– Erős csúsztatásoktól hemzseg a közlemény, amelyet az Európai Unió Bíróságának (EUB) március 14-i, a devizahitelesek számára kedvező döntésével kapcsolatosan kiadott a Kúria. Azt egyébként is ki szeretném emelni, hogy a legfelsőbb bírói fórum mostani közleménye senkit semmire nem kötelez – nyilatkozta a Magyar Hangnak az ominózus ügyben az EUB véleményét kikérő egykori bíró. Szepesházi Pétert annak kapcsán kérdeztük, hogy a Kúria közleménye szerint összhangban van az uniós joggal a devizahitelesek számára hátrányos magyarországi bírói gyakorlat.
– Először is a közlemény hallgat arról az 54. pontról, amely szerint tilos hazai jogszabállyal pótolni egy szerződést, amennyiben az a fogyasztó érdeke ellen való – emelte ki Szepesházi Péter.
Az egykori bíró kiemelte, a vonatkozó jogszabályok értelmében a fogyasztó maga döntheti el, hogy mi az érdeke, például a teljes érvénytelenség, helyette ne a bíróság vagy törvény döntse el, tulajdonképpen mi is a legjobb számára.
Az Európai Bíróság a devizahitelesek mellé állt: lehet következménye a tisztességtelenségnek | Magyar Hang
Ellentétes a közösségi előírásokkal az eddigi magyar joggyakorlat.
A közlemény arról sem vesz tudomást, hogy a szerződésre vonatkozó egyetlen érvénytelenségi oknál se akadályozhatja a jogszabály az adósnak kedvező eredeti állapot helyreállítását (azaz a teljes érvénytelenséget). Vagyis az Európai Unió Bírósága szerint nem csak a tisztességtelen árfolyamkockázat vezethet az eredeti állapot helyreállításához.
– Tudni kell, hogy a szerződés megsemmisítése nem egyenlő sem a hatályossá nyilvánítással, sem az érvényessé nyilvánítással, sem a részleges érvénytelenséggel. Amennyiben ugyanis a tisztességtelenség miatt az árfolyamkockázat terhe nem az adóson van, de a szerződés csak részlegesen érvénytelen, akkor nagyon kedvező kamat és egyéb költség járhat a bankoknak, ráadásul a felmondási szankciók is az ügyfelet terhelnék. Ha viszont teljes a szerződés érvénytelensége, vagyis az árfolyamkockázat tisztességtelensége miatt helyreállítják az eredeti állapotot, akkor a bank nem számolhat fel kamatot, vagy ha mégis, akkor az legfeljebb a nagyon alacsony törvényes kamat lehet – tette hozzá.
