemeit, de úgy tűnik, ez sem segített. Végül a jegybank a múlt héten az ügyfelek érdekének veszélyeztetettségére is tekintettel döntött a tevékenységi engedély visszavonása mellett. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) már be is jelentette, hogy megkezdik a bank károsultjainak kifizetését. A szervezetnek 15 napja van erre, ezek összege fejenként legfeljebb százezer euró, amely napi árfolyamon több mint 31 millió forintot jelent.
Abban az esetben, ha a betétes ennél nagyobb vagy az OBA által nem biztosított betétköveteléssel rendelkezik, akkor az OBA által ki nem fizetett betétrészre a hamarosan meginduló végelszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentést lehet tenni. Nem tudni pontosan, mennyit kell fizetnie az OBA-nak, mindenesetre az NHB-nak nem volt sok ügyfele. Összesen 9 magánszemély és 49 vállalati betétes rendelkezik az OBA kártalanítás összegét is meghaladó betéttel a hitelintézetnél. Az Mfor.hu értesülései szerint a kormányzati megbízásokat is kapó Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy időben az NHB-nál vezette a számláját, kérdés, hogy a cég pénze bennragadt-e vagy sem. Ami Szemerey Tamást illeti, más fronton is a visszavonulást választja: ő volt a tőzsdei bevezetés előtt álló MKB Bank egyik nagytulajdonosa, de nemrég kiszállt Mészáros Lőrinc bankjából.
A Demokratikus Koalíció (DK) hűtlen kezelés és csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az NHB ügyében – mondta a párt frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján. Gréczy Zsolt úgy fogalmazott, hogy a pénzintézet éveken keresztül a „Matolcsy-család házibankjaként működött”. Az NHB tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére volt, és a pénzintézettől a jegybankelnök két fia is nagyobb összegű kölcsönt kapott – emelte ki. A bedőlés következményeit nem azok viselik, akik szétosztották egymás között a bank pénzét, hanem mindenki más, akinek van bankszámlája vagy hitelszerződése, mert az ő pénzükből fizetik ki a kárt – jelentette ki. (MTI)
